Széchényi tér tér: az egykori Piactér, melyet 1860. szeptember 12-én, a város Képviselő testületének, törvényhatósági bizottsága nevezett el a legnagyobb magyarról. 1920: Piata Regele Ferdinand; 1941: Széchényi tér; 1995: Rózsák tere (Trandafirilor)

Vígh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémiai Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996, 193. oldal
|  Főtér (Széchényi tér)
 
|
 ---Petőfi Sándor tér  
 
|
 ---Kis-köz  
 
|
 ---Mikszáth Kálmán utca  
 
|
 ---Deák Ferenc utca  
 
|
 ---Erzsébet király utca  
 
|
 ---Ferenc József utca  
 
|
 ---Baross Gábor utca  
 
|
 ---Unio utca (Korzó-köz, Bartók Béla utca)  
    | --- Nyomda utca
 
|
 ---Mészáros köz  
 
|
 ---Kossuth Lajos utca  
 
|
 ---Szentgyörgy utca  


Főtér 26. szám.

Főtér 25-24 sz. alatti épületek
Főtér 26. szám
Kereskedelmi Bank épülete.
Sándy Gyula budapesti műépítész által tervezett színes homlokzatú, díszítéssel (tulipános virágminták) ellátott, magas, tornyos, szecessziós épület, a Baross Gábor utca sarkán. A századforduló utáni építkezést Bustya Lajos építész vezette. Kezdetben az Agrár Banknak, majd vendéglőnek, később politikai szervezeteknek adott otthont. 1992-tõl a Kereskedelmi Bank vette át.

Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 31. old.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely szecessziós épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 2000, 88. old.


Agrár Bank épülete

Az 1829-ben épített és 1960-ban lebontott evangélikus templom
(helyére épült a Gulliver áruház)


Főtér 21. szám

Főtér 20. szám
Főtér 21. szám
A volt Zsidó Kaszinó majd ROMGAZ vállalat székháza.
A század elején épült szecessziós stílusban. Feltételezhető, hogy tervezője a bécsi Gartner Jakob építész, aki a zsinagógát is tervezte. Az Erdélyi-medencében folyó földgáz kitermelést irányító ROMGAZ vállalat fiókja működött itt a II. világháború után. A két világháború között, az 1948-as államosításig, ebben az épületben működött a Zsidó Kaszinó.

Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 24. old.

Főtér 19. szám alatti épület 2000-ben és 2003-ban
Bethlen (Henter-féle) ház, később a Mestitz család, majd a Református Egyház tulajdonába ment át.

Bartók Béla utca 1. szám (volt Unio utca)
Bissingen-ház.
A századforduló idején építette családja számára gróf Bissingen Ottóné, született Lázár Nóra. Az épület földszintjén a Corso kávéház (Rechnitzer Adolf tulajdona volt) és üzletek működtek, az emeleten a Bissingen család lakott, főeg a téli időszakban.
Ezen a helyen állott a Barcsay-ház ahonnan 1848-ban kihirdették az Uniót.
(Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 24. old.)

Vámos féle ház (Főtér 18. szám) és a Hargita Szálloda (Főtér 17 szám)

A Vámos féle ház század elején épült szecessziós stílusban. Itt működött Hirsch Mór nyomdája és üzlete. Az épület helyén a XVI. sz.-tól a Rosnyai, majd Szabó család kúriája állott. Valószínűleg itt született Rosnyai Dávid, Apafi Mihály fejedelem deákja, török-magyar tolmácsa.

A Hargita szálló helyén Révész Béla könyvkereskedő palotája állott, köny- és papírkereskedéssel, valamint a Wolster és Kertész cég úri divat és cipőáruházával. Később Révész Béla könyvkereskedő itt nyitotta meg az átalakított és modernizált Splendid szállodáját (31 szoba, 57 férőhely, hideg, meleg folyóvíz, központi fűtés).

Fodor Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. bővített kiadás, 2000, 45 old.

 

Bartók Béla szobra a róla elnevezett utcában. Izsák Márton marosvásárhelyi szobrászművész alkotása, 1981. november 27-én lepleztek le a zeneszerző születésének 100. évfordulóján. Bartók Béla 1912. április 20-án nagysikerű hangversenyt ad a városban.


Nyomda utca 4.szám
A volt Zsidó Kultúrház
1928-ban épült az izraelita hitközség támogatásával, művelődési célokra. Szinpadján rednszeresek voltak a vendég jiddis színházi előadások. A 30'as évektől moziterem működött.
(Fodor Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. bővített kiadás, 2000, 44 old.)

