Cím:Domáldi jegenyék

Cím: Köd a Maroson

Előbbi könyvemben a városban ahol életük telt annak idején még éppen talált helyek emlékekhatásaként a regényíró szabadsága szerint írtam meg őket. Az eltelt esztendők arra késztettek, hogy a közben felkutatott anyag alapján megírjam Bolyai ános és Orbán Rozália életének azt a fejezetét, amelyet együtt töltöttek...(részlet a regény előszavából)

Cím: A vásárhelyi remete

Bolyai János életregénye

Cím: Apa és fia

Bolyai-Lobacsevszkij féle geomatria - nincs olyan diák, aki ne hallott volna róla. Apa-fia harcát, a két nagy matematikus életét mutatja be a regény.

Cím: Szarvasbika

A regény a két Bolyai - Farkas és János - élettragédiáját nyomozza: két lángeszű óriás szenvedélyét egy démonikus asszony, Teleki anna szerelméért. Bolyai Farkas és Teleki Anna élete épp úgy párhuzamot alkot mint Bolyai János és Anna szerelme, de ezek a párhuzamos életsorsok tragikusan elsiklanak egymás mellett, habár a nem - euklidiszi geometria szerint a meg van annak a lehetősége, hogy a párhuzamosok fedjék egymást.

Cím: Bolyai János estéje

A Bolyai János estéje önvizsgálatra késztető alkotás, „amely eszmei helytállásunkat, erkölcsi magatartásunkat kéri számon.” A magányos tudós, aki fényes sikereket ért el és elkerülte a nagy megalkuvásokat, mindegyre visszatér ahhoz a gondolathoz, hogy az ember akkor ember, ha választási lehetőségei közül mindig a legnehezebbet választja. Bolyait besúgásra, azaz az ember elárulására akarják kényszeríteni. Mint a hatalom kiszolgáltatottja „próbálja megalkotni az emberiség üdvtanát.....

Cím: Bolyai János vallomásai

Tanulmányok Bolyai János életével és munkásságával kapcsolatban

Cím: Bolyai Farkas, a matematikus

A nagyközönségnek szánt, tudományos összefolgaló a nagy matematikus művéről.

Cím: Bolyai-levelek

A kötet a két nagy természettudós, Bolyai Farkas és Bolyai János, apa és fiú részben egymáshoz, részben barátaikhoz, közéleti személyiségekhez, hivatalosságokhoz, jeles tudósokhoz – például a kor egyik legnagyobb tudósához, a német Gausshoz – írott leveleit tartalmazza. A hatvan levél hat évtizednyi időt – 1798–1859 – ölel fel.

Cím:Bolyai János világa

Bolyai János születésének 175. évfordulójára megjelent kötet, a zseniális matematikus óriási felfedezésével, eszméivel, nézeteivel foglalkozik. Bemutatja Bolyai ifjúságát, zsenijének üstökösszerű fellángolásá.

Cím: Apa és fia

Benkő Samu Bolyai tanulmányai nemcsak árnyalt személyiségrajzot adnak, s nemcsak a két tudós müvelődéstörténeti jelentőségét tárja fel, hanem betekintést nyújt a reformkori Erdély kultúrtörténetébe is.

Cím:A két Bolyai élete és munkássága

Dávid Lajos talán az utolsó életrajz író, ki a két Bolyai sok személyes ismerősével még beszélhetett, a regényes életrajz a Bolyai kutatások egyik legfontosabb kézikönyve.

Cím: Bolyai János jegyzeteiből

Apokrif gyűjtemény, a már ismert Bolyai anyag extrapolációjaként a lehetőség senkiföldjén építkezik, s mivel Bolyai életének és művének (a Tannak) valós vagy legalábbis valószínű motívumait szerkeszti kronológiai, illetve szellemi elvek szerint. Mivel Bolyai fogalmazási stílusa, egyéni helyesírása a mai olvasó számára nehézséget jelentene, a szerzők szerepjátszó kisérletükben, nem a szavakban, hanem szellemében igyekeztek hűek maradni a nagy gondolkodóhoz.

