II. APAFI MIHáeLY

1676-ban született Gyulafehérváron. Apja I. APAFI MIHáLY, anyja BORNEMISSZA ANNA. 1681-ben választottáek Erdélyi fejedelemmé, azzal a feltételle, hogy 20 éves korában veheti át a hatalmat. Apja halálakor 14 éves. Az erdélyi rendek kérik I. LIPÓT-tól fejedelemségének elismerését, de III. SZULEJMÁN szultán THÖKÖLI IMRE-t nevezi ki Erdély fejedelmének. Thököly török és tatár segédlettel megveri az erdélyi hadakat, de kiszorul Erdélyből a császári seregektől elszenvedett vereség miatt. I.Lipót 1690-ben kiadja a Diploma Leopoldinum-ot, Erdély közjogi helyzetét szabályozó okiratot, amelynek értelmében Erdély a Habsburg Birodalom része lesz és évi 50.000 forint adó fizetésére kötelezett. Azt is tartalmazta a Diploma, hogy II. Apafi nagykorúságáig, a háerom nemzet tagjaiból gubernáetort kell váelasztani. Bécsben Erdélyi Udvari Kancellária kerül felállításra. 1691-ben BÁNFFY GYÖRGY-öt nevezi ki a fogarasi országgyűlés kormányzónak, akit BETHLEN MIKLÓS kancellár, APOR ISTVÁN kincstárnok és BETHLEN GERGELY fõgenerális segít a gubernium ügyeinek iráenyításában. Utóbbi leánya BETHLEN KATA lesz II. Apafi felesége. Ez a házasság azonban a császári udvar engedélye nélkül jött létre, ami miatt II. Apafinak Bécsbe kell költöznie. Később német-római birodalmi hercegi címet kap, elcseréli erdélyi birtokait. 1701-ben lemond a fejedelemségről. 1713-ban halt meg Bécsben.

Misztótfalusi Dávid Zsoltárok Misztótfalusi

Bethlen Kata láedáeja

1693  MISZTÓTFALUSI KISS MIKLÓS nyomdáeja Kolozsváerott
1695 PáePAI PáeRIZ FERENC kiadja az Erdélyi Fejedelemségek törvénykönyveit