Bernády György tér: az egykori Vártér, 1900: Bem tér; 1909: a Petőfi és Rákóczi utcák betorkolása, a vártemplom és a Nyerges-házzal bezárt négyszögletű teret Kálvin térnek nevezik; 1912: a Vártemplom lépcsője előtti teret hívják Kálvin-térnek (Vár-tér); 1920: Piata Oituz ill. Piata Kalvin; 1938: Bem-tér; 1941: Körösi Csoma Sándor tér ill. Kálvin tér; 1995: mindkét teret Bernády György térnek nevezik el

Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 44. oldal
| Főtér (Széchényi tér)
 
|
 ---Bernády György tér
   
|
 ---Petőfi tér
   
|
 ---Eötvös (Sáros) utca
   
|
 ---Kazinczy (Ebház) utca
   
|
 ---Rákóczi utca
   
|
 ---Petőfi Sándor utca
   
|
 ---Klastrom utca

Bernády György tér 1. szám
Európa szálló és kávéház.
A tér sarkán álló egyemeletes épület, a múlt század végén épült, tulajdonosa a Csernát család volt. Az épület eklektikus stílusban készült, túlnyomórészt reneszánsz és barokk díszítőelemek alkalmazásával. A sarok felőli részen egy magas, sokszögű és kilátóval ellátott saroktorony emelkedett, a Petőfi tér felőli homlokzat végén egy csonka gúla formájú díszes torony állt. Mindkét tornyot, valamint a homlokzatot díszítő elemeket 1950 után leverték. A kávéház termeit fővárosi kávéházak berendezéseinek megfelelően alakították ki, hetenként egyszer csak nővendégeket fogadtak. Később LOYD kávéház néven működött, az emeleti termekben erdélyi mulató orfeum néven szórakoztató műsoros esteket rendeztek.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 75 old.

 

dr. Bernády tér 3-5. szám
Teleki-ház.
Gróf Teleki Domokos, Torda megyei főispán 1797-ben kezdte építtetni a hajdani Kispipa vendégfogadó pincefalait és boltozatait felhasználva a szabályos téglalap alaprajzú egyemeletes házat, melyet folytatólagosan növeltek egy-egy hátranyúló épületszárnnyal, majd a sarokrészt is beépítették. A szép barokk homlokzatot a hozzátoldásokkal szimmetrikussá tették, végül 1803-ban fejezték be. 1849-ben itt tevékenykedett Bem József és parancsnoksága, innen indult a fehéregyházi ütközetbe, a nemzet nagy költőjével, Petőfi Sándorral együtt. A ház Posta utca felőli szárnya idővel tönkrement és részben lebontották. 1957-ben a bukaresti Műemlékek Igazgatósága a tér rendezésekor, a lebontott épületrészt újjáépíttette. A Teleki házon az egyszerű barokk jegyei ismerhetők fel. A szimmetrikus épület főhomlokzata eredetileg hétablakos volt, de a hozzátoldások révén aszimmetrikussá vált. Boltozatos kapualja, udvari homlokzatainak földszinti árkádíve és az emeleten a toszkán fejezetes kőoszlopos tornácok hangulatos és szép képet adnak. Az eredeti helyére visszakerült öntöttvas-konzolos erkély a főhomlokzat tengelyét hangsúlyozottan emeli ki. Külön érdekessége a tetőzet magasságában lévő feliratos oromfal, amely e díszes épület építtetőinek, gróf széki Teleki Domokos és felesége, malomvízi gróf Kendeffy Zsuzsannának állít örök emléket. 1849. július 29-én a Teleki család vendége volt Bem tábornok.
Az épület 1935-től a református egyház tulajdona. 1986-ban eredeti alakjában restaurálták.

1990-ben ebben az épületben hozták létre a vásárhelyi történelmi egyházak a Református Kántor-Tanítóképző Főiskolát, ökuménikus jelleggel.
1992-ben a református egyház itt szervezte újjá az 1928-ban létrehozott, majd egy év múlva Kolozsvárra költöztetett diakonisszákat képző egészségügyi technikumot.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 114-117 old, részletek
Fodor Sándor (S.): Marosvásárhely útikalauz, II. kiadás, 82-83 old.