Cím: Tanár Bolyai Farkas emlékkönyvi levélkéi (1795-1799)

"Az ifjú kor a barátság korszaka. E boldog korszakban keletkeznek leginkább azon forró, s megbonthatatlan baráti viszonyok, melyek az érzület- és gondolkodásmód azonosságán és eléggé meg nem fejthető kölcsönös rokonszenven alapulván, késő sírig altartani szoktak, s az életirányra később is béfolynak. (Ormos Zsigmond)"

Cím: Drámák

Bolyai Farkas névtelenül megjelent drámái a mai olvasó számára gyakorlatilag elérhetetlenek. A kéziratok nagyrészt a marosvásárhelyi Bolyai Múzeumban és Teleki-Tékában találhatók. Tartalom: Öt szomorújáték, A párisi per.

Cím: Bolyai János - Az első 200 év

Weszely TIbor matematikus új Bolyai-könyve elsőrendű alkotás. Ragyogóan valósítja meg célját, hogy a tudományos igények szigorú szem előtt tartásával a nem matematikus olvasó számára is minél érthetőbbé tegye Bolyai János munkásságát és megvilágítsa eredményeinek jelentőségét (Vekerdi László)

Cím: Bécstől Temesvárig: Bolyai János útja a nem-euklidészi forradalom felé

Bolyai János művéből elsősorban szellemtörténeti forradalmiságát ismerheti meg az olvasó. A szerzők egybehangzóan azt állítják, hogy az Appendixbe sűrített életmű maga a teremtés aktusa volt.

Cím: Egy halhatatlan erdélyi tudós

A jelen kötet az 1775-ben született jeles erdélyi magyar tudósnak, Bolyai Farkasnak állít emléket, elsősorban azzal, hogy életművének sokoldalúságát kívánja az olvasók elé tárni. A kötetben több, nehezen hozzáférhető tanulmányt adnak közre, melyek teljesebbé teszik a tudósról szóló, eddig megjelent monográfia gyűjteményeket.

Cím: A két Bolyai

Mesterek és Tanítványok sorozat füzete.

Cím: A tér úttörője. Bolyai János emlékév, 2002 Marosvásárhely

Bónis Johanna, Csegzi Sándor, Jung János, Kiss Elemér, Máthé Márta, Nagy Miklós Kund, Oláh-Gál Róbert, Pál-Antal Sándor, Sebestyén (Spielmann) Mihály, Szabó Miklós, Veszely Tibor, Zsigmond Irma tanulmányai

Cím: Bolyai János új arca - a hadi mérnök

Bolyai új arcának, a hadi mérnöknek hiteles rekonstrukciójához újabb, megbízható forrásokat dolgoz fel a szerző. A közölt dokumentumok jelentős része eddig teljesen ismeretlen volt.

Cím: Apa és fiú küzdelme a kórokkal

Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága, Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében

Cím: Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig

Tudománytörténeti kutatások levéltári források alapján.

Cím: A Bolyaiak a mindennapok sodrásában
„Önök matematikusként, Bolyai-kutatóként tisztelik Oláh-Gál Róbertet – mondta a kötet szerkesztője, Szabó Csaba –, mi újságírók pedig azért, mert a tudománynépszerűsítő publicisztika egyik kivételes erdélyi képviselőjét látjuk benne, olyan kollégát, aki nemcsak kedvvel nyomoz, de eredetiségben sem szűkölködik. Különleges a felgöngyölítő módszere: jó néhányszor ő maga állítja fel azt a Bolyai élethelyzet-egyenlet, amelyet aztán nagy örömmel meg is old”.

A szerző maga rövid vetített képes előadás által idézte fel a kötet fő írásvonalait, amelyek többek között olyan területeken hoznak „megoldásokat”, mint például Bolyai Farkas főerdész-pályázata (a körpakolásos feladvánnyal) vagy az az atyai szigor, amely Jánost és Gergelyt arra inti, hogy óvakodjanak a „duellumok” és a „fejérnépek” csábításaitól.

A kötet bemutatása valójában az Egyetemiek Házában megrendezett fogadáson is folytatódott, ahol Oláh-Gál Róbert a két matematikus emlékét már-már rituálisan megidéző – a Széchenyi tiszteletére rendezett marosvásárhelyi, 1860. évi emlékvacsora mintájára szervezett – Bolyai-vacsora egyik felszólalójaként újabb fejezeteket mutatott be röviden a mintegy ötven matematikusnak illetve meghívottnak.
Tudósítás a könyvbemutatóról.