1800

 

 

*március 28. A Nagypiacon felállítandó szökőkúthoz szükséges és Kolozsvárról hozandó faragott kövek megvásárlása céljából Nemes György szenátort jelöli ki a tanács. (FI)
*október 10. gr. Teleki Sámuel, erdélyi kancellár Váradolasziban kelt végrendeletével Marosvásárhelyre helyezi vagyont érő könyvtárai és annak felügyeletével ilenczfalvi Szász Józsefet bízza meg.
(FI)
*A kordoványosok, az ú. n. oláhtímárok a csizmadiák közösségéből kiválva, Bucur Illyés atya­mester vezetésével önállósulnak (FI)

1801

 

*június 5. A város utcáinak kikövezése céljából Magyarországról hat flaszterkövező szakmunkást hozat a város 48 váltókrajcár napibérrel. (FI)

1802

 

 

 

*A református kollégium - később internátusnak használt - középülettel gyarapszik, Ugrai I. pest-budai mérnök tervei alapján
*február 5. kszéki rendelet intézkedik, hogy közhivatalba csak "politicai tant" végzettek alkalmazhatók.
*szeptember 25. adományozás útján a Kollégium megkapja a város egyik nyomdáját
*Elkészül a Ferencesek temploma. Falait, mennyezetét szép festmények díszítették, színes üvegablakai 1899-ben készültek. A templom hajóját 1971-ben lebontották. A hajó teljes hosszában kripta volt.

1803 

 

 

 

 

 

 

*Megalakul az első színpártoló egyesület, Theatralis Commissio Teleki Mihály főkirálybíró elnökletével, továbbá Harsányi Sámuel királybíró, Nagy Dániel marosszéki vicekirálybíró, Székely Mihály kir. táblai elnők és Nemes György városi rendőrigazgató bizottsági tagokkal, mely a városban "itt mulató" színtársulatokra külön felügyeletet gyakorolt. (FI)
*A város főbírája Nemes Pál

*június 12. (január 22?)
A Kádárok és Mészárosok bástyája közötti útszakaszon épült nyitott fedelű játékszínben tartja első színielőadását a kolozsvári Nemzeti Játszó Társaság, Kotsi Patkó János vezetésével, mely alkalommal Kotzebue ötfelvonásos vígjátéka, "A nevelés formálja az embert vagy Szivessy gróf" került bemutatóra. (FI)
*június 25. Nemes Pál főbíró, a város népesedésére való tekintettel, ajánlja, hogy a Nagypiacon kívül, a Szentmiklós-utcában is létesítsenek közpiacot, hogy a felsőváros lakói ne kényszerüljenek lejárni a Sáros-utca sártengerén át, ha élelmi szükségleteiket beakarják szerezni. E célból a tanács bizottságot küld a helyszínre, a felsőváros piachelyének kijelölésére.
*július 25. Megkezdik a Szentkirály-utca (Kossuth L.-u.) járdájának kikövezését. (FI)
*A görögkeleti egyház alkalmas temetkező-helyének kijelölésére két tanácsost nevez ki a város.

1804

 

 

*A Református Kollégium igazgatósága Bolyai Farkasnak ajánlotta fel a matematikai tanszék tanári állását. A Kollégium gondnokságának tulajdonába lévő házba költözött (a Köteles Sámuel utcai ház) ahol haláláig lakott.
*Nagypéntek virradóra a Maros kiöntött. Az emberemlékezet óta nem látott nagy árvíz elöntötte az alsóvárost és mérhetetlen kárt okozott. (FI)
*december 15. Megkezdik a "tehén-himlő" oltását.

1805

 

 

 

*Tíz évi szünetelés után újból üzemét a ref. kollégium nyomdája. (FI)
*július 19. A nagy esőzés folytán még nagyobb árvíz sepert a városon. A mezőn összegyűjtött életet, valamim házakat is magával sodort az ár.
*augusztus 19. A folytonos felhőszakadás miatt a törökbúzát nem lehetett behordani, nem vethettek és a sok széna a mezőn rothadt A rossz időjárás eredményeként ősszel a szőlő nem érett be és oly savanya bort mértek, hogy nem lehetett meginni. A feneketlen sár miatt a közlekedés lehetetlenné vált, a drágaság pedig mindinkább elviselhetetlenné olyannyira, hogy még pénzért sem leheteti élelmet kapni. Éhínség uralkodott a városban. Jellemző az élelmiszerhiányra, hogy a város két malmában törökbúza-csuszát őröltek. (FI)
*az oláhtímárok (kordoványosok) céhe a városi tanácstól szabadalmat nyernek (FI)

1806

 

*A Református Kollégium előljáróságai a Köteles Sámuel utcai házat, amelyben Bolyai Farkas lakott, lebontatta és egy újat épített helyébe.
*február 9. Gabonaraktárt nyit a város oly célból, hogy a munkaképtelen szegények innen szerezzék be szükségletüket, melynek árát kesébb részletben törleszthetik az arra rászoruló vásárlók. (FI)

1807

 

 

 

*A város főbírája Manxfeldi Nemes György
*január 31. A fogadósoknak, valamint a szállást adó polgároknak, az átutazó idegenek bejelentését kötelezővé teszi a tanács.
* Az év nyarán a szárazságban minden elpusztult és a drágaság ismét elviselhetetlenné vált. Elszaporodott a hörcsög, a menyét, kiváltképp egér annyi volt, "hogy a mezőn ágy nyargalt, mint a pislén". (FI)
*április 29. Aazon jelentésre, hogy a piaci szökőkút vezetéke elromlott kőkádja megrongálódott, elhatározza a tanács, megfelelő szakmunkások igénybevételével annak rendbe hozását. (FI)
*május 6. gr. Bethlen Sámuelné sz. Korda Susánna grófnő, a vásárhelyi ispotály céljaira végrendeletileg hagyományozza a Szentgyörgy-utcai telkét házastól, ahol a város közkórháza ma is áll.

1808

 

*december 10. Ezen a napon kelt tanácsi határozat arról ad végzést, hogy gr. Bethlen Sámuelné az építendő kórház céljaira 10.000 téglával, 100 szekér fövénnyel, 100 véka mésszel, a munkához 100 kőműveslegénnyel száz öl "koltsoknak" való cserefával és 10.000 levél cseréppel járul hozzá.