Az épület renoválás előtt

széki Teleki Domokos és felesége, malomvízi gróf Kendeffy Zsuzsannának állít örök emléket
Középen: 1999. július 29-én a ház falán elhelyezték Puskás Jenő szobrászművész Petőfi-domborművét, melyet Szokolai Imre Márton budapesti polgár ajándékozott a városnak.

Korabeli képeslapok a vártérről
 
   


Dr. Bernády György polgármester szobra
Az épület előtti kis parkban állították fel 1994 október 29-én Dr. Bernády György (1864-1938) polgármester bronzszobrát, amelyet Bocskai Vince szovátai szobrászművész alkotott, míg az öntést Balogh József, városunk szülötte és munkatársai végezték. Dr. Bernády György volt az a városépítő polgármester, akinek idejében ez a vidéki kisváros az európai városok szintjére emelkedett.

Fodor Sándor (S.)-Balás Árpád: Marosvásárhely útikalauz, 44 old.

Bernády György emlékoldal

Vár és Vártemplom ismertetése
Bernády György tér 2. szám
Haller-ház.
A két térre - a Petőfi és a Bernády térre - néző egyemeletes sarok lakóházat a XVIII-XIX. századfordulón a Haller család építtette. A főúri kényelmet biztosító családi ház téli szállást szolgálta, ahol messze földön híres bálokat is tartottak. Az L alaprajzú épület földszinti helyiségei téglaboltozatosak, az emeletiek síkmennyezetűek. Az emeletre húzott karú, keményfából faragott díszlépcső vezetett fel. Fedélszerkezete a barokkra jellemző törtsíkú manzárd megoldású, lapos cseréppel fedve. A Petőfi térre néző főhomlokzata egysíkú, az emelet magasságában párosan álló, dór fejezetes lizénákkal tagolt. Az emeleti ház ablakálláshoz képest, a földszinttre csak öt ablaknyílás került. A homlokzatot háromtagú főpárkány zárja le. A Bernády térre néző homlokzat a manzárdtetőzet síkjainak megfelelően háromsíkú, kiképzése és díszítése a főhomlokzatéhoz hasonló. Az udvari homlokzat részben nyitott árkádívekkel készült. Századunk első felében, az emeleten lakásokat, és nagy kirakatokat alakítottak ki a földszinti nyílásokba. A hatvanas években a földszinten távolsági autóbuszállomást, majd szűcsműhelyt rendeztek be. A helyreállítást 1996 őszén fejezték be, amikor az épület visszanyerte eredeti barokk-empire homlokzati képét.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 91-92 old, részletek

 

Sáros utca 1. szám
Bornemisza-ház.
A barokk kort követő késői barokk, rokokó és copf stílus késéssel érkezett Erdélybe. A barokk kor nagy palotáival ellentétben, a késői barokk nem törekszik nagyvonalú építészeti alkotásokra. Az e korból származó épületek homlokzatai egyszerű, nyugodt architektúrával tagoltak és mértéktartó díszítésűek. A kászoni báró Bornemisza család háza a XIX. század elején épült. A földszinti helyiségek és a nyitott árkádsor téglaboltozatosak (pincéi is), az emeletiek síkmennyezetűek. Az utcai homlokzatot nubdeb díszétől megfosztották és egyszerűen levakolták. Főhomlokzatát és a díszeket 1983-ban visszaépítették. Az emeleten kettős lizénák dór fejezettel díszítettek, a földszintiek fejezet nélküliek. Az ablaknyílások egyszerűen kereteltek. A főpárkány nem teljes háromtagú, csonkapárkány. Bolthajtásos magas kapubejárója nem a homlokzat tengelyében van.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 84-85 old, részletek


 

