1634-ben született
Váradon. I. Rákóczi
György és II.
Rákóczi György bizalmi embere, utóbbi
testőrkapitánya. Mindvégig kitartott mellette a trónharcokban.
Utána Kemény János híve, majd 1663-ban Apafi
Mihály hűségére tért, uralma idején
tanácsos, majd Erdély kancellárja és a fejedelem
legbefolyásosabb embere. 1672-ben és 1678-ban az Erdélybe
menekült és onnan Habsburg ellenes harcot kezdeményező
magyarországi "bújdosók" fővezére.
Õ készítette elő és vitte keresztül,
Erdélynek a Habsburgok kezére adását (1685-től).
Részt vett a Wesselényi
féle összeesküvésben, ami miatt bújdosásra
kényszerült. A szultán által Erdély
elfoglalására küldött Thököly
Imre ellen harcolva, a zernyesti csatában esett el 1690-ben.
augusztus 21-én. (EP) |
I.
Rudolf első számú feladatának a pogány
törökök hatalmának megtörését
tartotta. Megindította a tizenötéves háborút
a török ellen, ami 1591-1606-ig tartott . 1595 tavaszán
bekapcsolódott a harcokba Báthory
Zsigmond erdélyi fejedelem is. A császáriak
elfoglalták, Esztergomot, Visegrádot, Vácot. Erdély
bekapcsolódása után Báthory Zsigmond serege
nagy győzelmet aratott a visszavonuló török sereg egy
része felett Gyurgyevónál.
Késobb azonban török gyozelmek születtek: Eger
(1596) veszett el, majd Mezőkeresztesnél
is csúfos vereséget szenvedtek a Habsburgok 1596-ban.
Ezután a harcok elhúzódtak, a zsoldosok garázdálkodtak,
ellenreformáció folyt. Ez váltotta ki Bocskai
István fegyveres ellenállását, melynek
eredményeképp elérte, hogy 1605-ben megválasszák
Magyarország fejedelmévé a szerencsi országgyűlésen.
1606. júniusában aztán létrejött a
felkelést lezáró bécsi
béke, majd még ugyanebben az évben a 15 éves
háborúnak véget vető zsitvatoroki
béke (nov. 11.) is, amit Bocskai István közvetítésével
sikerült megkötni a bécsi udvar és a török
Porta között. Fogalomtár, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium JATE Asbolt Olivér-Leövey Klára Gimnázium |
Először 1603-ban
tűnik fel mint Székely
Mózes fejedelem híve, annak brassói csatavesztése
és halála után a győztes Radu vajda fogságába
került. Bethlen Gábor
uralkodása idején több ízben volt portai
követ. Mint marosszéki főkapítány kiverte
Erdélyből a fejedelemségre vágyó Csáki
Istvánt, és
I. Rákóczi György bizalmi embere, befolyásos
tanácsosa, majd főlovászmestere lett. 1639-ben a francia
királlyal kötendő szövetség ügyében
járt el. Emlékiratát Mikó Imre adta ki az
Erdélyi Történelmi Adatok-ban.  |