1809

 

 

 

 

 

 

 

*április 5. A Maros ismét kiöntött és tetemes kárt okozott
*június 28. Nemesi felkelésre indítatott be központi mozgalom, melynek első kényszerű eredménye lett hogy a város tehetősebb polgárainak közadakozásából sikerült 10 lovas- és 5 gyalogkatonát kiállítani segedelmére az uralkodónak. Ugyanekkor kezdődött az insurrectio ellen rendezett székely ellenállás, mely nagyszabású zenebona majdnem végzetes kirobbanásokra vezetett Ugyanis gr. Toldalagi Mihály, Marosszék főkirálybírója, a nemesi felkelés megbeszélésére gyűlést hirdetett Jeddre. A székelyek nagyszámmal itt össze is verődtek, de olyan fenyegető magatartást tanúsítottak, hogy a biztosok és maga a főkirálybíró is csak gyors ellenállásuknak köszönhetik, hogy ép bőrrel menekültek. Innen ered a "Jeddre ne!" figyelmeztető mondás. Másnap a jeddi és a koronkai határban mintegy 2000 székely gyülekezett a város megtámadására.
*júllius hónapban 1200 szász vadászkatona, 4600 székely gyalogos, 1600 "bravurus" érkezett a városba. Általában nagy csapatösszevonások lázában élt a város.
*augusztus 16. Maximilian főherceg, I. Ferenc császár sógora ideérkezett és este a Szentmiklós-utcai Teleki-téka házában szállott meg. Reggel a plébánián misét hallgatott, majd minden parádé mellőzésével elhagyta a várost
*augusztus 29. Ezen a napon érkezett ide gr. Bánfi György gubernátor, aki a barátok melletti Henter-házban szállott meg. Másnap Udvarhelyre továbbutazott.
*szeptember 25. 300 kovás lőfegyvert osztottak ki a város polgársága között és fegyveres őrizetbe vétettek a Szentmiklós- és Poklos-utcák végházai. (FI)
1810
*Cserei Imre plébános, apát-főesperes vezeti a katolikus plébániát (1815-ig).

1811

 

 

*dr. Szotyori József vezetésével, közadakozásból felépül a 12 ágyas városi kórház. Ez volt a város és Erdély első polgári közkórháza, Országos Polgári Gyógyintézet néven működött. Pontos helye nem ismert, Keresztes Gyula szerint emlékét a Régikórház utca elnevezés őrzi.
*szeptember 27. Nemes György, városi főbíró felveti egy takarékpénztár intézményének gondolatát, amikor a magánosoknál gyümölcsözetlen heverő tőke számbavételét és biztonságosítását javasolja. (FI)

1812

 

*augusztus 22. A devalváció idején, az árdrágítás megakadályozására szigorú intézkedéseket léptet életbe a tanács, így elsősorban az élelmiszerek és közszükségleti cikkek arányos ármegállapítását határozza el.
*október 9. A tanács a kádárok portékáit is maximálja. (FI)

1813

 

 

 

 

*február 3. A város levéltárát, Szilágyi X. Dániel feltörve találta. A ládákat, leveleket feltárták, okmányok hiányoztak és több mint 100 frt. arany- és ezüstpénzt vittek el. (FI)
*április 27. A koldusügyben intézkedik a város olyformára, hogy az idegen koldusok kirekesztése mellett, a helyi koldusok részére, a hét valamelyik napjára korlátozza a kéregetést és az egyházaknál a szűkölködők segélyezésére perselyt állít fel. (FI)
*
augusztus 6. Közkereset alá vették és letartóztatták Porkoláb Gazda Györgyöt, a levéltár felverésért. (FI)
*október 16. Megtilttatik a szűcsöknek, hogy a csáváit bőröket az okán kiteregessék és ennek levét ott kiöntsék. (FI)
*október 19. A fksz. átiratára elrendeli a tanács, hogy kötéltáncosok és "képekei mutogató alakosok meg ne szenvedtessenek" a városban. (FI)

1814

 

 

 

*január 10. A brassói nagy pestisjárvány hírére a sokadalmakat és táncmulatságokat betiltja, azonkívül a város utcáin őrséget állít a tanács, hogy idegenek bejövetelét megakadályozza. Ugyancsak a halottakat orvosi vizsgálat nélkül nem szabad eltemetni
*augusztus 12. Houchard József mérnök megkeresésére, kiadja a város 15 évre a városi malom alatt lévő helyet egy "mulató kert" céljaira, ahol az "Elba" nevű sétány, mai nevezete szerint az Erzsébet-liget létesült.
*május -ában nagy hó esett, mely a termést semmivé tette. Az éhínség enyhítésére, a szegények számára "rumford-leves" főzését (hulladék csont és mezei zöldség főzete) honosították meg. (FI)

1815

 

 

 

*A katolikus plébánia élére felsőbükki Horváth Pál tanárrégens, címzetes apát-főesperes kerül. Hosszú plébánossága idején (1860-ig) újjászervezte az egyháztanácsot úgy, hogy a társadalom minden osztálya képviselve legyen. Papsága alatt a katolikus hívek száma elérte a város összlakosságának egynegyedét. Közeli munkatársa volt Sombori István (elhunyt 1861-ben) gimnáziumi igazgató és szemináriumi régens.
*május 10-től 1819. április 10 között a kolozsvári színház Marosvásárhelyre teszi át székhelyét.
*július 31.
A Szent-Mihály utcában egy új református templom (a mai Kistemplom) alapkövét helyezik el (1830-ra készül el)
*október 19. E napon volt a város törvénykönyvében bejegyzett utolsó "civissé" (városi polgárrá) avatás

1816

 

 

*Éhínség uralkodik a városban, számosan az utakon pusztulnak el
*Bodor Péter székely ezermester, elkészíti világhírű zenélő kútját
*A város főbírája Marusi Mihály
*július 8. Kazinczy Ferenc a magyar irodalmi nyelv újjáalakítója, erdélyi körútján meglátogatja a Teleki-Tékát, Aranka György táblabírót Szentgyörgy utcai lakásán. Kazinczyt, az Ebhát utcai Kemény-házban (13. szám) szállásolják el. Az utcát később róla nevezik el. (FI)

1817

 

 

 

*január 25. A rossz termés következtében előállott éhínség leküzdésére, a fiókszék rendeletéből kihirdeti a tanács, hogy a farsang alatt "a bálok ajtajaiban egy e végre kitett perselyben az éhező nép számára segedelem gyűjtessék", továbbá a város négy főutcájában és azok mellékutcáján házanként gyűjtsenek alamizsnát (FI)
*március 11. Ezen a napon halt meg Aranka György, az erdélyi magyar nyelvmívelés nagy apostola.
*Az aratásig nagy drágaság és éhínség uralkodott Többen éhenhaltak. (FI)
*augusztus 8. Marusi Mihály főbíró vezetésével, I. Ferenc császárhoz Kolozsvárra hódoló küldöttséget menesztett a városi tanács, mely két bárdosi szekérrel elindulva, 50 pár dinnyét vitt ajándékba az uralkodónak. (FI)

1818

 

 

 

 

