B

Bakfark Bálint (1527(30?)-1576 )

Brassóban született lantos művész.Gyermekként kerül Szapolyai János udvarába, kinek halála után Isabellát szolgálta.1549-ben Lengyelországba távozott Zsigmond udvarába, ahol tizenhatévig zenélt. 1566 nyarától a Habsburgokhoz szegődik II. Miksa hívására. Halála előtt családja után ment és Páduában telepedett le.
A Brassóban született és egy Budán elhelyezett márvány emléktábla szerint e városrészben nevelkedett és lett nagyhírű muzsikus Franciaországban, Lengyelországban és Itáliában Bakfark Bálint lantművész és zeneszerző. Már az atyja, Tamás is lantművész volt. Legjelentősebb megújítója volt az egyiptomi falfestményeken megjelentetett pengetos hangszernek, mely görögök és rómaiak közvetítésével terjedt el Európában. Szapolyai János és János Zsigmond idejében felismerték kivételes tehetségét és anyagilag is támogatták. Nyugtalan természete, sajátos egyénisége azonban városról-városra, sikerrol-sikerre uzte-hajtotta földrészünk legdélibb sarkáig, s végül a délolaszolrszági Páduában érte a halál 1976. augusztus 22-én. Élettelen testét az azóta már lerombolt San Lorenzo templomban temették el. (Szigyártó Sándor: Az erdélyi panteon )
Forrás: http://www.geocities.com/istjan/panteon.html
)

 

Balassa Menyhért (1511-1568 )

Kilencszer váltott pártot, 1552-ben országos főkapitány, személyét a Comedia Balassa Menyhárt árultatásáról örökítette meg.

Balassi Bálint (1554-1594 )

Nünbergben tanul, idehaza nevelője Bornemissza Péter. Részt vett Bekes Gáspár oldalán a kerelőszentpáli ütközetben, ahol Báthori fogságába kerül, aki magával viszi Lengyelországba. Visszatérvén Egerben, majd Érsekújváron szolgált. Részt vett a török elleni végvári harcokban. Egerben huszár hadnagyként szolgált 1579-1582 között. Vérfertőzéssel vádolták mert feleségül vette unokatestvérét Dobó Krisztinát. Botrányai miatt először Erdélybe, majd Lengyelországba menekült. 1593-ban már ismét részt vesz a törökök elleni hadjáratokban. 1594-ben Esztergomban megsebesült s vérmérgezésben meghalt.

Baranyai Decsi János (1560-1601)

Humanista tanár, udvari történetíró, Wittembergben, Strassburgban és Páduában tanult. 1593-tól Marosvásárhelyen élt és tanított. A Báthoriak legkiválóbb humanista tudósai közé tartozott. Első magyar közmondásgyűjtönk volt, kibővítette Erasmus közmondásgyűjteményét, írt filozófiai értekezést, ismert Sallustius fordítása, megírta Báthori Zsigmond korának történetét. A város református temetőjében nyugszik. (EP)

Tovább lásd Híres marosvásárhelyi polgárok lexikona

Basta, Giorgio (1544-1607 )

Albán származású császári hadvezér zsoldosként harcolt Németalföldön és Franciaországban, majd 1599-ben Rudolf császár megbízottjaként , előbb Mihai vajda szövetségese, majd ellene fordul és 1601-ben Torda mellett megöleti a goroszlói csata után. Leverte a trónjára visszatérő Báthori Zsigmondot, rémuralmat vezetett be Erdélybe. Bocskai hadaitól űzve, 1605-ben rendelik vissza Bécsbe.

Bánffy Dénes (1630-1674)

II. Rákóczi György, Rhédey Ferenc, Kemény János, Apafi Mihály bizalmi embere volt. Apafi Mihály fejedelem sógora, s az ország egyik főembere: Kolozs vármegye főispánja, a végvárak főkapitánya. Sok ellensége volt hatalmaskodásai, kíméletlen birtokszerzései és politikai aspirációi (Habsburg-barát) miatt. Teleki Mihály kancellár rábeszélésére Apafi Mihály jóváhagyta halálos ítéletét. Bethleni várában végezték ki 1674 december 17-én. Fia Bánffy György a Habsburg birodalomhoz csatolt Erdély első kancellárja volt.

