Szent-György utca elnevezés először egy 1553-ból való okiratban fordul elő. Krónikák szerint 1623-ban egy nagy tűzvészben 57 ház elégett az utcában. További elnevezések: Vilmos császár út (1914-1919), Sf. Gheorghe (1920), Primar dr. Gh. Bernády ( 1940), Horty Miklós út (1941), Revolutiei- Forradalom utca (1995-)

Vigh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996
"A Szentkirály utca szegletétől a Nagypiacról keletnek a Szentgyörgy utca ( a világháború alatt Vilmos császár út ) halad. Ez a városnak még ma is legforgalmasabb utcája, elnevezését onnan nyerte, hogy ezen útvonal vezet a legközelebbi községbe, Maros vagy Cigányszentgyörgyre.
Az utca egyik jelentős épülete a nagy alapítványból, 1812-ben épült kóroda, ma állami kórház épülete. Balról mellette a gróf Petki család ősi barokk palotája még ma is a szebb épületeink, közé tartozik.
Nevezetesebb mellékutcák a Rózsa utca (Jókai Mór utca) és ide mellékutca a Kerektó utca. (Vörösmarty utca) "

| Főtér (Széchényi tér)
  | ---Szentgyörgy utca
   
|
---Jókai Mór utca (Rózsa utca)
   
|
---Rákóczi lépcső
   
|
---Palás-köz
   
|
---Zrinyi Miklós tér
   
|
---Szentgyörgy-tér
   
|
---Batthányi Lajos utca
    | ---Vörösmarthy Mihály


Szentgyörgy utca 1.
Köpeczi-Teleki féle ház.

A város legkorábbi polgári épülete, 1554-ben építette Köpeczi Tamás, Izabella királyné idejében a kincstári jövedelmek bérlője. Írott emlékek szerint ez a téglából rakott ház a korban szokásos "lábakra épült", és a város legnagyobb és egyben legszebb épülete volt, mely a szomszédos favázas épületek közül kimagaslott. 1631. június 14-én kelt oklevéllel akkori tulajdonosa Nagy Szabó István I. Rákóczi György fejedelemtől kiváltságlevelet kapott azért, hogy a városba érkező fejedelmeknek illetve más előkelő személyiségeknek szállást biztosítson. 1633-ban I. Rákóczi György egy görgényi vadászat után a ház vendége. Szállásként II. Rákóczi Ferenc vette igénybe 1707-ben. 1717-ben ebben a házban volt a tanterme azon diákoknak akiket Sárospatakról, majd Gyulafehárvárról száműztek. Ez az iskola egyesült 1718. április 30-án a Schola Particulával, Református Kollégium néven. A XVIII. század elején a ház a Borbély családé. Későbbi tulajdonosai Galambos, Kovács, Görög, Kelemen, Török család, de egy ideig a jezsuitáké is volt. A ház 1756-ban gróf Teleki László tulajdonába került. 1763-ban saját elképzelései alapján Schnidt Pál kőmívesmester kivitelezésében a kor izlésének megfelelően barokk stílusban, tört síkú manzárd tetőzetett kapott. A következő század elején fia, gróf Teleki József, nyugat-európai tanulmányútjáról visszatérve, klasszicizáló barokk stílusban a házat átépítette. 1808-ban a Városi Tanácstól megvásárolta a "palota alatt eső" szabad területet és kérelmezte a földszinti árkádsor megszüntetését. Ebben a házban gyűjtötte össze Teleki József híres könyvtárát, mely később a református Kollégium könyvtárába került, itt rendezte be a város első múzeumát, természetrajzi és ásványtani gyűjteményét, valamint fizikai eszközökből álló szertárát. (talán innen maradt fenn néhány okiratban a Thesaurarius-ház néven való említése). Itt volt könyvtáros Cornides Dániel. 1845-től itt működött a marosvásárhelyi Úri Kaszinó. Századunk elején a farsang napjaiban, emeleti nagytermében fényes táncestélyeket rendeztek. 1933-ban csődbe ment Marmarosch Bank román pénzintézet székháza volt.

Fodor István: Krónikás Füzetek


Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 1998, 98-100 old.
A Fodor S (S.) Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, 51. old.


Szentgyörgy utca 2. szám
Régi Postapalota. 1910-12 között épült, az első világháború kitörésekor adták használatba.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely



 
Szentgyörgy utca 4. szám
Petráskó ház.


Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 108. old.