 


(2000)

(2003)
Főtér 14. szám alatti épület

Főtér 13. szám
A Mészáros Ipartársulat székháza.
A város központjának közelében terült el a mészárosok állatainak legelője, melyet az 1876-os tűzvész után beépítettek, létrehozva a Mészáros-közt, melyet a Luxor stb. építkezésével megszüntettek. 1888-ban készült el Nagy Győző mérnök tervei alapján a székház, melynek csak az udvari szárnya emeletes, míg a tér felőli bejárattal épült üzlethelyiség földszintes. A Nagymészárszék egy nagy csarnok volt, melynek hosszában 12-12 árusító asztal sorakozott. A tagok életkor szerint sorakoztak (Gusáth János, Soós József, Vass Ferenc, Bányai Károly, Farkas Samu stb.). A székház szimmetrikus, háromsíkú homlokzattal készült. A középső előreugró rizalit főpárkánya fölött háromszögletű oromfal van melynek díszítésén az 1888-as évszám látható. A földszinti nyílások eredetileg félköríves záródásúak voltak. A homlokzat szimmetrikus képét a század elején többször is modernizálták megrontva így az összhangot, de szerencsére a főtéri épületek homlokzatának felújításakor az eredeti formájúakra építették vissza.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 66. old.

A város legrégebbi céhe a mészárosoké volt, melynek Losonczi László alvajda szabadalmi levelet adott 1493-ban. A céhbõl alakult a Mészárosok Társulata, amely a Főtéren a múlt század végén székházat épített, ahova klubot és irodákat rendeztek be, míg a földszinten megnyitották a Nagymészárszékot, amely az 1948-as államosításig működött. Késõbb moziteremé alakították át.
Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, 24. old.
Főtér 12. szám
Barokk palota néven ismert Bányai-ház.
Bányai Béla mészárosmester építette 1904-1907 között, Nagy Győző mérnök tervei alapján Soós Pál építőmester irányításával. A ház első emeletén lakott 1936-37 között Bernády György polgármester, az udvaron volt a híres Édeslyuk vendéglő mely híres flekkeneiről és herénttokányairól volt híres.

Fodor Sándor (S.) - Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, 45. old.)

Főtér 11
Toldalagi-ház. A hajdani Nagypiac nyugati oldalán álló, szerényebb kivitelű házsort az erdélyi barokk építészet legbájosabb épülete a Toldalagi ház zárta le. Műemlékként ismert épületeink közül ez a legszebb. A finom eleganciájú, francia barokk-rokokó homlokzatú épületet a nagyercsei gróf Toldalagi László építtette családja számára. Tervezője Jean Luidor francia építész, az építkezés tizenhárom évig tartott, 1772-ben fejezték be. Főhomlokzatával a Nagypiacra néz, s körülötte és mögötte terült el a nagy francia szellemű barokk kert, geometrikus formákkal és szökőkúttal. Az egyemeletes épület északi szárnyában egy középemelet szintet - mezzanin - alakítottak ki, az udvar szintjéről induló lépcsőfeljárattal. Az emeletre vezető díszes lépcső a szép bolthajtásos kapualjból indul ki. A földszint és a pince helyiségei téglaboltozatosak, az emeletek síkmennyezetek. Tetőzete megtört síkú manzárdtető. Főhomlokzata hattengelyes, koronázó főpárkánya és osztópárkánya klasszikus barokk formában készült. Homlokzatát függőleges kiskiülésű lizének tagolják. Ablakai díszesen keretezettek könyöklőpárkánnyal. Az ablakok feletti térmezőbe féldomború férfiportrék kerültek. A homlokzat főtengelyében, az emelet magasságában lévő díszes medalion mezejében fekete hollót ábrázoló dombormű látható. Az alatta levő márványtábla az építtető nevét, rangját örökítik meg, a két szám az építkezés idejét (1742-1772). A főpárkány felett kiemelkedő íves attikafal ikercímerrel, csigavonalas díszítéssel az íves vonalú párkányon elhelyezett kőből faragott mellszobrokkal a francia barokk-rokokó Erdélybe került ritka szép alkotása. A negyedik homlokzatát a századunk elején semmisítették meg. A termek belső díszítése összhangban van az épület külső kiképzésével. A földszinten levő bolthajtásos mennyezeteken és az emeleti síkmennyezeteken lévő stukkódíszek a barokk kagylódivatjának szellemében készültek. Az egyik nagyterem kandallójának szobrászati munkája elragadó figurális megoldása Schubbauer Antal alkotása. Az 1960-as években elvégzett helyreállítási munkák befejezése után a helyi múzeum etnográfiai osztálya nyert elhelyezést az épületben.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 25. old.

