Széchényi tér tér: az egykori Piactér, melyet 1860. szeptember 12-én, a város Képviselő testületének, törvényhatósági bizottsága nevezett el a legnagyobb magyarról. 1920: Piata Regele Ferdinand; 1941: Széchényi tér; 1995: Rózsák tere (Trandafirilor)

Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 193. oldal
| Főtér (Széchényi tér)
 
|
 ---Petőfi Sándor tér
 
|
 ---Kis-köz
 
|
 ---Mikszáth Kálmán utca
 
|
 ---Deák Ferenc utca
 
|
 ---Erzsébet király utca
 
|
 ---Ferenc József utca
 
|
 ---Baross Gábor utca
 
|
 ---Unio utca (Korzó-köz, Bartók Béla utca)
 
|
 ---Mészáros köz
 
|
 ---Kossuth Lajos utca
 
|
 ---Szentgyörgy utca


Főtér 61. szám
Nagy Szabó Ferenc háza.
A szabócéh mestere, a város krónikása mint krónikájában leírja: "1623. esztendõben die 26 apr. kezdtem rakni a szegelet házamat" a Nagypiac észak keleti sarkán. A tér felõli homlokzatán három felirat - egyben a város legrégebbi feliratai - jelzik építési idejét: CHRISTUS 1623. Az 1658-as tatárbetöréskor a ház emeleti sarokszobájában tartották tanácskozásaikat a város védõi. 1702-ben Nagy Szabó Ferenc házát a városba érkezõ jezsuiták rendelkezésére bocsátotta. Ide költözik a plébánia, az udvarán fából kápolnát ácsoltak. Itt mûködött az ebben az évben létrehozott elemi tanóda. 1707. április 9-én az említett sarokszobában II. Rákóczi Ferenc fogadást adott fejedelemmé való beiktatása alkalmából. 1719-ben a ház végleg a jezsuiták birtokába kerül, akik a nyugati sarokra kör alakú bástyát emelnek. 1720-ban Boér Judit és Keresztesi Miklós telekadományával növelték a plébánia területét, és hozzákezdtek egy vegyes elemi iskola építéséhez, de ezt 1728-ban lebontották hogy helyet biztosítsanak a jelenleg is álló plébániatemplomnak. Az épületet 1727-ben átépítették.
A további átépítések: 1935-36-ban állag megõrzési munkálatokat végeznek, 1971-ben a Petõfi utcai homlokzaton új résszel bõvítik, 1973-ban tovább bõvítették, 1993-as felújításkor visszakapja barokk jellegét, 1994-ben tovább növelték a plébánia épületét és 1998-ig teljesen felújítják.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, DOFPRESCAR Marosvásárhely, 1998, 25-26 old.
Fodor Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, IMPRESS Kiadó 2000, 53-54 old.



Fõtér 59. sz. ház
Római katolikus ösztöndíj alapból épült, 1877-ben a Sáros utcai fiúnevelő igazgatói lakásául. Ezen a helyen állott a Lugosi féle ház, amelyben 1728-ban a templom építésekor ideiglenesen mûködött az 1702-ben alapított római katolikus iskola, amely innen költözött át a Lábas házba 1732-be.
(Fodor (S.) Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 31.old.

A régi városházák.
Marosvásárhely első tanács-háza a vár területén állott, míg az osztrák katonaság azt le nem bontatta. 1741-től kezdve tanácsházként szolgált a Nagypiac sarkán a Kispiac-köz 2. számú egyemeletes ház, ahol később a Friedrich család vendég fogadója működött. A következő években ideiglenesen a Görög-házban működött (Szentgyörgy utca elején), míg 1856-ban A Nagypiac keleti oldalán, felépült az új neogótikus egyemeletes tanácsház, melyhez kapcsolták az 58-as számú egyemeletes épületet. Az emeleti mérmíves díszítésű, csúcsíves ablakok jellegzetesformát adott az épületnek. Sajnos, a szép neogótikus épületet, miután a tornyos Városháza elkészült, 1908-ban lebontották. Az 58-as számú házat eladták, tulajdonosa után Csiszár ház néven emlegetik.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 43-45 old., részletek
A régi Tanácsház. A Nagypiac kellős közepén állott az 1770-ben épült szemsértő ízléstelenségével kiáltó régi tanácsház, több kapubejárattal, bolthelységekkel és börtönökkel. A fatornyos épület harangja csak akkor szólalt meg, ha halálos ítéletet hajtottak végre. Később az avult épületet "városi fogadó"-nak bérbe adták, majd 1848-ban, mikor az osztrák császári hadak elfoglalták a várost, Gedeon József generális parancsára felgyújtották és a romhalmazból a piaci mocsarat, töltötték fel.