*január 18. A reformáció harmadik századi ünnepén a vártemplomban nagy oratio és predikátio tartatott, amikoris a kollegiumbeli diákság "hármoniás éneklések mellett" dicsérte az Urat (FI)
*április 30.
Létrejön a Református Kollégium.
*szeptember 6. A város lutheránus egyházközösségének első írásos említése, egy 1829-ből származó jegyzőkönyvben. A lutheránusoknak a Kis-utcában Seress Márton és László József háza közt volt házuk, melyet az Ecclesia megbízottja Sztakó György vásárolt Seress Márton szomszédjától, Zsidó Mártontól. Ezt a valószínű nem nagy értékű házat, a következő évben, 400 forint ráfizetéssel elcserélték Lénárt Józsefnek a Hajós-közben, Schwisz Konrád és a közönséges utca közt fekvő üres majorhellyel. A lutheránusok instanciát nyújtanak be a Guberniumhoz, segítséget kérve templom és paplak építéséhez.
*A Szent-Miklós utcai református templom falazási munkálatai befejeztével a templom fedetlenül marad 1827-ig.
*
november 9. gr. Bethlen Imre, Marosvásárhely város kinevezett kir. biztosa ideérkezett (FI)  

1819

 

 

 

*A város főbírája Peiellé Ventzel
*áprrilis 27. A lutheránusok kérését, a Gubernium a városi tanácshoz küldte vissza, ahol elutasítást nyernek, arra hivatkozva hogy a lutheránus hívők száma csekély: 40 fő. Ezt követően a nevükben Hildebrand János levélben fordul az erdélyi lutheránus Főkonsistóriumhoz, hogy négy hívük részére engedélyezze Erdély területén könyöradományok gyűjtését. Egyházi számadások szerint 1819-20 ban minden második vasárnap lutheránus istentiszteletet tartottak, amelyeken perselypénz folyt be. A pap személye ismeretlen, de azt tudjuk hogy fizetését búzában kapta.
*Megalakul a kéményseprő-céh.

1820

 

 

 

*dr. Gecse Dániel megalapítja az első magyar emberszereteti intézetet
*A császári helyőrség parancsnokának nyomására a "Vár melletti deszkaszínház" működését az Apolló Szállodába teszi át.
* augusztus 26. Peielle Vencel főbíró a pici kút újjáépítése tárgyában tesz előterjesztést és felveti azt a tervet, hogy "a közönségnek nagyobb gyönyörködtetésire, addig, míg Bodor Péter itten lenne, jó volna valami zeneeszközt készíttetni vele és a kúthoz alkalmazni”. Az elfogadott terv alapján Zöld Ádám tanácsos bízatott meg Bodor Péterrel tárgyalni
*szeptember 4. Bodor kész tervvel jön, mely szerint közmunka hozzájárulásával a nevezetes zenélőkút elkészül.

1821

 

 

 

 

 

*Feltételezések szerint a Kövecses utca és Palásköz sarkán lévő épületbe költözik a jótékony alapítványból működtetett városi kórház, ahol 1853-ig működik. Az épületet valószínűleg később átépítik, 1892-ben Szász Gyula cukorgyári igazgató vásárolja meg. A ma itt álló épület falán emléktábla jelöli, hogy itt tartózkodott Avram Iancu 1847-48-ban.
*június 24-25. A Maros kiöntött és házakat, marhákat, embereket sodort el. Az új Maros-hidat a megvadult folyó magával hurcolta és a Szentkirály-utcán, valamint a Rózsa-utcán egészen a Piacig feljött, ahol tutajokon közlekedtek és mentették vagyonukat bedőlt házaikból a kétségbeesett polgárok.
*június 30. Az elromlott Maros-híd helyett, Bodor Péter terve alapján új híd építéséi rendeli a tanács.
*A Bodor-híd gázlóján vonult keresztül Ipszilandi Sándor herceg menekülő csapatának egy része, nagyon elcsigázott állapotban. Ugyanekkor említi a krónika, hogy a városunkban tartózkodó ipsilandinusok közül egy "Átsi Kápi" nevű insurgens, a Kosárdombon, a Magyarós-kútnál meggyilkolta egyik bajtársát és elrabolta néhány ezüstpénzét. A rablógyilkos tíz évi börtönt kapott és raboskodni Szamosújvárra vitetett. (FI)

1823

 

 

*Mikola Tóth István városról készült vízrajza alapján Nagy Sándor készít metszetet
*február 21. Udvari rendeletre, az új sokadalom lóvására évenként július első napjára engedélyeztetik. (FI)
*március 21. A lutheránus-templom építésére 20 szál fiatal cserefát utal ki a tanács.
*május 23. Tűzrendészeti szempontból, a házak szalmával fedését megtiltja a város. (FI)
*június 28. A fiókszék jóváhagyásával megalakul a német Schumacher-Zunft, azaz a cipész-céh, Herl Simon főelöljáró és Dubinsky Péter alelöljáró vezetésével.
1824 *Megalakul a német kőmives-céh (FI)
1825
*gr. Bethlen Ferenc költségén, a plébánia során lévő, Aranykereszthez címzett nevezetes, fogadó emeletes épülete
*június 13. Az üresen álló vármelletti színházépületet lóiskolának veszi meg a város.
1826
*A város főbírája Borosnyai Lukács László

1827-28

 

 

*Görög József két emelettel bővíti klasszicizáló palotáját a Főtér felső végén. (Görög-ház)
*A lutheránus közösség több kérelemmel fordul a városhoz: téglavető helyet kérnek, kurátorai számára immunitást, templomépítésre alkalmas telek kijelölését, adománygyűjtésre engedélyt. A Gubernium közbenjárására első kérésük kivételével a várost kötelezi a többi teljesítésére.
*A lutheránus egyház megveszi báró Brukenthál Károlytól a Poklos- és Hajós-köz sarkán lévő telkét 3500 forintért. Ezzel már két telkük van paplak és iskola részére.
*A Királyi Itélőtábla, mely korábban a Stebeil és Dudutz-féle épületben, majd a régi Vármegyeházában székelt, a Kendeffy-féle házba költözik, miután az állam megvásárolja az épületet.
*23 véka bükkmagot hozat a tanács és elvetteti a város erdeinek kopár helyein. (FI)

1829

 

 

 

 

 

*A Főtér alsó végén, a Hajós-köz (később Baross Gábor utca) sarkán lévő papi lakásból alakítják ki a lutheránusok (evangélikusok) templomát, akkori méreteiben inkább imaházat. A költségek fedezésére eladják a Hajós-közben lévő üres telküket. A költségek egy részét Sztakó György kölcsönzi. A kész templomban, az első közgyűlést a Szentháromság után való harmadik vasárnap tartották, Fritsch Dániel lelkész vezetésével.
*A város főbírája Hajnal József.
*Nemes Dániel egy négymázsás harangot adományoz a református Kistemplomnak.
*április 9. gr. Lázár József bárdosi birtokát 3000 p. frtért megveszi a város és zálogban tartja 20 évig.
*november 26. Hajnalban 3 és 4 ára közi három percig tartó földlökést észleltek
*Ebben az évben rendellenes hideg és tartós tél volt, amilyenre a legvénebb emberek sem emlékeztek. A nov. közepén leesett hó március végéig a földön maradott. A hó 2 ölnyi magasságot is elérte, a hideg pedig január elején és februárban 19-21 fokra szállott Az őszvetés kiveszet és a gyümölcsfák kipusztultak. (FI)

