T

Teleki Mihály (1634-1690)
1634-ben született Váradon. I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, utóbbi testőrkapitánya. Mindvégig kitartott mellette a trónharcokban. Utána Kemény János híve, majd 1663-ban Apafi Mihály hűségére tért, uralma idején tanácsos, majd Erdély kancellárja és a fejedelem legbefolyásosabb embere. 1672-ben és 1678-ban az Erdélybe menekült és onnan Habsburg ellenes harcot kezdeményező magyarországi "bújdosók" fővezére. Õ készítette elő és vitte keresztül, Erdélynek a Habsburgok kezére adását (1685-től). Részt vett a Wesselényi féle összeesküvésben, ami miatt bújdosásra kényszerült. A szultán által Erdély elfoglalására küldött Thököly Imre ellen harcolva, a zernyesti csatában esett el 1690-ben. augusztus 21-én. (EP)
tizenötéves háború (1591-160)
I. Rudolf első számú feladatának a pogány törökök hatalmának megtörését tartotta. Megindította a tizenötéves háborút a török ellen, ami 1591-1606-ig tartott . 1595 tavaszán bekapcsolódott a harcokba Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem is. A császáriak elfoglalták, Esztergomot, Visegrádot, Vácot. Erdély bekapcsolódása után Báthory Zsigmond serege nagy győzelmet aratott a visszavonuló török sereg egy része felett Gyurgyevónál. Késobb azonban török gyozelmek születtek: Eger (1596) veszett el, majd Mezőkeresztesnél is csúfos vereséget szenvedtek a Habsburgok 1596-ban. Ezután a harcok elhúzódtak, a zsoldosok garázdálkodtak, ellenreformáció folyt. Ez váltotta ki Bocskai István fegyveres ellenállását, melynek eredményeképp elérte, hogy 1605-ben megválasszák Magyarország fejedelmévé a szerencsi országgyűlésen. 1606. júniusában aztán létrejött a felkelést lezáró bécsi béke, majd még ugyanebben az évben a 15 éves háborúnak véget vető zsitvatoroki béke (nov. 11.) is, amit Bocskai István közvetítésével sikerült megkötni a bécsi udvar és a török Porta között.

Fogalomtár, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium JATE
Asbolt Olivér-Leövey Klára Gimnázium
Toldalagi Mihály (1580-1642)
Először 1603-ban tűnik fel mint Székely Mózes fejedelem híve, annak brassói csatavesztése és halála után a győztes Radu vajda fogságába került. Bethlen Gábor uralkodása idején több ízben volt portai követ. Mint marosszéki főkapítány kiverte Erdélyből a fejedelemségre vágyó Csáki Istvánt, és I. Rákóczi György bizalmi embere, befolyásos tanácsosa, majd főlovászmestere lett. 1639-ben a francia királlyal kötendő szövetség ügyében járt el. Emlékiratát Mikó Imre adta ki az Erdélyi Történelmi Adatok-ban.