Bánffy György (1660-1708)

Habsburg párti főúr, az osztrák birodalomhoz csatolt Erdély első gubernátora. A kurucok elől Nagyszebenbe menekült, ahol meghalt. Halotti emléktáblája a kolozsvári Farkas utcai templomban látható.

Báthori Anna

Báthory Gábor testvérhúga (1594-1636) féktelen kicsapongásairól híres, testvérszerelemmel, vérfertőzéssel vádolták. Előbb Bánffy Dénes, majd Jósika Zsigmond felesége volt. Konstruált vádak alapján többek között gyermeke megöléséért - valójában kiterjedt birtokaiért - 1621-ben halálra ítélték, de végül kegyelmet kapott Bethlentől, csupán birtokaitól foszották meg.

Báthori Boldizsár

Habsburg ellenes főur volt, Báthori András testvére, Báthori István lengyel király udvarában nevelkedett. Családi szövetség fűzte Kendi Sándorhoz, Kovacsóczy Farkassal együtt. A rendi mozgalom egyik vezéregyénisége. Báthori Zsigmond fejedelem személyes tanácsosa, összeesküvést szőtt a fejedelem ellen,1594-ben hatalomra kerül, de néhány hét múlva szamosújvári börtönben leli halálát.

Báthori Zsófia

A Báthory család utolsó fejedelmi sarja, 1643-tól II. Rákóczi György fejedelem felesége volt (1629-1680). Férje halála után rekatolizált fiával I. Rákóczi Ferenccel, és országszerte kitűnt vallási türelmetlenségével és könyörtelen ellenreformációs módszereivel.

Bebek Ferenc
A mohácsi csatát követő trónviszályok idején vált hírhedtté. Ferdinánd oldalán harcolt Szapolyai ellen, később Izabella pártjára állt, kizárólag saját érdekeit követve. Fegyveresei élén, a török segítségét is felhasználva száll szembe Ferdinánd zsoldosaival, de katonái eközben kíméletlenül fosztogatják a vidéket. Miután mind Ferdinánd, mind pedig Izabella támogatását elveszti, 1556-ban Konstantinápolyban felajánlja Erdélyt a szultánnak. Még ugyanebben az évben Izabella elfogatja, és mint hazaárulót kivégezteti.

 

Bekes Gáspár (1520-1579)

Petrivics Péter apródja majd bizalmasa, János Zsigmond unitárius fejedelem udvari embere, diplomatája, később kincstartója és főkomornyikja volt. Fogaras örökös grófja. Báthori István megválasztásakor, Bécs jelöltje volt, emiatt elmenekül. II. Miksa császár kapitánya. 1575 július 9-én vereséget szenved a kerelőszentpáli csatában, Báthori seregétől. A csatában fogságba kerül Balassi Bálint is, majd Báthori megkegyelmez Bekesnek és magával viszi Lengyelországba, lovassági parancsnoknak téve. Vilnaban van eltemetve.

 

Bethlen Farkas

Bethlenszentmiklóson született, a kolozsvári unitárius kollégiumban folytatta tanulmányait, II. Rákóczi György udvarában nevelkedett Keresztúry Pál iskolamester tanítványaként, többek között a fejedelem fiával, Rákóczi Ferenccel és Bethlen Miklóssal a későbbi önéletíróval. Történetíró, I. Apafi Mihály tanácsosa, Bethlen János helyett ideiglenes megbízot, majd erdélyi kancellár (1678-79) Főműve Erdély története .

 

Bethlen Gergely (1641-1697)

Erdélyi főnemes, Bethlen Farkas testvére. A pártharcokban II. Rákóczi György, majd Kemény János híve. Apafi uralkodása idején huszti, majd somlai főkapitány, táblai ülnök, utóbb országos főkapitány. Leánya Bethlen Kata II. Apafi Mihály felesége

 

Bethlen János (1613-1678)

Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. szülei korán meghaltak nevelőapja Macskási Ferenc a híres pedagógus Kereszturi Pál keze allá adta, akinek hatására unitáriusból reformárusnak tért át. Nagyműveltésgű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere,de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, Barcsai Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját. Kemény János és Apafi Mihály fejedelmek őszínte híve és támogatója. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején erdély kancellárja. Több történemi tárgyú könyvet írt (), fia Bethlen Miklós. Nagyszebenben halt meg.