1830

 

*július 11. Használatba adják a Szent-Miklós utcai új református Kistemplomot, melyet Bodolla János szentelt fel
*október 27. Csipkés Boldizsár, kir. közügyi aligazgató, a Szentmiklós-utcában orozva meggyilkoltatott (FI)

1831

 

 

 

 

 

*január 24. Az árvizek meggátlására a Maroson gátépítési tervet és költségvetést nyújt be Sófalvi József, marosszéki mérnök. (FI)
*A dühöngő kolerának sok áldozata volt Vásárhelytt. 1832-36 között Benkő Károly feljegyzései szerint többen pusztultak el mint a francia háborúk idején. A pestis idején Kovács Antal tudós orvos nagy szolgálatot tett a város lakóinak.
*Ugyanez évben a falusi nemesség nagy számmal vonult Vásárhelyre, az oláhok lázongási hírétől űzetve. (OB)
*A város első evangélikus papjának Fritsch Dániel beiktatásának valószínű dátuma, aki 1840-ig volt itt lelkész. A presbitérium fele magyar, fele német. Az istentiszteleteket felváltva, egy vasárnap magyar, másikon német nyelven tartották, az ügykezelés magyar, a tanítás viszont német nyelven folyik. Az első tanítók Göldner Dániel (1836-ban halt meg) és Rohrmann Márton.
*A katolikusok, a Sáros utca alsó végében neveldét építenek.
*augusztus 22. A nagy kolerajárvány elszigetelése céljától, orvosi óvintézkedésre elzárják a várost és a négy főutcán kívül másutt még menetlevéllel sem engedik a ki- s bemenetelt. (FI)

1832

 

*december 9. Megalakul a Kaszinó (OB szerint 1833-ban) gr. Toldalagi Ferenc, csikvacsárcsi-i Lázár János, br. Kemény Pál igazgatása és makfalvi Dósa Elek titkársága alatt. 
*A Szentgyörgy utcai református iskola Normál Leányiskolaként szerepel.
*Ebben az évben veti meg alapját a német Sattler-Bruderschaft, azaz a nyerges-céh, mely előbb a magyar szíjgyártó-céh közösségében talál elhelyezést

1833

 

*A református kollégiumban minden felsőbb tudományt magyarul tanítanak
*A város főbírája Lázár János.
*Egy irat "Marosvásárhelyi Provinciális Ispotály " néven említi a város kórházát.
1834
*A város birtokainak, a lakosság vagyoni állapotának első, komolyabb összeírása
*Elkészül Kolozsváron Andrássofszki János és Dániel műhelyében a Vártemplom tornyának 16,6 mázsás harangja

1835

 

* A református kollégium diákjai levetik a tógát, és modern polgári ruhát öltenek (OB)
*július 24. A kolerajárvány veszedelmes méreteket öltött. Marosvásárhelyen 3 hét alatt több mint kétszázan haltak meg, köztük Issekutz Márton kereskedő, Görög József vásáros, Petráskó Mihály rendőri segéd, Imreh Domokos ügyvéd, stb. (FI)
*december 14. Bodor Péter, a bankjegyhamisításért letartóztatott fővádlott a várba vitetett fogságba. (FI)

1836

 

 

*A kolera csak Vásárhelyről 200-nál több áldozatot ragadott el. (OB)
*Bodor-kútjának zenélő szerkezete egy hóviharban elpusztul (szájhagyomány szerint állítólagos kivégzése előtt maga szedett volna ki egy csavart csodás alkotásából, amit soha senki nem tudott pótolni)
*A város főbírája Erszényes József
*május 11 virradóra nagy havazásra ébredt a város. A virágzó gyümölcsfák elpusztultak s nagy kár esett a zöldellő vetésben. (FI)

1837

 

 

 

 

 

 

*Horváth Pál abbás a vásárhelyi szegény özvegyek számára 1000 forintot adott újévi ajándékul. Ez időszak alatt azonban Vásárhely társadalmi köre nagyon élénk és nemzeties volt. A kir. tábla körébe gyűltek, mint joggyakornokok, Erdély fiatalai; a birtokosok közül sokan teleltek és laktak Vásárhelytt, e mellett a reformátusok kollégiuma is, jeles tanárai miatt, jó hírben állván, nagyon látogatott volt. Mindez oly társadalmi élénkséget s műveltségi mozgalmat idézett elő, minő – Kolozsvár kivételével – Erdély egy városában sem volt, mit a szabadirányú Marosszéknek élénk politikai élete is fokozott.(OB)
*A város lakosainak száma 7348 lélek. Vallási hovatartozás szerint ebből: református 4436, katolikus 1833, lutheránus 124, unitárius 63, görög katolikus 274, görög-keleti 142 és izraelita 23 fő volt.
*Nemzeti Színész Társaságot Pártfogoló egyesület jön létre, nincs olyan téli idény, hogy valamelyik vándortársular ne működne a városban
*Olvasókör alakult, "A Maros-Vásárhelytt és vidékén magyar könyvek honn olvashatására" Görög Károly könyvtárnoksága vezetésével. (FI)
*Felépül a nagypiaci Görög-ház melletti emeletes, u. n. Petráskó-ház, ifj. dobresti Petráskó György, dúsgazdag kereskedő, virilista költségén.
1838 *január 8. Költségvetés a gátkészítésre elfogadtatott és a költség aránylagosan felosztatott a városi polgárság között.
1839 *január 23. Ezen a napon este fél 9 órakor, hat percig tartó erős földrengés riasztotta meg a várost. (FI)
1840
*A Szentgyörgy utcai református iskola, Felsőbb Leányiskolaként szerepel.
*Stephani D. Constantin kezdeményezésére vasárnapi kereskedelmi tanfolyam nyílik a kereskedő ifjak művelődésére és ismereteik bővítésére. (FI)

1841

 

 

 

*A Vártemplom részére szószéket és koronáját 1841-ben gr. Teleki Ferenc, a könyvtáralapító Teleki Sámuel fiának tervei alapján készíti el Erdélyi János asztalos.
*Zalányi György megrendelésére, Bertók György helyi asztalos elkészíti a református vártemplom részére az Úrasztalát.
*szeptember 13. Szakmai és céhszabályzati különbözőségük folytán előállott nézeteltérés miatt, a városi tanács határozati döntése alapján különválva, Kreszta Jakab, Keszel József, Braun Ignác, Kreszta Károly, Bigner János, Bécsi Ferenc és Geng András nyergesmesterek összefogva önállósulnak, Fekete József, városi tanácsos felügyelete alatt. Céhalkotmányukat 1842. szeptember 23-án hitelesíti a város.
1842
*január 3. A "Tűzkármentő Társaság" létrehozására és alapszabályainak kidolgozására bizottságot nevez ki a városi tanács.

