HÍRES
POLGÁROK LEXIKONA |
||
|
||
1580 hazahívják - mint Bod Péter művében említi - és a marosvásárhelyi
iskola igazgatója lesz. Valamennyi tantárgyat valószínű egymaga tanította,
mintegy tíz nyelven beszélt, előadásait nyomtatásban is megjelentette
1581-ben Brassóban, Valentin Wagner segítségével Speculum
exilii (Száműzetésnek tükre) címmel. A közel ezer oldalra
rugó könyv előszavából megtudjuk, hogy meghívást kapott a fogarasi egyház
részéről, ahova papnak hívják. Utóda a rektori székben Herczegszöllösi
János, aki elődjéhez dicsőítő verssorokat intézett. De
még el sem foglalta ez állomását, máris újból külföldre indult. Bod Péter
már említett művében a Magyar Athénas-ban olvashatjuk, hogy több
nemes ifjú társaságában 1581-82 illetve 1584-85 között "tanult
sok nyelveket és tudományokat. Volt is nagy tudós ember mindenféle tudományokban,
amint azt írásai mutatják..." Utazásai alatt többször időzött
Wittembergben, és Genfben, ahol munkái kiadóra leltek. 1584-ben jelenteti
meg Svájcban Theorematum de puro et expresso
Dei verbo (Tantételek a prédikációról) című vitairatát, amelyben
a kolozsvári jezsuita atyák tanait vette alapos rosta alá. Művével felkeltette
Th. Béze ( 1519-1605) figyelmét, aki Kálvin tanítványa és életművének
folytatója. E művének oroszlánrésze volt a jezsuiták Erdélyből való száműzetésében
(1588). Leghatásosabb hitvitázója a jezsuitáknak. Legjelentősebb alkotása
a Calepinus-féle tizenegy
nyelvű szótár (1585) magyar szókészletének összeállítása volt.
Elsőként szerez polgárjogot a magyar nyelvnek, az európai nyelvek közé.
Laskai Csókás Péter a középkori filozófiával (skolasztika) és katolikus
tradícióval szakító gondolkodó (de a Szentírás szavaitól nem tért el),
aki a reneszánsz antik hagyományokat ápoló világiasságát és a reformátorok
bibliás meggyőződését hozta összhangba, amikor az emberről, az ember természetéről
és az embert körülvevő világegyetemről értekezett. Európai színvonalú
tudós-tanár, akinek egész szellemisége a "hit, magyarság- erdélyiség,
európaiság tartóoszlopaira épül". Tanítványait önálló gondolkodásra
nevelte, olyan tudós-tanár, aki "hazájának egykorú férfiait több
mérfölddel megelőzte". További sorsa ismeretlen, gyulafehérvári
lelkészként hunyt el 1587-ben. Kiváló tudományos képzettségének műveivel
adta jelét. Művei: *Speculum exilii et indigentiae nostrae - Református teológiai enciklopédia (lásd mellékelt ábrát) Brassó, 1581. A marosvásárhelyi scholában tartott előadásait tartalmazza. Ezen munka Báthori Zsigmond fejedelem magasztalása mellett, Kovacsóczi Farkas kancellárius, Kendi Sándor, ifj. Báthori István, Iffiu János, Gálfi János, Petrityevity Horváth Kazimir, Kendi Ferencz és Geszti Ferencz pártfogóihoz írt görög és latin dicsőítő verseket is magába foglalja. *Theorematum de puro et expresso Dei verbo ... a novis societatis Judae monachis propositorum examen et refutatio (Genf, 1584); Terjedelmes jezsuitaellenes értekezés, válasz a jezsuiták kolozsvári gimnáziumának megnyitása alkalmával Schreckius Fatkas professzor által előadott hittételekre. Ezzel a művével jelentősen hozzájárult a jezsuiták és a Jézus Társaság Erdélyből való távozásához. *Pigmentum originis sectae Jesuiticae (Genf, 1584); *De homino magno illo in rerum natura miraculo et partibus ejus essentialibus (Wittemberg, 1585) "Az emberről, a természetnek erről a nagy csodájáról és annak lényegi részeiről", az első jeles orvosi könyv. Bod Péter művében olvashatjuk, hogy könyvének ajánló levelébe előszámlája mindazokat a magyarokat akik 1522-dik esztendőtől fogva Wittembergben tanultak 1586-ik esztendeig. Ezzel a magyarok külföldi iskolázásának első kutatója, leírója; A mű filozófiai jellegű, két részben foglalkozik az emberrel; az első részben a világegyetemben elfoglalt helyét kísérli meghatározni, a másodikban az emberi test szerkezetéről és szépségének okairól értekezik. A lélekről szóló értekezés a teológia hagyományos tételeit igazolja, az emberi test tökéletességéről, az emberi méltóságról szóló oldalak pedig eredeti humanista szemlélet módról tanúskodnak. "Tankönyve volt a teológusnak, a fizikusnak, mindenkinek, aki a szellemi élet vezetője volt"- írta róla Kónya Imre, Wittemberg-Marosvásárhely című tanulmányában 1942-ben (Czire Dénes i.m.) *Calepinus-féle Dictionarium magyar szókészlete (1585) Sebestyén Mihály: Az első vásárhelyi iskolamester, Népújság, Mvhely; Bod Péter: Magyar Athénas, 1766; Czire Dénes: A két Bolyai, Országos Pedagógiai Könyvtrá és Múzeum; Dr. Kozma Béla: A ref.koll.-Bolyai Farkas Líceum 440 éves története. Marosvásárhely, 1997. 14-15. old. Elektronikus Régi Magyar Könyvtár Régi magyarországi nyomtatványok I. 1473 - 1600 Szinnyei József: Magyar írók élete és munká Pallas Nagy Lexikon Magyar Életrajzi Lexikon Magyar Elektronikus Könyvtár Magyar Protestáns Pantheon |