Marosvásárhelyen
született, atyja módos marosvásárhelyi polgár,
anyja Borsos Anna, a krónikaíró Borsos
Sebestyén leánya volt. Nagybátyja Borsos
Tamás két fejedelem alatt portai követ. Görgényi
vicehadnagy és udvarbíró volt, majd várkapitány.
Emlékiratai az 1580-1658 közötti erdélyi történelemmel
foglalkozik, nagyatja Borsos Sebestyén munkájának
folytatásaként. Az 1658-as tatárbetőréskor,
városa védelmében esett el. Vásárhelyen
van eltemetve a református temetőben (EP). Művének fő
érdekessége, hogy nem politikus vagy katona, hanem egy
egyszerű, de művelt és érdeklődő polgár írta,
és az akkori középosztály érzelmeit
és felfogását örökítette meg.
Tovább lásd Híres marosvásárhelyi polgárok lexikona |
Kemény
János ebben a csatában veszti életét, Apafi
Mihály seregével szemben. |
nagyváradi
béke lásd
váradi béke |
Bethlen Gábor és II. Ferdinánd Csehországban kötött békéje. Bethlen visszaadta magyarországi területi foglalásait és a Szent Koronát a királyi címmel együtt. Cserébe jelentős Észak-magyarországi megyéket kapott és birodalmi hercegi címet. II. Ferdinánd a végvárak fenntartására birodalmi segélyt adott.
|