 

Bethlen Kata

Bethlen Gergely leánya, II. Apafi Mihály felesége
Bethlen Kata mint szenvedélyes könyvgyűjtő "Magyar Bibliotheca"-jában a megelőző két évszázad több mint ötszáz kéziratos és nyomtatott hungarikumát gyűjtötte össze. A református egyház gyámolításán s a jótékonykodáson kívül leginkább a természettudományok (növénytan, orvostudomány) foglalkoztatták. Ez az érdeklődése a könyvállomány összetételén is észrevehető. Amellett, hogy az egyik leggazdagabb XVIII. századi erdélyi asszonykönyvtárat hozta létre, udvartartásának példája a női bibliofília meghonosodását segítette.

Bethlen Mihály (1673—1706)

Literátor család leszármazottja: a XVII. századi Erdély történelmét megörökítő Bethlen János unokája, legnagyobb önéletírónk, az erdélyi kancellár Bethlen Miklós fia. A gyermek Bethlen Mihályt […] idejekorán tanulásra fogták. Eleinte otthonában, Bethlenszentmiklóson tanította őt Samarjai Péter (a szépírásra), Tőke-Vásárhelyi István és Felfalusi József. Iskolaéveit feltehetőleg Erdély ez idő tájt leghíresebb iskolájában, az enyedi kollégiumban töltötte, amelynek Bethlen Miklós is egyik kurátora volt. Iskolai tanulásáról azonban eddig csak közvetett bizonyítékok vannak […]. A fiatal erdélyi főúr életének legvilágosabban elénk táruló szakasza az az alig négy év, amelyet tanulmányai kiegészítése és betetőzése végett külföldön töltött, s "bújdosásának" eseményeit peregrinációs naplójában az utókorra hagyományozta. Hazatérte után apja közvetlen segítsége lesz a birtok igazgatásában, de aktív politikai tényező, aminek Bethlen Miklós látni szerette volna, soha nem válik belőle. Hamarosan megnősül, Rákóczi majdani bizalmi emberének, Vay Ádámnak lányát, Erzsébetet veszi feleségül. Apjának — lemondása révén — sikerül számára biztosítania Máramaros főispánságát és Huszt főkapitányi tisztét 1702-ben. A szabadságharc eseményei minden bizonnyal meggátolták e tisztei gyakorlásában, a történések elől Brassóba húzódik, s 1706-ban már halálának hírét jegyezheti fel az ugyancsak Brassóban élő krónikás, Cserei Mihály: "Gróff Bethlen Mihály, Miklós fia itt Brassóban meghala, a testét kivivék Zabolára, s ott temeték el; nem az apja esze vala nála, örökké ivutt, már az elméje is megtébolyodott vala a sok borital miatt ". Bethlen Mihály 33 éves volt halálakor, s hírnevét nem tettei őrzik, hanem írásos emlékműve. (Jankovics Józsefnek a Naplóhoz írt utószava alapján)

Bethlen Miklós (1642- 1716)

Bethlen János kancellár fia, államférfi és emlékíró Kisbúnon született. 1691-1704 között Erdély kancellárja volt. Általa épített betlenszentmiklósi kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb kastélya. Első nevelője Keresztúri Pál, majd Apáczai Csere János. Németalföldön, Hollandiában, Párizsban tanult. Hazatérve Zrinyi Miklós mellett akarta katonai nevelését tökélesíteni, de csak keveset lehetett a nagy hős környezetében annak halála miatt (melynek tajúja volt). Olaszországba utazott, olaszul nyelvet és építészetet tanult. Kemény János és Apafi bizalmi embere. Meggondolatlanul belekeveredett Béldi Pál összeesküvésébe, 1676-ban Fogarason bebörtönözték, szabadulása után Kővár és Máramaros kapitánya lett. 1690-ben Bécsbe kerül, ahol közreműködik a Diploma Leopoldinum megalkotásában. Teleki Mihály nagy politikai ellenfelének halála után, 1691-ben Erdély kancellárjává választják. Egy Hollandiában kiadott Erdély szomorú sorsáról szóló könyve miatt Rabutin élete végéig bécsi fogságban tartja. Rabságában alkotja élete főművét (Önéletírásom ) amelyet tulajdonképpen gyermekeinek írta okulásul, magyar nyelven. Első felesége Kun Ilona, fiatalon elhunyt, második felesége Rhédey Júlia aki tempomoknak készített úrasztali terítőiről lett híres.

