SZAPOLYAI (ZÁPOLYA) JÁNOS 1526-1541

1526-ban Szolimán szultán Mohácsnál megveri a magyar sereget, II. LAJOS holtan marad a csatatéren. Nov. 11-én ZÁPOLYAI (SZAPOLYAI) JÁNOS erdélyi vajdát Székesfehérváron magyar királlyá koronázzák. Dec. 16-án FERDINÁND fõherceget az ellenpárt magyar királyá kiáltja ki, ezzel az ország kettészakad. Koronázást követõ évben, miután Erdély meghódol Ferdinándnak, Zápolya kiszorul az országból. 1528-ban szövetséget köt SZOLIMÁN szultánnal. Következõ évben a földvári csatában vereséget mér a Ferdinánd pártiakra, ezt követõen Erdély nagyrésze Zápolyai pártjára áll. 1530-ban a szultán követét , egy velencei kalandort GRITTI ALAJOS-t Magyaroszág kormányzójává teszi. Gritti Ferdinánddal alkudozik, Erdély akarja megszerezni magának, ezért megöleti CZIBAK IMRE váradi püspököt. A felháborodott erdélyiek Medgyesen elfogják, és kivégzik. Erdélyi vajdának MAJLÁTH ISTVÁN-t nevezik ki. 1538-ban a nagyváradi egyezmény értelmében János király halála után országrésze Ferdinándra száll. Halála elõtti évben, feleségül veszi IZABELLA-t. 1540 tordai országgyûlés.



 HONTERUS JÁNOS Brassóban nyomdát állít, és megkezdi a szászok reformációját.
Az első szebeni nyomda Erdélyben (1528–1530)
 Kolozsvárott megkezdi mûkõdését HELTAI GÁSPÁR, elkezdõdik a város reformációja