Köpeczi
Tamás háza,
a városnak fejedelmi szállásul fenntartott
épülete
A
Lábos házzal szemben, a Nagyszentkirály és Szentgyörgy utcák sarokháza,
(jelenleg a Mármaros bank helyi székháza) kétség kívül
a városnak ma már legrégibb épülete, melyet még Izabella királynő uralkodása
idejében (1550 körül) Köpeczi Tamás ország árendátora építtetett, majd
később Szabó István nemes polgár tulajdonába került és mint Marosvásárhely
legszebb és legnagyobb háza, fejedelmi szállásul volt fenntartva.
Az épület kiváltságát igazolja I. Rákóczi Györgynek 1631.
július 14-én, a fejedelem és Kovasóczi István korlátnok aláírásával és
eredeti pecsétjével hitelesített, Gyulafehérváron kelt szabadalomlevele,
amely Marosvásárhely levéltárában található.
Az épület történelmi vonatkozásához tartozik az is, hogy 1633. április
4-én ebben a házban fogatta el I. Rákóczi György a féktelenkedő Zolyomi
Dávidot. (Erd. Tört. Adat. 144. l. és Bethlen Miklós önéletleírása
13. l.). Majd 1717-ben a Gyulafehérvárról kiüldözött református tanulók
itt találtak vendégszerető otthonra az akkori tulajdonos, Borbély György
jóvoltából, ahol egy egész éven át folytathatták félbemaradt tanulmányaikat.
Történelmileg nem igazolható, de valószínű, hogy a városunkban megforduló
erdélyi fejedelmek, mint János Zsigmond (1571. jan. 6), I. Rákóczi György,
Barcsai Ákos (1658. nov. 6. és 1659. dec. ), Báthori Zsigmond (1659. szept.
24.), I. Apaffi Mihály (1661. szept. 3. 1667. jan. 5.), Petki István és
Béldi Pál helytartók (1663. szept.24.), Bánffy György kormányzó (1692.
dec. 10.), Apor István kincstárnok (1695. dec. 12, és 1696. jan.19 ) stb.
ebben a házban voltak megszállva, II. Rákóczi Ferenc, 1707. április 5-én
történt fejedelemmé választásakor, nem ebben a házban, - mint több krónika
állítja - hanem Nagy Szabó Ferenc házában, a mai plébánia házban lakott.
Az utóbbi évtizedben a gróf Teleki Domokos birtokában is lévő régi épület
ma a Mármaros bank tulajdona.
Valószínű, hogy a majd 400 éves alapítású ház többrendbéli átalakításon
ment át, de amelyre nézve nincsen adatunk. A duplatető, mint minden 100
évesnél öregebb házon szembeötlő és jellegzetes, igazolja, hogy több mint
egy század óta változatlan áll a maga eredetiségében. |