BETHLEN
GÁBOR 1613-1629
Marosillyén született
1580-ban.Apja Bethlen Farkas, Báthori Zsigmond híve, anyja
Lázár Fruzsina. Szárhegyen nevelkedik nagybátyjánál
Lázár andrásnál. BÁTHORI
ZSIGMOND udvarában nevelkedett, 1602 ben, miután
SZÉKELY MÓZES
oldalán részt vett a Basta elleni tövisi csatában,
török földre bujdosott . 1604-ben meggyõzi BOCSKAI
ISTVÁN-t, hogy álljon a Habsburg ellenes felkelés
élére. 1607 tõl BÁTHORI GÁBOR tanácsadója,
ami miatt RÁKÓCZI ZSIGMOND
letartóztatja. Báthori Gábor fejedelemsége
idején Hunyad megye fõispánja, tanácsos, az
udvari hadak kapitánya. Báthori sikertelen havasalföldi
hadjárata után ( Radu Serban gyõzelme Brassó
mellett) , Bethlen elõször Dévára, majd török
földre távozik. 1613-ban a kolozsvári országgyûlés
fejedelemmé választotta. 1619-ben elindította elsõ
hadjáratát a császár ellen, és elfoglalta
a királyi Magyarországot. 1620 október 23- án
a besztercebányai országgyûlés magyar királlyá
választotta, de a nikolsburgi
békében 1622 január 6- án lemondott
választott királyi címérõl, cserébe
római szent birodalmi fejedelmi címet, hét felvidéki
vármegyét, és Oppeln-Ratibor sziléziai birtokokat
kapja. Második hadjárata 1624 május 8-iki bécsi
békével ért végett, lemond a sziléziai
birtokokról. Elsõ felesége KÁROLYI
ZSUZSANNA (a gyulafehérvári tempomban temették
el) , akinek 1622-ben történt halála után a
brandenburgi választófejedelem leányát
BRANDENBURGI KATALIN-t választja hitveséül
1626-ban. Ebben az évben vezeti harmadik, egyben utolsó
hadjáratát a császár ellen. 1629-ben hunyt
el Gyulafehérvárott. Felesége, akit a gyulafehérvári
országgyûlés utódlási joggal ruházott
fel, férje halála után csak néhány
hétig ült a fejedelmi székben. Bethlen Gábor
uralkodása alatt Erdély aranykorát élte. Nevéhez
12 iskola alapítás fûzõdik. 1622-ben az országgyûlés
kimondja az akadémia felállítását elõbb
Kolozsvárra a Báthori akadémia helyére, védül
Gyulafehérvárra kerül. Fejedelemsége alatt pártolta
a szászokat, az erdélyi románoknak püspökséget
állít, megtiltotta a zsidók megkülömböztetését,
teljes lelkiismereti szabadságot hirdetett. 1621 után anabaptistákat
telepített erdélybe, akik cserép, vas, fa, üvegedényekkel
látták el Erdélyt. Fellendült a bányászat,
megindult az iparosítás.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bethlen
Gábor garas |
Bethlen
első gyulafehérvári tízszeres aranyforintja 1619, Gyulafehérvár |
|
|
|
|
|
|
|
|