1844

 

 

 

*A város második evangélikus lelkésze Rohrmann Márton. Nagyszámú családja volt, keresetét zenetanítással, hangversenyek adásával ill. sóegyedárúsításból egészítette ki. A templomba Metz berethalmi orgonaépítőtől orgonát vásárolnak. Pár évvel később (1847) készült canonica visitatio adatai szerint az egyház 117 lelket számol.
*Seibriger György sörház-bérlő 40, dr. Ziegler Károly 80, Szászrégen városa 200 forintnyi alapítványt tesz, a leendő evangélikus tanító és iskola költségeinek fedezésére.
*Megalakul az első temetkezési társulat, ifj. Jáger Mihály igazgatása és Csernát ]ózsef pénztárnoksága alatt.
*Ebben az évben nyeri a város az Udvartól ötödik sokadalmát, szeptember 5-ikére eső a Rozália-napi, országos vásárt
1845
*V. Ferdinánd a szeptemberi vásár kiváltság levelét adományozza
*A Köpeczi-féle házban működik az Úri Kaszinó
1846
*Kölcsön- és segélyegylet alakul a városban.
1847-1885
*Között Téglási Ercsey Károly kancellista a város kimagasló eseményeit naptárba jegyezte fel

1848

 

 

 

 

 

 

*március 15. A 12 pontot tartalmazó kiadványt egy román nemzetiségű kollégiumi tanár Iosif Vladuc (Vladucz József) kapta kézhez, aki értesítette hallgató társait, és közösen döntenek egy másnapi rokonszenc-tüntetés szervezéséről (KSZI)
*március 22. Királyi Tábla több mint 200 három nemzetiséghez tartozó kancellistája gyűlést tartott Horváth János ellenzéki követ elnökletével és kimondták, hogy magukévá teszik a pesti ifjúság 12 pontját, a kancellisták köztük Papiu Ilarian, Pap Sándor az "unio" mellett döntenek
*március 25. A főtéri Bodor-kútnál tartott tömeggyűlésen (a református kollégium diákjai egy emberként részt vesznek) és az ezt követő fáklyás felvonuláson a város lakói egy emberként csatlakoztak a forradalomhoz
*november 6-tól A város Habsburg-császári (de szász és román felkelők is vannak köztük) katonai megszállás alá kerül, megverik a székely sereget. Végig rabolják a várost, a ferencrendiek templomába lovakat kötöznek, ártatlanokat vernek és gyilkolnak meg. Lázár János főbíró átállt az ellenség oldalára, elfogatta és túszként átadta az osztrákoknak gróf Lázár Józsefet, báró Kemény Pált, Berzenczey Ferencet, Gyárfás Domokost, Török Jánost akiket további hat polgárral Szebenbe szállítanak.
*A Nagypiacon álló Városházát az osztrák hadsereg generálisa Gedeon József leromboltatja, és feltölti a gidres-gödrös teret. Ezek után a városi tanács üléseit a főbíró vagy valamelyik tanácstag lakásán tartotta.
az 1848-as forradalom eseményeit lásd külön honlapon!

1849

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

*január 13. Ezen a napon sikerült Bem tábornok seregének a várost felszabadítani. Tolnay Gábor őrnagy seregei hatoltak a városba, Bem másnap érkezik. Itt ütötte fel főhadiszállását, és innen indult Moldovába szövetségeseket szerezni a cári csapatok ellen. A közügyek irányítására a marosvásárhelyi Kormányzó Hadibizottmány újjászervezi a város teljes vezetését. Bem katonásan eltávolítja a város vezetéséből mindazokat akik szolgalelkű magatartás tanúsítottak az osztrák megszállókkal szemben. Az esküdt közönség új elnöke, Nagy Imre lett. Az unió életbelépésével, középponti választmányt hoznak létre, összeírják az adófizető polgárokat, összeállítva a választói névjegyzéket, két országgyülési képviselőt választanak.
*január 21.
Petőfi Sándor útban Bem seregéhez Marosvásárhelyre érkezik
*február 1 Hajnal József tanácsost nevezik ki a város főbírójává. Lázár János helyébe, aki - több társával együtt - a császári seregeket hűen kiszolgálta.
*március 7. Petőfi miután a hónap elején megbetegedett és Bem szabadságra küldte, útban Kolozsvár felé városunkba érkezett, Teleki Sándor barátjával együtt. Itt pár napig pihennek. Életrajzírói szerint valószínű, hogy itt írta Bizony mondom, hogy győz most a magyar című versét.

*március 19. A városi tisztviselők kötelezően felesküdtek az alkotmányra
*április 18.
A Hadibizottmány megszünik, a helyébe kinevezett kormánybiztos Dobozy alezredes
*május 1.
Marosszéket Maros megyévé nevezik át, de nem követi ezt a városi tanács átszervezése.
*július 10.
Bem innen intézi kiáltványát a székelyekhez, a második orosz betörés után
*július 22.
Petőfi Tordáról érkezik Marosvásárhelyre, és ezen a napon írja utolsó előtti levelét Júliának
*július 29.
Petőfi utolsó levele kedves-édes Júliájának, melyben azt tervezi, hogy családjával esetleg Vásárhelyen telepszik le.. Egressy Béni barátjával Görög Károlyék házában lakik. Bem tábornok a Teleki-házban tölti éjszakáját.
*július 30.
A Görög-házban töltött éjszaka után, hajnalban Petőfi Bem után indul a Fehéregyháza felé...
*augusztus 2. A Szászrégen felől előnyomuló Grotenhjelm orosz tábornoknak csapataival a várost megszállja. A nyomában megjelenő Calm-Gallas osztrák tábornok bosszúból erőt meghaladó hadisarcot vetett ki a városra. A tiltakozó Petri Ádám és Lénárt dániel tanácsosokat bezáratták.
augusztus 13. világosi fegyverletétel
*október 9. A város újból császári megszállás alá kerül, akik elkezdik a tisztogatást. A helyhatósági intézményeket megfosztják önkormányzati jogaik szabad gyakorlásától. Lázár János imét főbizalmi lett.
*Az unitárius egyházközség megvásárolja Benkő Pál ügyvédtől a Fazekas utca és Szent-Miklós utca sarkán lévő telket.

1850

 

 

*A város lakossainak száma: 7855
*A város népességének etnikai összetétele: magyar 6488, román 472, cigány 285, zsidó 202, örmény 87, német 241
*A lakosság vallási hovatartozás szerinti megoszlása: református: 4893, római katólikus 2051, izraelita 202, evangélikus 157, görög katolikus 432, unitárius 64, ortodox 38.
Forrás: Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 1998.

1851

 

*május 12. Megalakul a Temetkezési Nagy Egylet Török János kollégiumi tanár elnökletével
*Megkezdi működését az evangélikus gyülekezet első nyilvános tanítója Hartmann György. (1855 október 1-ig tevékenykedett)
* A város lakossága alig haladja meg a 9000 főt.