1759-1772 között épült Jean Louis D'or (Luidor János) francia származású építész tervei szerint, barokk stílusban. A belső díszítéseket Schmidt Pál és Schuchbauer Antal szobrász készítette. A palota építtetője gróf Toldalagi László a Királyi Tábla ülnöke volt. 1786-ban itt volt a Kapsonczai Nyerges Ádám által létesített nyomda, amit 1802-ben Mátyus István orvosdoktor végrendeletileg a Református Kollégiumnak adományozott. Az 1920-as években bank (a fekete hollót ábrázoló dombormű innen származik) , majd 1960-as években restaurálás után a Megyei Múzeum költözött az épületbe. A homlokzatán látható ikercímeres díszítés és a márványtábla gróf Toldalagi László emlékét idézi.

(Fodor Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. bővített kiadás, 2000, 45-46 old.)
A jobb oldali képeslapon a lebontott Ferenc-rendi barátok temploma, tőle jobbra a szintén lebontott Hungária kávéház, majd Porjes S. Sándor dohánytőzsdéje működött, mellette Holbach Ede fűszerkereskedése volt.


   
Főtér 10. szám
Ferencrendiek-templomának tornya



Főtér 7-6. szám alatti házak



Apollo (2000)

Apollo (2003)

Főtér 5. szám
Apollo épülete.
 Teleki Sámuel építtette 1820-22 között a vendégházat azzal a céllal, hogy bevételét a Téka könyvtárának bővítésére használják fel. 1820-as évektől a vár melletti deszkaszínpadról, a császári helyőrség parancsnokának nyomására a színi előadásokat itt tartják. Fellépett itt többek között Déryné Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, E. Kovács Gyula és Szentgyörgyi István is. Az eredetileg kétemeletes épületben üzletek, lakások, bálterem működött illetve télen színielőadásokat is tartottak. 1872-76 között az udvarán felállított nyári színpadon tartották az előadásokat, de ez sajnos leégett. A homlokzat újbarokk stílusú tetőzete manzárdos megoldású. Az épületet később Bürger Albert sörgyártó vette meg aki az épület belsejét kibontatta és három emeletszintre tagoltatta szállodai szobákat kialakítva. Az épület rendeltetése megváltozott, a főhomlokzata sem eredeti.
(Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 26. old.

Fodor István: Apollo szála (Krónikás Füzetek II sor. 7-8. szám)

Az épület földszintjén 1923-tól a Magyar Úri Kaszinó, majd 1969-1996 között az egyetemisták Diákháza működött.
Fodor Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. bővített kiadás, 2000, 48 old.

Főtér 4. szám alatti lakóház (2000 ill. 2003)


Főtér 2. szám
Görög-ház
A Főtér és a Szentgyörgy utca sarkán levő kétemeletes épület alapjaiban a XVIII. század végéről származik, építtetője ismeretlen. Új tulajdonosa Görög Károly 1828-ban építtette át kétemeletessé, akkor nyerte klasszicizáló homlokzatát is. 1868-tól Takarékpénztár működött az épületben, ezt jelképezi a homlokzaton látható méhkaptár dombormű. Oromdíszes homlokzata gazdagon díszített párkányokkal, profilozott ablakkeretekkel. Az első emeleti erkély magasságában lévő kőtábla a ház történelmi nevezetességet örökít meg. 1849. júl. 30-án itt székelt Bem tábornok vezérkara és Petőfi Sándor a Görög Károly és neje Ziegler Vilma vendégszeretetét élvezte. Miután az osztrák generális lebontatta a régi Városházát, a Tanács üléseit a Görög-ház emeleti termeiben tartotta. 1884-ben emléktáblát helyeztek el a ház homlokzatán Jablonowski Vince szobrászművész alkotását a következő szöveggel: " Itt még ember volt; innét indult ki nagy útra, hogy csillag legyen, Ő fénye örökre ragyog". 1852-ben Ferenc József osztrák császár erdélyi látogatása alkalmával itt szállt meg. Az államosítás utám a Hadsereg háza lett.

Fodor István: Görög-ház leírása Krón. Füz. II. sor. 7-8. szám

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei: 90 old.
Fodor Sándor -Balás Árpád: Marosvásárhelyi útikalauz 29 old.



A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gll J.