bécsi béke (1606)

Bocskai István és I. Rudolf király közötti megegyezés, amely lezárta a Bocskai vezette felkelést. Első változatában I. Rudolf amnesztiát, a protestáns vallás szabadságát, a törvénysértő perek beszüntetését ígéri. Bocskai megtarthatja Erdélyt, de halála után, ezek tulajdonjoga visszaszáll a királyra. Ezzel egyidőben I. Rudolf kötelezte magát a törökkel való megegyezésre is (zsitvatoroki béke), mely béke lezárta a tizenötéves háborút.

Béldi Pál (1622 k.- 1679)

Erdélyi főnemes, II. Rákóczi György uralkodása idején főasztalnok, háromszéki kapitány. Az 1657-es lengyelországi hadjáratban a lovasság parancsnoka. 1661-ben szabadul a tatár fogságból, utána Apafi Mihály bizalmas tanácsosa. Apafi - azzal a gyanúval, hogy trónjára tör- egy esztendeig fogságban tartotta. Kiszabadulása után fegyverrel támad Teleki Mihály ellen, majd veresége után a portára menekül. A Héttorony foglyaként halt meg.

 

Blandrata, Giorgio (György) (1515-1588)

Olasz származású orvos, antitrinitárius nézetei miatt Páduában, Genfben üldözik, majd Lenygelországba menekül. Innen kerül Erdélybe, ahol János Zsigmond és Isabella bizalmi tanácsosa lesz. Nagy szerepe volt Servét tanainak Erdélyi terjesztésében. Halálos ellensége és árulója Dávid Ferencnek.

 

Bod Péter (1712-1769)

Református lelkész, 1749 őszétől Magyarigenben lelkészkedett.

Bojti Veres Gáspár (1595 k. -1640)

Tanulmányait Debrecenben majd Bethlen Gábor öszöndíjasaként Heidelbergben végezte, hazatérve a fejedelem unokaöccse Bethlen István nevelője. Marosvásárhelyen és Gyulafehérváron tanított. Bethlen udvari prédikátora, a fejedelmi levéltár őre. Bethlen Gáborról történeti munkát írt. () I. Rákóczi György diplomáciai szolgálatait vette igénybe, Németországban is járt tiktos küldetésben. Tovább lásd Híres marosvásárhelyi polgárok lexikona

 

Borsos Sebestyén (1520 ?- 1584)

Marosvásárhelyi kereskedő, krónikaíró: Világnak lett dolgairól irott krónika (Mikó Imre: Erdélyi Történelmi Adatok I. kötetében olvasható), Borsos Tamás apja. Műve melybe Benczédi Székely István krónikájából vett át adatokat, az első polgári rendű ember által írt magyar történelmi napló , unókája Nagy Szabó Ferenc kiegészítette és folytatta. Tovább lásd Híres marosvásárhelyi polgárok lexikona

 

Borsos Tamás (1566-1634)

Marosvásárhelyen született, atyja Borsos Sebestyén a krónikaíró, anyja Köpeczi Krisztina. Diplomata, portai követ, író, Marosvásárhely újjáteremtője. Vallásos meggyöződése miatt (szombatos volt) üldözték, bebörtönözték, bújdosásra kényszerült. Bújdosása során tapasztaltak alapján, elkezdi a vásárhelyi várerőd építését, 1605-ben Bocskaitól kapott engedély alapján, majd Bethlen Gábor idején szabadkezet kap, a város főbírája, a fejedelmi tábla itélőmestere, majd Bethlen Gábor portai nagykövet lesz.Tovább lásd Híres marosvásárhelyi polgárok lexikona

 

Bornemissza Anna

I. Apafi felesége, lakodalmukat 1653-ban Pocsajon, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna által erődített udvarházában tartották. 14 gyermekük közül, csak egyet Apafi Mihályt sikerül felnevelnie.

Brodarics István (1470-1539)

II. Lajos és Szapolyai János király diplomatája, szerémi, pécsi, majd váci püspök.Személyes élményei alapján megirta a mohácsi csata történetét.