BÁTHORI ANDRÁS 1599-1600

1566(?)-ban született. BÁTHORY ZSIGMOND által kivégzett BÁTHORY BOLDIZSÁR testvére. Jezsuitáknál tanult, BÁTHORY ISTVÁN lengyel király udvarában. Egyházi pályára lépve előbb warmiai püspök, majd a Szent Atya bíborosnak nevezi ki. 1599-ben Báthori Zsigmond hazahívja Lengyelországból unokatestvérét, és lemond javára erdélyi fejedelmi címéről. A pap fejedelem nem nyerte el sem a Porta, sem a császár kegyeit, sőt a székelyek is - SZÉKELY MÓZES udvarhelyi kapitány kivételével - is ellene voltak. Hét hónapos fejedelemsége a schellenbergi vesztett csatával ér végett, ahol Báthori és Kornis Gáspár vereséget szenved Mihai vajda seregeitől. A bíboros Székelyföld felé menekül, ahol Csíkszentdomokos határában a székelyek meggyilkolják. MIHAI vajda bevonult Gyulafehérvárra, és fejedelemmé kiáltotta ki magát. Az erdélyi nemesség, a császári seregeket hívja segítségül. A BASTA vezette egyesült sereg, Miriszlónál legyőzik Mihai vajdát. (1600 szept. 18)