A nagypiac és Széchényi-sétány (Greguss János rajza)

A régi Vásárhely (Stausz Simon felvétele)

1852

 

 

*július 31. Ferenc József császár erdélyi körútján meglátogatja a várost. A Görög házban szállt meg, meglátogatta a várat, a ref. kollégiumot és a börtönt, ahol akkor a Makk-féle összeesküvés elitéltjei voltak.
*A város főbírája Lázár János , aki az osztrák elnyomás egyik hű kiszolgálója volt.
*Az evangélikus egyház több évtizedes kérelmezések után végre megszerezte a canonica portiót a várostól, a Holt-Maros dűlőben.
*Katolikus fiúnevelő kezdi el működését a négyosztályos gimnázium mellett.

1853

 

 

*Felszentelik a Szentgyörgy utcában, báró Apor Lázártól vásárolt illetve gróf Bethlen Sámuelné gróf Korda Zsuzsanna által adományozott telken "Schwarzenberg Károly" városi kórházat, melynek megteremtéséhez Viola József, Moldvába elszármazott orvos 500 aranyat adományoz. Kezdetben 70-80 ággyal működött, majd később bővítik
*Nagy árvíz, melyben megrongálódik többek között a Nepomuki Szent János tiszteletére emelt kápolna.

1854

 


*március 10. Ezen a napon végezték ki a Postaréten Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálffy Mihályt, akik utolsó éjszakájukat a Vargák bástyájában töltötték.
*A főbíró elnevezés helyett, a város első embere ezentúl a polgármesteri címet viseli.
*A város első polgármesteri cím birtokosa (főbíró helyett) Petri Ádám
*A református Kistemplomot katonai kórháznak, majd raktárnak használják.
1855
*Megalapítják a Stefánia Kisdedóvó Intézetet, Petri Ádám polgármester elnökletével
*A Szent-Miklós utcai református kistemplomban orgonát helyeznek el a karzaton.
*Felvetődik a színház építés gondolata

1856

 

 

*A Nagypiac keleti oldalán, a Kispiac-köz betorkollási helyén felépült, az új neogotikus egyemeletes Tanácsház, közepén boltives átjáróval a két piactér között. Az épületet 1908-ban bontották le, miután elkészült az új Városháza.
*október 5. Újból felszentelik a Gecse utcai református Kistemplomot
*Az elhunyt Bolyai Farkas, helyére Mentovich Ferencet az Unió dalok szerzőjét, filozófiai és természettudományi írót hívták meg.

1857

 

 

*Az evangélikusok új tanítója Hellwig Vilmos, a Szentgyörgy utcában bérelt helységeket. Két évi működés után Szászrégenbe távozott.
*Felépül az ortodox Zsidó Hitközség első zsinagógája az Iskola utca 5. szám alatt. Ezt az épületet 1972-ben bontották le, a Nemzeti Színház építésekor.
*A város lakosainak száma 11.710 fő. Néhány foglalkozási adat: 27 pap, 20 jogász, bíró, ügyvéd, 222 tisztviselő, katonatiszt 91, kézműves gyáros 928, iparossegéd 642, kereskedő 78 fő.

1858

 


*április 30. Az evangélikus egyház temetőhelyül 1281 négyzetölnyi területet kap a Sásvári-dülőben a várostól.
*Megjelenik az első helyi kiadású folyórat Marosvásárhelyi Füzetek Mentovich Ferenc szerkesztésé- ben. A tudományos és szépirodalmi folyóiratból három év alatt tíz kis füzet jelent meg, a helyi Református Kollégium nyomdájában.
1859
*október 11. Ezen a napon tartották az első gyümölcs- és terménykiállítást az Erdélyi Gazdasági egylet támogatásával

1860

 

 

*Megalakul a Jótékony Nőegylet
*A város Főterét Széchényi Istvánról nevezi el a városi tanács
*Hoppé Ferenc szászrégeni katolikus esperes-plébános működésének kezdete, akit az egyháztanács akarata ellenére helyeztek ide, és aki itteni ténykedése idején (1867-ig), igyekezett rendezni az egyházközség felgyülemlett gondjait.
*Kazinczy Emlékülés, Bethlen Farkas felszólalásával (KSZI)

1861

 

*Az Elba szigeti Ligetben felépített ideiglenes színkörben - egy év múlva átépítik - elkezdi működését Follinesz János színházigazgató dalszínház társasága, kora tavasztól késő őszig.
*Megszünik az abszolutizmus kerületi közigazgatási rendszere, visszaállítják a megyék, székek, szabad királyi városok önkormányzatát. Báró Apor Károly továbbra is a tábla elnöke. (KSZI)
1862
*Bővítik az evangélikusok Főtér és Baross utca sarkán lévő templomát, Gábor János építési pallér vezetésével fatorony és orgona javítására került sor.
1863
*A város polgármestere Fekete József
*A Piactéren a Transzilvánia épületében (Ugron cslád építette), már posta, majd szálloda és vendéglő működött.

1864

 

 

*Augusztus 24. -szeptember 24. között a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Marosvásárhelyen tartották X.-ik vándorgyűlésüket, a régi Városháza emeleti szobájában (szürke márványtábla a falon) Ez alkalomból Marosvásárhely főorvosa, a kórházalapító zarándi Knöpfler Vilmos és dr. Szabó József Napi közlöny címmel egy kis füzetet jelentetett meg
*A Szentgyörgy utcai Makariás Walles féle ház a református egyház tulajdonába kerül itt hozzák létre a Bethlen Katáról elnevezett leánybenntlakást.

1866

 

*Az evangélikus gyülekezet új lelkipásztora Hunyadi Imre tekei tanító. Ebben a tanévben megnyílik az iskola is, a lelkész lakásán.
*Megjelenik Székely Ádám szerkesztésében az első helyi kiadású hetilap Székely Néplap címmel.

1867

 

 

 

*Megalakul a Marosvásárhelyi Dalkör, Apor Károly pártolásával.
Veszély Károly baróti plébánost nevezik a katolikus plébánia élére. A hívek lelkesen fogadják "az országosan ismert jó nevű tudós és író férfiút". Mielőtt eltávozna a városból ( az erdélyi státusgyűlés referensének választotta) kölcsönből elkezdi a leányiskola építését.
*A megszünt Székely Néplap helyett Székely Ádám megjelenteti a Székely Közlöny hetilapot, melynek irányulására jellemző, hogy felkérik br. Eötvös Józsefet munkatársnak (KSZI)
*A Szentgyörgy utcai református iskolában a Felsőbb Leányiskola mellé reál-fiúiskolát létesítenek.
*A Görög-házban a város első pénzintézete a
Takarékpénztár kezdi meg működését, ezt jelképezi a homlokzaton látható méhkaptár dombormű.
1868
*Tolnai Lajos író, lelkész, a Református Vártemplom lelkipásztora. (1884-ig)

1869

 

 