Nagypiacon álló Városházát az osztrák hadsereg generálisa Gedeon József 1848-ban leromboltatja, és feltölti a gidres-gödrös teret. Ezek után a városi tanács üléseit a főbíró vagy valamelyik tanácstag lakásán tartotta. A Mikola István rajzán középen látható!


Fodor István: Régi városházák


Fõtér 58. szám.
Ezen a helyen állott az 1856-ban emelt neogótikus épület, ahol a Tanácsház mûködött 1908-ig. 1864-ben itt tartották meg a a magyar orvosok és természetvizsgálók X.-ik nagygyűlését. Ma az ott működő üzlethelység falán levő márványtábla őrzi emlékét, az 1876. április 12-iki tűzvészre emlékező tábla szomszédságában. Az új tornyos városháza megépítése után ezt az épületet utca nyitás miatt lebontották, majd a Divatház felépítésével megszűnt a Sáros utcába való átjárás.

(Fodor Sándor - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 32.old.)
A régi "új városháza". A plébánia mellett jobbról a gótmodorban épült "„új városháza" ma már úgy átépült, hogy meg sem lehet ismerni. A régi "új városháza" nagy udvara két részre oszlott; egyik felében a börtönhelységek, a másik részben állandó élelmiszer és gyümölcsvásár, átjárattal a Sáros utcába.


Az utca felöli emeleti szobában található két emléktábla.

 
A Főtér 57-es számú ház
Egyemeletes, a XIX. sz. első harmadában épült a késő barokk jegyében. Az 1930-as években homlokzatát modernizálták, majd 1984-ben a főhomlokzatot részben restaurálták, régi díszítését is visszanyerte.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 75 old.


 
Főtér 56. szám
Rosenfeld-ház
A XIX. század közepén épült a lakóház a tér felőli üzletekkel. Az egyemeletes ház az újbarokk modorában, magas manzárd tetőzettel készült, udvari szárnyépülettel. Utolsó tulajdonosa után kapta nevét. Az 1944-ben végzett javítási munkák során a főhomlokzaton levő földszinti nyílások visszakapták eredeti formájukat, az emeleti ablakok a szemöldökpárkányokat.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei 75 old.


Főtér 55. szám
Staibl (Steibl) - ház
Egyemeletes lakóház már a XVIII. sz. végén állt, emeleti termeiben és a szomszédos Dudutz házban 1827-ig a Szászmedgyesrõl áttelepült Királyi Tábla működött. A Főtér felőli szárny kéttraktusos, hátranyúló és derékszögben befordított udvari szárnyai egy kis belső udvart zár be. Emeleti helyiségeit konzolosan gyámolított folyosó szolgálja ki. Az emeletre felvezető lépcsőt egy késő barokk díszítésű, empire-biedermeier stílusú kovácsoltvas ajtó zárta le, melyet az átalakítás során leszereltek. Négyablakos copf homlokzatát, az emelet magasságában korinthoszi fejezetes lizénák tagolják, melyek a talapzatukkal az örvpárkányon állnak. Az ablakok feletti kettős füzér és a lizénák fejezetei a homlokzat szépségét emelik. A földszinti 1-es és 2-es ablaknak megfelelően az üzletportál számára megnagyobbították, s azt két márványoszloppal hármas nyílásúvá tették. A 20-as, 30-as években a manzárdtetős épület ereszmagasságá-ban cégérként egy nagy kék gömb volt felfüggesztve, Staibl festékkereskedő "Kékgolyó" cégéreként.

(Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 75 old.)

Itt volt a híres Aranyszarvas Gyógyszertár, amelyet 1879 augusztus 18-án Bernády Dániel gyógyszerész, dr. Bernády György apja vásárolt meg az özvegy Görög Józsefnétõl. Fodor-Balás útikalauz Steibl ház néven említi.

(Fodor (S.) Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 32.old.)


A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.