SZAPOLYAI
(ZÁPOLYA) JÁNOS 1526-1541
1526-ban Szolimán
szultán Mohácsnál megveri a magyar sereget, II. LAJOS holtan marad a csatatéren. Nov. 11-én
ZÁPOLYAI (SZAPOLYAI) JÁNOS erdélyi vajdát
Székesfehérváron magyar királlyá koronázzák.
Dec. 16-án FERDINÁND fõherceget az ellenpárt
magyar királyá kiáltja ki, ezzel az ország
kettészakad. Koronázást követõ évben,
miután Erdély meghódol Ferdinándnak, Zápolya
kiszorul az országból. 1528-ban szövetséget
köt SZOLIMÁN
szultánnal. Következõ évben a földvári
csatában vereséget mér a Ferdinánd
pártiakra, ezt követõen Erdély nagyrésze
Zápolyai pártjára áll. 1530-ban a szultán
követét , egy velencei kalandort GRITTI ALAJOS-t Magyaroszág
kormányzójává teszi. Gritti Ferdinánddal
alkudozik, Erdély akarja megszerezni magának, ezért
megöleti CZIBAK IMRE váradi püspököt. A felháborodott
erdélyiek Medgyesen elfogják, és kivégzik.
Erdélyi vajdának MAJLÁTH ISTVÁN-t
nevezik ki. 1538-ban a nagyváradi egyezmény
értelmében János király halála után
országrésze Ferdinándra száll. Halála
elõtti évben, feleségül veszi IZABELLA-t.
1540 tordai országgyûlés.
HONTERUS JÁNOS
Brassóban nyomdát
állít, és megkezdi a szászok reformációját. |
|