BETHLEN GÁBOR 1613-1629

Marosillyén született 1580-ban.Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál Lázár andrásnál. BÁTHORI ZSIGMOND udvarában nevelkedett, 1602 ben, miután SZÉKELY MÓZES oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában, török földre bujdosott . 1604-ben meggyõzi BOCSKAI ISTVÁN-t, hogy álljon a Habsburg ellenes felkelés élére. 1607 tõl BÁTHORI GÁBOR tanácsadója, ami miatt RÁKÓCZI ZSIGMOND letartóztatja. Báthori Gábor fejedelemsége idején Hunyad megye fõispánja, tanácsos, az udvari hadak kapitánya. Báthori sikertelen havasalföldi hadjárata után ( Radu Serban gyõzelme Brassó mellett) , Bethlen elõször Dévára, majd török földre távozik. 1613-ban a kolozsvári országgyûlés fejedelemmé választotta. 1619-ben elindította elsõ hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta a királyi Magyarországot. 1620 október 23- án a besztercebányai országgyûlés magyar királlyá választotta, de a nikolsburgi békében 1622 január 6- án lemondott választott királyi címérõl, cserébe római szent birodalmi fejedelmi címet, hét felvidéki vármegyét, és Oppeln-Ratibor sziléziai birtokokat kapja. Második hadjárata 1624 május 8-iki bécsi békével ért végett, lemond a sziléziai birtokokról. Elsõ felesége KÁROLYI ZSUZSANNA (a gyulafehérvári tempomban temették el) , akinek 1622-ben történt halála után a brandenburgi választófejedelem leányát BRANDENBURGI KATALIN-t választja hitveséül 1626-ban. Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó hadjáratát a császár ellen. 1629-ben hunyt el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári országgyûlés utódlási joggal ruházott fel, férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez 12 iskola alapítás fûzõdik. 1622-ben az országgyûlés kimondja az akadémia felállítását elõbb Kolozsvárra a Báthori akadémia helyére, védül Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget állít, megtiltotta a zsidók megkülömböztetését, teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett. 1621 után anabaptistákat telepített erdélybe, akik cserép, vas, fa, üvegedényekkel látták el Erdélyt. Fellendült a bányászat, megindult az iparosítás.


Bethlen Gábor garas
10 dukátos 1619-bőé
Bethlen első gyulafehérvári tízszeres aranyforintja 1619, Gyulafehérvár