*A postát a későbbi Transilvánia hotel épületébe helyezik a Fazekas- (Borsos Tamás) utcából. *Megalakul az u.n. Egyenlőségi Kör, amelyből a későbbi Ipari Polgári Egyesület alakul
*A Fazekas és Szent-Miklós utca sarkán elkezdik az unitárius imaház és az ehhez csatlakozó épületszárny építését, melyben előbb a "Mátyás királyhoz"- hoz címzett fogadó, majd az 1920-as évektől az "Oroszlán" beszálló működött.
*A katolikus gimnázium hat osztállyal működik
*Megjelenik a Székely Hírlap ellenzéki hetilap (1975-ig)

1870

 

*Dalkör és Zenekedvelő Egylet alakul és
*Iparos Polgári Dalegylet
(dr. Z. Knöpfler Vilmos elnökletével)

1871

 

 

*A Bolyai utcában megépül az u.n. régi kollégium a tornateremmel
*Elkezdődik az új evangélikus iskola építését.
*Megjelenik Tolnai szerkesztésében az Erdély szépirodalmi közlöny (1876-ig)
*április 12. Öngyilkos lesz Dósa Géza festőművész 25 éves korában.
*november 20 Megépül a Marosvásárhelyt Székelykocsárddal összekötő vasútvonal, mely bekapcsolja a várost a Nagyváradig tartó vonalba.

1872

 

 

 

*VIII. t.c. törvény végleg megszünteti a céheket.
*A város polgármestere Borosnyai Pál
*A város országgyűlési képviselői: Lázár Ádám, Orbán Balázs (1875-ig)
*Az Apolló udvarán felépült nyári színpadon Katona József Bánk Bán előadásával szerepel a kolozsvári Nemzeti Színház.
*Befejezik az evangélikus iskola építését, de alig kezdődik el a tanítás június 17-én 33 tanulóval,
*június 29-ről 30-ra virradó hajnalon az evangelikus iskola tetőzete leégett, a templom tetőzete is megrongálódik. A helyreállítást önkéntes adományokból, részben kölcsönből fedezték.
*A Szentgyörgy utcai református iskolában a Felsőbb Leányiskola mellé létesített reál-fiúiskolát átadják a városnak, ebből alakul a Polgári Fiúiskola

1873

 

 

 

*Megalakul a Torna-egylet Borosnyai Pál polgármester és Chevassus Ferenc kollégiumi tornatanár kezdeményezésére
*Megjelenik a nemzeti konzervativizmust képviselő Székelyföld folyóirat (1874-ig). Ismeretterjesztő, szépirodalmi és népgazdasági hetilap, mely a "székely nemzet közvetlen érdekei mellett lelkesülend" és munkatársai között olyan nevek is találhatók mind Medgyes Lajos költő, Koós Ferenc, Nagy Ignác prózaírók. (KSZI)
*március leég a Lábasház tetőzete, ami után az épületet újjáépítik, egy emelettel megtoldják, növelve így a tantermek számát. Ekkor falazzák be földszinti árkádokat.
*Megépül a Szefárd (spanyol) rítusú zsidók kőből és téglából épített imaháza a mai Iskola utcában. (1971-ben bontották le)

1874

 

 

 

 

 

*A Postaréten felállítják a Székely Vértanúk emlékművét
*Megalakul a Székelyföldi Klotild Leányárvaház, Toldalaghi Viktórné sz. Bánffy Anna elnökletével *Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet alakulása
*A katolikus plébánia élére Kovács Ferenc teológiai tanár kerül. Közbenjárására lett a városnak iparmúzeuma, ipari szakiskolája, kereskedelmi és iparkamarája, felépül a Sancta Maria zárdaintézet, főgimnáziummá alakul a fiúgimnázium.
*A plébánia épületében működő nyomda ettől az évtől kezdődően Székely Fővárosi Naptár kiadását kezdi el. A kiadvány külön gondot fordít a székely múlt feltárására, az ipar, a "gazdászat", a "székelyföldi népnevelés haladására és fejlesztésére". KÜlönösen kiemelten kezeli a polgári fejlődést előkészítő iskoláztatás kérdését. KSZI)
*Kovács Áron ösztöndíjat alapít a helyi polgári iskola javára (KSZI)
*A város ez évi költségvetése: 94.065 ft. 42 kr. előírányzot bevétel, amiből 6.908 ft- ot a polgári iskola javára kívánt áldozni, míg a felekezeti iskolák tanítói fizetésének kiegészítésére mindössze 241 ft-ot, a vagyontalanok kórházi áőolására további 1000 ft-ot tudott áldozni. (KSZI)

1875

 

*A város polgármestere Ajtay Mihály
*A város országgyűlési képviselői: Borosnyai Pál, dr. Knöpfler Vilmos

1876

 


 

*április 12-13. Borzalmas tűzvész pusztított a városban (Iskola- Kossuth Lajos- Szent-György utcza) a kár 661708 frt. (lásd. emléktábla) A református parókia, nyári színpad az Apolló udvarán is leégett. A tűzoltásban résztvesznek Kolozsvár, Szászrégen és a környező falvak tüzoltói, önkéntesei.
*Meghal a "magyar Balzac" Kemény Zsigmond aki 1837-1838 között a marosvásárhelyi Királyi Táblán folytatott joggyakorlatot
*Megalakul Tolnai Lajos református pap, író kezdeményezésére a Kemény Zsigmond Társaság Apor Károly elnökletével és dr. Z. Knöpfler Vilmos alelnökkel.
*Beiktatják hivatalába az új evangélikus lelkipásztort Czugh László brassói hitoktatót, aki 1881-ig töltötte be kevés sikerrel állását.
1877
*A plébániatemplom déli oldalán kétemeletes lakást építenek az internátus igazgatója részére
1878
*Megjelenik a Marosvidék folyóirat (1896-ig)
1879
*Megjelenik az Erdélyi Figyelő folyóirat 1880-ig, a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság lapja.
*A városban megkezdi tevékenységét a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet
1880
*október 17. Bem József honvédtábornok szobrának leleplezése (Huszár Adolf alkotása)
*Felépül a Bissingen palota a Korzó-köz sarkán

1881

 

*A Kórházat dr. Knöpfler Vilmos vezetése alatt 150 ágyra bővítik.
*A város polgármestere Kovács Soma
*A város országgyűlési képviselői: Lázár Ádám, dr. Knöpfler Vilmos majd utóbbi elhalálozása után, utóda az országgyűlésben Györfy Pető.
*A város Bem-albumot adott ki

1882

 

*Több pályázó közül, evangélikus lelkipásztornak Ungar Frigyes segesvári polgári iskolai tanárt választják, aki az első akadémikus lelkésze az egyháznak. (1889-ben távozik Pródra)
*A "Nagyköz" nevű közteret elnevezik Bolyai utcának

1883

 

*Megjelenik a Figyelő című folyóirat (1884-ig)
*A
Rózsa utczát Jókai utczának nevezik és műveinek díszpéldányát az iparos egylet könyvtára részére a város megrendeli (Vígh K.)

