KRÓNIKÁS FÜZETEK
Fodor István monográfia gyűjteménye
Marosszék és Marosvásárhely sz. kir. város krónikája
Régi, nevezetes épületek és intézmények:
KIRÁLYI ÍTÉLŐ TÁBLA és a kancellisták a régi székely-főváros szellemi, társadalmi életében. MAKARIÁS-HÁZ és II. József császár látogatása. LÁBOS-HÁZ és a róm. kath. középtanoda. SZÉK-HÁZ, vagy vármegyeháza. KÖPECZl TAMÁS HÁZA, a városnak fejedelmi szállásul fenntartott épülete. GÖRÖG-HÁZ/vagy a Takarékpénztár épülete. TELEKI DOMOKOS-FÉLE HÁZ, vagy a Nagypipa. APOLLÓ-SZÁLA. A marosvásárhelyi híres bálok és a Theatrum játszóhelye. ELBA-SZIGET és létesítője: Houchard József. VÁROSI ISPOTÁLY és az alapítványt tevő Viola József, moldovai főorvos pályafutása. RÉGI TANÁCSHÁZAK. ARANYKERESZT VENDÉGLŐ. Gróf Battyhányi Lajos, első felelős magyar miniszterelnök küldöttei a 48-as események előkészítésére."

II. sorozat 7-8. szám. Marosmenti Élet kiadása, 1936-38
 

Köpeczi Tamás háza,
a városnak fejedelmi szállásul fenntartott épülete

A Lábos házzal szemben, a Nagyszentkirály és Szentgyörgy utcák sarokháza, (jelenleg a Mármaros bank helyi székháza) kétség kívül a városnak ma már legrégibb épülete, melyet még Izabella királynő uralkodása idejében (1550 körül) Köpeczi Tamás ország árendátora építtetett, majd később Szabó István nemes polgár tulajdonába került és mint Marosvásárhely legszebb és legnagyobb háza, fejedelmi szállásul volt fenntartva.
Az épület kiváltságát igazolja I. Rákóczi Györgynek 1631. július 14-én, a fejedelem és Kovasóczi István korlátnok aláírásával és eredeti pecsétjével hitelesített, Gyulafehérváron kelt szabadalomlevele, amely Marosvásárhely levéltárában található.
Az épület történelmi vonatkozásához tartozik az is, hogy 1633. április 4-én ebben a házban fogatta el I. Rákóczi György a féktelenkedő Zolyomi Dávidot. (Erd. Tört. Adat. 144. l. és Bethlen Miklós önéletleírása 13. l.). Majd 1717-ben a Gyulafehérvárról kiüldözött református tanulók itt találtak vendégszerető otthonra az akkori tulajdonos, Borbély György jóvoltából, ahol egy egész éven át folytathatták félbemaradt tanulmányaikat.
Történelmileg nem igazolható, de valószínű, hogy a városunkban megforduló erdélyi fejedelmek, mint János Zsigmond (1571. jan. 6), I. Rákóczi György, Barcsai Ákos (1658. nov. 6. és 1659. dec. ), Báthori Zsigmond (1659. szept. 24.), I. Apaffi Mihály (1661. szept. 3. 1667. jan. 5.), Petki István és Béldi Pál helytartók (1663. szept.24.), Bánffy György kormányzó (1692. dec. 10.), Apor István kincstárnok (1695. dec. 12, és 1696. jan.19 ) stb. ebben a házban voltak megszállva, II. Rákóczi Ferenc, 1707. április 5-én történt fejedelemmé választásakor, nem ebben a házban, - mint több krónika állítja - hanem Nagy Szabó Ferenc házában, a mai plébánia házban lakott.
Az utóbbi évtizedben a gróf Teleki Domokos birtokában is lévő régi épület ma a Mármaros bank tulajdona.
Valószínű, hogy a majd 400 éves alapítású ház többrendbéli átalakításon ment át, de amelyre nézve nincsen adatunk. A duplatető, mint minden 100 évesnél öregebb házon szembeötlő és jellegzetes, igazolja, hogy több mint egy század óta változatlan áll a maga eredetiségében.

Minden jog fenntartva©dr. Flórián Csaba 2004-8