Bernády tér 6. szám
A Nyerges-ház.
A Vár déli oldalán épült a szabadon álló egyemeletes ház. Helyén állt a Lénárt féle vendéglő, hol színielőadásokat is tartottak 1869-1871 között. Az öblösödő téren, a ház két eklektikus homlokzatán a reneszánsz és a barokk építészet díszítőelemeit használta fel tervezője. A város központja fele néző nyugati homlokzatán a zárt erkély, baluszter korláttal, a főúri kastélyok kiképzését sejtető képet mutat. Marosvásárhelyen kapronczai Nyerges Ádám 1786-ban létesítette az első könyvnyomdát a főtéri Toldalagi ház alagsorában. Nyerges Ádám fia orvos volt s feltételezhető, hogy ő építtette a házat, a XIX. században az eklektika idején, Soós Pál építőmester irányításával. A ház emeletén a nagy szalon és a lakószobák voltak, a földszinten a lakás tartozékai és az orvosi rendelő. Államosítás után az épület az egészségügy használatába ment át.
A II. világháború után a gyermekpoliklinikának, az endokrinológiának és az 1970-től a fizetéses poliklinikának adott otthont.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 104 old, részletek
 Fodor Sándor (S.)-Balás Árpád: Marosvásárhely útikalauz, 47 old
Fodor István, Krónikás Füzetek, II. sorozat 7-8 szám.




   
Keresztfa
1763-ban a jezsuiták, a főtéri Plébániatemplom szentelésekor Keresztfát állítanak a várfallal szemben, A Nyerges-házzal egy vonalban. A kereszt a katolikus egyház újraszerveződésének, élni akarásának jelképe volt, melyet a II. világháború után, a Vár restaurálásakor eltüntettek. A helyére 1990-ben Lestyán Ferenc apátplébános állított újat.





Petőfi tér: 1912: A Plébánia épület északi oldalán fekszik, a Széchényi tértől a Kálvin térre vezet; 1914: Petőfi tér; 1920: Piata Marasesti; 1941: Petőfi tér; 1995: Petőfi Sándor tér

Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 164. oldal
| Főtér (Széchényi tér)
  | ---Petőfi Sándor tér
   
|
 ---Bernády György tér

Petőfi tér 2
A házasságkötőház - a Kárnász-ház
Az egyemeletes lakóház klasszicizáló homlokzata de főleg belső építészeti kialakítása és az alkalmazott iparos-festészeti munkák értékéért és szépségéért építészeti műemlékként tartják nyílván. Az épületet a XIX. század első évtízedében egy gazdag kereskedő család építtette lakás és üzlet számára. Főpárkánya fekvőkonzolos, emeleti ablakait klasszikus szemöldökpárkány díszíti. A kosárívű kapubejárat kőkeretes, a kapualj mennyezete boltozatok sorozata, melyet klasszikus mintájú díszítőfestése tesz széppé. Az oldalfalakon falképek láthatók, melyeknek nem annyira művészi értékük, hanem romantikus tárgyuk adja szépségét. A bal oldali kép a Kossuth Lajos utca házsorát örökíti meg, míg a másik a Vártemplomot, a kéttornyú római katolikus templomot a Plébánia épületével és a Görög-házat a Kárnász házzal együtt. A kapualjból induló belső lépcső egy igen hangulatos emeleti hallba vezet, melynek festett mennyezetét felhőkön ülő női alakok és kis amorettek, valamint négy medalionba foglalt női portré és igen szép díszítőfestés teszi díszesebbé. A nagytermet és a lakószobákat is hasonlóan díszítették, de ma már nem láthatók. 1986-ban renoválás után házasságkötő-termet rendeztek be az épületben, szerencsére az eredeti festmények nagy részét újrafestették és a szobákat ízléses bútorokkal látták el. Az építtetője ismeretlen, a XIX. század közepén Gajzágó vásárolta meg az épületet, kinek lánya Kárnászné volt és így viseli ma is a Kárnász-ház nevet.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 48. old

A házasságkötő termeket Mohr Lajos ötvösmunkái, Hunyadi László kovácsolt lámpái és Bálint Károly szobrai díszítik.

Fodor Sándor (S.) -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 29.old.

A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.