1884

 

 

 

 

*szeptember 22. A Takarékpénztár Főtéri épületének (Görög-ház) erkélyszobájának falán, ahol Petőfi utolsó reggelijét fogyasztotta, Petőfi-emléktáblát helyeznek el (Jablonovszki Vince szobrász alkotása)
*Emléktáblával jelölik a két Bolyai lakóházát
*Megalakul a Park-Egylet (volt Torna-Egylet), báró Szentkereszty Zsigmond elnöksége alatt.
*A város polgármestere Borosnyai Pál
*A város országgyűlési képviselői: Ugron Gábor, Lázár Ádám függetlenség párti képviselők.
*Az evangélikus templom és tornyának zsindely fedelét, Kessler Samu egyháztag költségén bádogfedélre cserélik.
*Spech Adolfné báró Konradsheim Berta elnökletével megalakul a lutheránus nőegylet.
*A Sancta Maria katolikus római katolikus leánynevelő intézet négy elemi és négy polgáti osztállyal működik
*Királyi Tábla telkének nyugati végére, a Deák Farkas utcában épül fel a törvényszéki fogház
1885
*A lakosság 16,35 % -a az iparból keresi kenyerét
1886
*Tovább épül a székely vasút Szászrégenig.

1887

 

*A város polgármestere Györfi Pető
*A város országgyűlési képviselői: Lukács Béla, Bonca Miklós képviselők.
*A lutheránus nőegylet adományaként harang kerül az evangélikus templom tornyába.
*Az első mozgókép-bemutó a Transzilvánia szállóban.
1888
*Megépül neobarokk stílusban a Mészárosok székháza a Főtéren.

1889

 

*Fogarassy Mihály katolikus püspök végrendeletileg hátrahagyott alapítványát - egy leánynevelő intézet létrehozására - a város nyeri el. Az építést Veszély Károly volt plébános gyűjtése és a hívek adománya segíti.

1890

 

 

 

*A város polgármestere Geréb Béla
*Hét jelentkező közül, próbaszónoklatok után Adriányi Adolf az új evangélikus lelkipásztor. A teljesen elhanyagolt irattárat rendbe tette, egyházi munkája mellett a ref. polgári leányiskolában németet tanított. 1899-ben Szakadátra távozik.
*Székelyföld közigazgatási viszonyainak fejlesztésére a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara kerületéből a négy székely vármegye területére kiterjedő hatáskörrel, kamarai központot állítanak fel Marosvásárhelyen.
*Elkezdik a Csizmakészítő Ipartársulat székházának építését
*
A lakosság 37,50 % -a az iparból keresi kenyerét

1891

 

*Elkezdődik a Szentgyörgy utcában a felsőbb leánynevelés célját szolgáló Sancta Maria zárdaintézet építése, Fogarassy Mihály püspök és Weszely Károly prépost hagyatékából. (római katolikus leánynevelő-intézet más néven a Szent Ferenc-rendi növérek elemi és polgári iskolája.)
1892
*A város országgyűlési képviselői: Lukács Béla szabadelvű, gr. Bethlen Gábor nemzeti párti képviselők.
*Müller benedek dél-magyarországi óramester üzembe helyezi a Vártemplom tornyában az új toronyórát, mely harangütéssel jelezte az idő múlását.

1893

 

 

 

*Székelyföldi Iparmúzeum alapítása, az épület olasz reneszánsz stílusban épül fel, görög elemekkel, Kiss István műépítész tervei alapján, oromzatát Róna József szoborcsoportja díszíti.
*Felépül a Szentgyörgy utcában (Kovács Ferenc plébános közbenjárására) a felsőbb leánynevelés célját szolgáló Sancta Maria zárdaintézet, ahol a tanítást a Szebenből idehívott mallersdorfi ferences nővérek látták el. Az 1893/94-es évben 3 tanítónővel, 299 tanulóval működött, ebből 24 benntlakó volt. Ide költözik a Lábasházban működő leányiskola.
*Megalakítják a Cukorgyár részvénytársaságot.
*A város közvilágítását a Bürger Albert-féle sörgyár áramfejlesztő gépei szolgáltatták.

1895

 

*Elkezdődik az Igazságügyi Palota építése, a Werbőczi utcában.
*Elkezdődik a plébániatemplom renoválása.

1896

 

 

*Helyi népszámlálás szerint a város lakosainak száma: 18.499 fő.
*Megnyitják a Tornakertet (a Köteles Sámuel és a régi Baromfivásár utcák végénél). Itt teniszpályák fedett tekepálya, söröző-pavilonok várták az ide látogatókat.
*A város országgyűlési képviselői: Lukács Béla szabadelvű, Bernády György szabadelvű képviselők.
*Megjelenik a Marosvásárhelyi Füzetek új évfolyama (1897-ig)
1897
*Befejeződik az Igazságügyi Palota építése.
*A hatosztályos katolikus iskola, nyolcosztályos főgimnáziummá alakul.

1898

 

 

 

 

 

*Megalakul az első sportegylet: M.S.E.
*Elindul a katolikus polgári leányiskola.
*Ebből az évből ismert az egyetlen, kőnyomatos, háromképes mozaiklap
(Csepreghy)
*Felépül Papp Zsigmond fűszer- és vaskereskedő, klasszicizáló, újbarokk stílusú palotája
(Papp-Bányai ház)
1918-ban Bányai Géza mészáros mester vásárolta meg, aki sörözőt és mészárszéket üzemeltetett benne.
*Megkezdi működését a Kossuth Lajos utcában, a Bercsényi-híd szomszédságában a
Városi Gőzfürdő
(vízmedence, gőzkamra, fürdőszobák, masszírozó-szalon és étterem)
*A város országgyűlési képviselői: az elhunyt Lukács Béla helyett Geréb Péter, a lemondott Bernády György helyett Bedőházy János képviselők.
*Sebess Dénes képviselő Marosvásárhely címen indít hírharangot.
*A hat osztályos csonka katolikus fiúgimnáziumból nyolcosztályos főgimnázium alakul.
*Elkezdik egy új zsinagóga építését, tervezője Gartner Jacob bécsi építész, kivitelezője Soós Pál
*Elkészül a város teljes topográfiai felmérése, Pomperi és Breiner Gyula mérnökök vállakozásában. A város "Térrajzán" név szerint 27 utcát tüntettek fel (KGY)
1899 *június 11. Kossut Lajos szobrának leleplezése (Köllő Miklós alkotása)
*Megalakul a Marosvásárhelyi Kerékpározók Egyesülete

*A plébánia élére Karácsony Márton gimnáziumi igazgató kerül, 1920-ig.
*A megüresedett evangélikus lelkész-tanítói állásra Kotsch Mihály cservenkai (Bács-Bodrogh megye) segédlelkészt választják. Az evangélikus egyház a Baross Gábor utcában bérházat épít, átalakítják a parókiát. A lelkész 1903-ban távozik a dunántúli Ondódra.

 

 

A honlapon látható képeslapok Gáll József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Csaba