 
Szentgyörgy utca 5. szám
Méder szálló.
A XIX. század második felében épült a Magyar Iparos Egylet egyemeletes székháza, melyben az udvari szárnyrészben szálloda, a földszinten étterem, az emeleten gyűlésterem működött. Homlokzati kialakítása Nagy Győző mérnöknek tulajdonítható. A szállodát és éttermet özv. Méder Antalné vezette.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 76. old.

 
Szentgyörgy utca 6. szám
A Református Vártemplom lelkészi lakása.
1775-ben épült, egyidőben a mellette lévő volt Református Leánygimnáziummal.
Ebben az épületben lakott Tolnai Lajos író 1868-1884 között.
Itt rendezték be a Bernády György-szobát, amely Vásárhely híres polgármesterének hagyatékát őrzi. Dolgozószobájának sötét mahagóni bútorzata és bőrkötésű könyvtára felbecsülhetetlen értéket jelent. Itt látható II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Bem József egykori vásárhelyi szobroknak kicsinyitett mása, és a városról készített első rézkarc is, Bernády belépőjegye Kossuth temetésére.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely


1998
Szentgyörgy utca 8. szám
A volt Református leánygimnázium épülete.
1775-ben építették a református leányiskola számára, Virág Szabó Jánostól vásárolt telken. Az intézet 1832-ben mint Normál, 1840-ben mint Felsőbb leányiskola szerepelt. A szabadságharcot követően a tanítás szünetelt. 1867-ben az épületben reál-fiúiskolát létesítettek, mely 1872-ben állami tulajdonba került. Ebből alakult a Polgári Fiúiskola. 1908-ban az újjászervezett Felsőbb Leányiskola kiválik az intézetből és önálló lesz. (az iskola részére épül meg 1912-13 között a leánylíceum (mai Al. Papiu Ilarian). Az épületben négyosztályos polgári leányiskola működött 1928-ig, amikor a román törvények alapján leánygimnáziummá alakították át. 1948-ban a tanügyi reform az iskolát megszüntette, államosították az épületet, ahol különböző iskolákat (Egészségügyi Középiskola), intézményeket (Maros Művészegyüttes) működtettek. 1999-től újból a református egyház tulajdona.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
2004

Szentgyörgy utca 9. szám
Sancta Maria római Katolikus Leányiskola - Zárda. (Művészeti Liceum).
A kétemeletes épületet 1890-1892 között építették, Fogarassy Mihály püspök és Weszely Károly prépost hagyatékából. Az épület tervét id. Jelinek Antal mérnök készítette, klasszikus barokk homlokzattal, Soós Pál kőművesmester kivitelezésében. 1890-ben ide költözött az 1784-ben a ketté vált jezsuita vegyes iskola leány tagozata a Lábasházból. Az iskola irányítását 1892-ben a mallersdorfi nővérek veszik át. Az iskola 1898-tól négy elemi és négy polgári osztállyal működött. 1908-ban a mallersdorfi egyház támogatásával gróf Majláth Gusztáv püspök idején megvásárolják a szomszédos épületet, és megszervezik a Ferenc-rendi nővérek zárdáját és internátusát a vidéki tanulók részére. 1933-ban az épületet Jaross Béla apátblébános korszerűsítette saját költségén. Az 1948-as államosítást követően 1949. augusztus 20-án a szerzetes rendet feloszlatták, a zárda elhagyására kényszerítették. Itt működik a Művészeti Líceum.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 55. old.

A zeneiskola története



Szentgyörgy utca 10.
A Rákóczi-lépcső melletti sarokház, 2004-ben felújítva.


Szentgyörgy utca 13. szám.
Holbach-ház.
XIX. századi, eklektikus egyemeletes épület. A kereskedő Holbach család építette.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 93. old.


Szentgyörgy utca 14. szám
Jenei-ház.
A XIX. század elején épült, homlokzata korai eklektika, késő barokk díszítőelemei keverdnek. Építtetője ismeretlen. A későbbi tulajdonosától a Hints családtól a mezőcsávási földbirtokos Jenei család tulajdonába kerül házasság révén. Jenei István 1811-ben táblai nótárius volt. Államosításig a család tulajdonában volt.


Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 94. old.

 
Rákóczi lépcső.
Már a várépítés időszakában is létezett itt egy kaptatós utca, amely a Szentgyörgy utcát a Várral kötötte össze. Dr. Bernády György polgármestersége alatt 1902-ben építették ide ezt a 70 lépcső feljáratot, melyet Rákóczi-lépcsőnek neveztek el, annak emlékére hogy II. Rákóczi fejedelmet, a marosvásárhelyi Dinnyeföldön iktatták be Erdély fejedelmévé 1707. április 5-én. A feljáró Soós Pál építőmester vezetésével készült.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely

Szentgyörg yutca 19. szám.
Egyemeletes épület, melynek csupán emeleti homlokzati része őrzi eredeti eklektikus jellegét. Csak az emeleti rész díszítései maradtak meg, a földszinten az üzlethelyiségek kialakításával megszünt az egységes homlokzat.

Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000

Szentgyörgy utca 21. szám.
Egyemeletes épület, a homlokzat emeleti része őrzi eredeti eklektikus jellegét.

Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000

Szentgyörgy utca 19-21 alatti házak


Szentgyörgy utca 23. szám. (baloldali kép)

Szentgyörgy utca 25. szám. (jobboldali kép)

XIX. század második felében újklasszikus (barok) homlokzattal készült.
Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000




Szentgyörgy utca 27.-29 szám.


Szentgyörgy utca 30. szám.


Nagyban is olvashatid!
Szentgyörgy utca 31. szám
Bernády-ház.
1912-13-ban építette Bernády György, haláláig lakott benne. Az épületet Radó Sándor tervezte. 1999. október. 29.én az épület falára a Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezésére egy bronztáblát helyeztek el, melyet Hunyadi László, Kiss Levente és Balogh József alkotott. Államosításkor a házat a Jenei család lakta mint örökös.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000


2000

2004
Szentgyörgy utca 33. szám
Petky-ház.
A XIX. században épült, barokk, empire stílusban, tulajdonosa a Petky család volt. Művészettörténeti szempontból a város egyik legjelentősebb épülete. A fölszinten téglaboltozatos szobák, emeleten nagy szalonok. 1948-ban államosították, és a szomszédos kórházhoz csatolták.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 107. old.

 
Szentgyörgy utca 34. szám
Régi szülészeti kórház.
A régi kórházzal szembeni épület, a XIX. század első negyedében építették, magas földszinttel és emelettel, eredetileg lakóháznak. A század elején rendeztek be itt szülészeti kórházat, melynek egyik híres orvosa volt dr. Schmidt Béla. Mikolai Tóth István városkép sorozatán, a Szentgyörgy utca keleti házsorának épületei között azonosítható.

Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 52. old.

 
Szentgyörgy utca 35. szám
A Szentgyörgy utcai kórház.
Az 1811-ben, Szotyori József által létrehozott és közadakozásból épített 12 ágyas kórház már kicsinek bizonyult, ezért egy új kórház építését vették tervbe. A telek egy részét báró Apor Lázártól vásárolták, a másik részét gróf Bethlen Sámuelné gróf Korda Zsuzsanna adományozta, s ezekre 1854-ben építették fel az új 16 szobás, 70-80 ágyas "Schwarzenberg Károly" kórházat, melynek megteremtéséhez Viola József Moldovába elszármazott kiváló magyar orvos 500 arannyal támogatott. 1879-ben a kórházat tovább bővítették, majd Knöpfler Vilmos kórházi bizottsági elnök javaslatára tervbe vették egy új kórház építését, melynek alapkőletétele 1880-ban volt, és amit 1881. április 16-án fel is avattak 150 ággyal. Ezt örökíti meg az utcai homlokzat attika falán lévő évszám: MDCCCLXXXI. A kórházépítés vezetője Ottendorfer Gáspár mérnök, Antalffy János kőművespallér és Sófalvi József ácspallér volt, amint ez olvasható a kórház bejáratának falán lévő márványtáblán. 1901-ben Országos Kórház intézményeként állami kezelésbe került. 1940-es években felújították, sajnos a homlokzatot díszeitől megfosztották. Az 1960-as években a szomszédos Petky ház hozzácsatolásával bővítették. .
Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 51. old.



2000

2004





Szentgyörgy utca 45. szám
Makariás- Walles-ház.
A XVIII. században Mária Terézia idejében építette egy Makariás Walles György nevű császári élelmezési tiszt a Palás közzel szembeni oldalon. Az udvari szárnyépületben egy kis sörfőzde működött. Abban az időben ez volt városunk legszebb földszintes háza. 1773. július 11-ém II. József trónörökösként erdélyi körútja alkalmával itt töltött egy éjszakát. Innen gyaloghintóban vitte fel kísérete a Palás-közön át a Várba, ahol fogadást rendeztek számára. Másnap tovább utazott Szászrégen felé. 1813-ban gróf Teleki József, majd dr. Engel József orvos vásárolta meg az épületet, ami végül 1864-ben a református egyház tulajdonába ment át. Ide rendezték be a Bethlen Katáról elnevezett leánybenntlakást, amit 1939-ben felújítottak és kibővítettek.

