BÁTHORI ANDRÁS 1599-1600

1566(?)-ban született. BÁTHORY ZSIGMOND által kivégzett BÁTHORY BOLDIZSÁR testvére. Jezsuitáknál tanult, BÁTHORY ISTVÁN lengyel király udvarában. Egyházi pályára lépve elõbb warmiai püspök, majd a Szent Atya bíborosnak nevezi ki. 1599-ben Báthori Zsigmond hazahívja Lengyelországból unokatestvérét, és lemond javára erdélyi fejedelmi címérõl. A pap fejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sõt a székelyek is - SZÉKELY MÓZES udvarhelyi kapitány kivételével - is ellene voltak. Hét hónapos fejedelmsége a schellenbergi vesztett csatával ér végett, ahol Báthori és Kornis Gáspár vereséget szenved Mihai vajda seregeitõl. A biboros Székelyföld felé menekül, ahol Csíkszentdomokos határában a székelyek meggyilkolják. MIHAI vajda bevonult Gyulafehérvárra, és fejedelemmé kiátotta ki magát. Az erdélyi nemesség, a császári seregeket hívja segítségül. A BASTA vezette egyesült sereg, Miriszlónál legyõzik Mihai vajdát. 1600 szept. 18) .