"..ma a református egyházmegye birtokában lévő épület, melyben, 1773-ban II. József császár is szállásolt, s ott a találkozás örömére derék felköszöntések közt poharak is ürültek.” ( Székely Néplap 1866. július 21. 3. sz.) E házat 18. század elején egy Makariás nevű gazdag serfőző építtette. Egy darabig a jezsuiták is lakták. A régi székely fővárosban a leglakhatóbb épület volt, de megközelítése a Nagypiac felől, a sártenger miatt úgyszólván lehetetlen volt s így József császár is, 1773. július 11-én, hogy a készültségben álló helyőrség csapatszemléjén megjelenhessen, a szemközti meredek sikátoron a Palás-közön ment fel a várba. A Makariás házban eleink jótékony mulatságokat is tartottak. "

Fodor István: Krónikás Füzetek

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 102. old.


Szentgyörgy utca 47-49. szám
Soós Pál építőmester háza.
A XIX. század végén épült, késő barokk-empire stílusban, figyelemre méltó eklektikus díszítésű homlokzata. Az épület tengelyében lévő szalon nagy belmagasságú, díszes belső kiképzéssel. homlokzata.

Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 111. old.





 
Szentgyörgy utca 51. szám
Izrael-sarok.
Soós Pál építőmester építette bérháznak, később egy Izrael nevű pék vásárolta meg családja számára. A sok átépítéssel elvesztette szecessziós jellegét.

Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely


 
Szentgyörgy tér (ma Köztársaság tér) 4. szám
Nagy Jenő patikája.
Nagy Jenő gyógyszerész 1925-ben vette meg a telket, melyre építette , földszintes házát, gyógyszertárral. Az utca felöli homlokzatot - a gyógyszertár jele - sárkányölő Szentgyörgy szobra díszítette. Az államosítás után, vagyonát elvesztette, de az épületben folyamatosan napjainkig gyógyszertár üzemel.

Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélő házak. Difprescar, Marosvásárhely, 1999


valamikor régen....

..ma

Szentgyörgy tér. (ma Köztársaság tér) 10. szám
Sámson-udvar.
A századfordulón épült, itt működött Sámson Ferenc teherfuvarozási vállalata széles udvarral,nagy istálókkal ahol mecklenburgi lovait tartotta. A színesre festett kocsikat rézveretes lószerszámú lovak vontattás a város utcáin. Államosítás után kenyérgyárrá alakították át. A korabeli fényképet Sámson család leszármazottja küldte a lapszerkesztőnek. Köszönet érte.


Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000
   
Szentgyörgy tér. (ma Köztársaság tér) 8. vagy 12. szám
A jelenlegi óvoda épületben Ritz Antal (Tóni) közkedvelt vendéglője működött, később Bányai Endre szódavízgyára.

Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely

   
Szentgyörgy tér. (ma Köztársaság tér) 16. szám
Petelei István szülőháza.
A tágas kapu mögött, emelkedő udvar végében hegyoldalnak támaszkodva álló régi téglaépület. Az udvaron hajdanában piacot tartottak. A tér szabályozásakor építették az utcai emeletes házat. A hátsó téglaépületet 1932-35 között id. Kerekes Miklós kocsigíyártó építette, az első emeletes épületen ma emléktábla jelzi, hogy itt született Petelei István író (1852. szeptember 13.-1910. január 6.) a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság egyik vezéregyénisége. Az Erdélyi Helikon 1928. október 18-án márványtáblát helyezett el az épületre, amit 1989 őszén leszereltek, hogy megmentség a városnak. Szépréti Lilla vállalta a megőrzését, a tábla 1991-től látható eredeti helyén.
Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 106. old.
Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélő házak. Difprescar, Marosvásárhely, 1999

   
Szentgyörgy tér 37.
Kós Károly és Toroczkai Wigand Ede épületeire emlékeztet, a magas oromfal favázas sterkezete téglával van kitöltve.
Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000)

 Szentgyörgy utca 38. szám.
Állami Elemi iskola épülete
. Kezdetben 4-es, majd 7-es iskola. 1905-1906 között épült közadakozásból, dr. Bernády György idejében, az évszázad első éveiben épített öt elemi iskola egyikeként. Később szövetkezeti szakmai iskola, építészeti iskola benntlakása volt, 1994 óta a Petru Maior Műszaki Egyetem jogi fakultása kapoot itt helyett. Az itt elhelyezett, építtetőket megörökítő márványtábla nem látható, csak a kerete maradt a falon (bevakolták vagy leszerelték -2003 október 18)




Székely Vértanúk obeliszkje


A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.