Szent-György
utca elnevezés először egy 1553-ból
való okiratban fordul elő. Krónikák szerint 1623-ban egy nagy tűzvészben
57 ház elégett az utcában. További elnevezések: Vilmos császár út (1914-1919),
Sf. Gheorghe (1920), Primar dr. Gh. Bernády ( 1940), Horty Miklós út (1941),
Revolutiei- Forradalom utca (1995-) Vigh Károly: Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, 1996 |
| "A
Szentkirály utca szegletétől a Nagypiacról
keletnek a Szentgyörgy utca ( a világháború alatt Vilmos császár út ) halad.
Ez a városnak még ma is legforgalmasabb utcája, elnevezését onnan nyerte,
hogy ezen útvonal vezet a legközelebbi községbe, Maros vagy Cigányszentgyörgyre. Az utca egyik jelentős épülete a nagy alapítványból, 1812-ben épült kóroda, ma állami kórház épülete. Balról mellette a gróf Petki család ősi barokk palotája még ma is a szebb épületeink, közé tartozik. Nevezetesebb mellékutcák a Rózsa utca (Jókai Mór utca) és ide mellékutca a Kerektó utca. (Vörösmarty utca) " |
| | | Főtér (Széchényi tér) | ||
| | | ---Szentgyörgy utca | ||
| |
---Jókai Mór utca (Rózsa utca) | ||
| |
---Rákóczi lépcső | ||
| |
---Palás-köz | ||
| |
---Zrinyi Miklós tér | ||
| |
---Szentgyörgy-tér | ||
| |
---Batthányi Lajos utca | ||
| | | ---Vörösmarthy Mihály | ||
|
|
Szentgyörgy
utca 1. Köpeczi-Teleki féle ház. A város legkorábbi polgári épülete, 1554-ben építette Köpeczi Tamás, Izabella királyné idejében a kincstári jövedelmek bérlője. Írott emlékek szerint ez a téglából rakott ház a korban szokásos "lábakra épült", és a város legnagyobb és egyben legszebb épülete volt, mely a szomszédos favázas épületek közül kimagaslott. 1631. június 14-én kelt oklevéllel akkori tulajdonosa Nagy Szabó István I. Rákóczi György fejedelemtől kiváltságlevelet kapott azért, hogy a városba érkező fejedelmeknek illetve más előkelő személyiségeknek szállást biztosítson. 1633-ban I. Rákóczi György egy görgényi vadászat után a ház vendége. Szállásként II. Rákóczi Ferenc vette igénybe 1707-ben. 1717-ben ebben a házban volt a tanterme azon diákoknak akiket Sárospatakról, majd Gyulafehárvárról száműztek. Ez az iskola egyesült 1718. április 30-án a Schola Particulával, Református Kollégium néven. A XVIII. század elején a ház a Borbély családé. Későbbi tulajdonosai Galambos, Kovács, Görög, Kelemen, Török család, de egy ideig a jezsuitáké is volt. A ház 1756-ban gróf Teleki László tulajdonába került. 1763-ban saját elképzelései alapján Schnidt Pál kőmívesmester kivitelezésében a kor izlésének megfelelően barokk stílusban, tört síkú manzárd tetőzetett kapott. A következő század elején fia, gróf Teleki József, nyugat-európai tanulmányútjáról visszatérve, klasszicizáló barokk stílusban a házat átépítette. 1808-ban a Városi Tanácstól megvásárolta a "palota alatt eső" szabad területet és kérelmezte a földszinti árkádsor megszüntetését. Ebben a házban gyűjtötte össze Teleki József híres könyvtárát, mely később a református Kollégium könyvtárába került, itt rendezte be a város első múzeumát, természetrajzi és ásványtani gyűjteményét, valamint fizikai eszközökből álló szertárát. (talán innen maradt fenn néhány okiratban a Thesaurarius-ház néven való említése). Itt volt könyvtáros Cornides Dániel. 1845-től itt működött a marosvásárhelyi Úri Kaszinó. Századunk elején a farsang napjaiban, emeleti nagytermében fényes táncestélyeket rendeztek. 1933-ban csődbe ment Marmarosch Bank román pénzintézet székháza volt. Fodor István: Krónikás Füzetek Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 1998, 98-100 old. A Fodor S (S.) Sándor : Marosvásárhelyi útikalauz, II. kiadás, 51. old. |
 |
 |
|
|||
Szentgyörgy
utca 2. szám Régi Postapalota. 1910-12 között épült, az első világháború kitörésekor adták használatba. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
 |
 |
|
| Szentgyörgy
utca 4. szám Petráskó ház. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 108. old. |
|
 |
|
Szentgyörgy
utca 5. szám Méder szálló. A XIX. század második felében épült a Magyar Iparos Egylet egyemeletes székháza, melyben az udvari szárnyrészben szálloda, a földszinten étterem, az emeleten gyűlésterem működött. Homlokzati kialakítása Nagy Győző mérnöknek tulajdonítható. A szállodát és éttermet özv. Méder Antalné vezette. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 76. old. |
|
 |
|
Szentgyörgy
utca 6. szám A Református Vártemplom lelkészi lakása. 1775-ben épült, egyidőben a mellette lévő volt Református Leánygimnáziummal. Ebben az épületben lakott Tolnai Lajos író 1868-1884 között. Itt rendezték be a Bernády György-szobát, amely Vásárhely híres polgármesterének hagyatékát őrzi. Dolgozószobájának sötét mahagóni bútorzata és bőrkötésű könyvtára felbecsülhetetlen értéket jelent. Itt látható II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Bem József egykori vásárhelyi szobroknak kicsinyitett mása, és a városról készített első rézkarc is, Bernády belépőjegye Kossuth temetésére. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
|
 |
 |
1998 |
Szentgyörgy
utca 8. szám A volt Református leánygimnázium épülete. 1775-ben építették a református leányiskola számára, Virág Szabó Jánostól vásárolt telken. Az intézet 1832-ben mint Normál, 1840-ben mint Felsőbb leányiskola szerepelt. A szabadságharcot követően a tanítás szünetelt. 1867-ben az épületben reál-fiúiskolát létesítettek, mely 1872-ben állami tulajdonba került. Ebből alakult a Polgári Fiúiskola. 1908-ban az újjászervezett Felsőbb Leányiskola kiválik az intézetből és önálló lesz. (az iskola részére épül meg 1912-13 között a leánylíceum (mai Al. Papiu Ilarian). Az épületben négyosztályos polgári leányiskola működött 1928-ig, amikor a román törvények alapján leánygimnáziummá alakították át. 1948-ban a tanügyi reform az iskolát megszüntette, államosították az épületet, ahol különböző iskolákat (Egészségügyi Középiskola), intézményeket (Maros Művészegyüttes) működtettek. 1999-től újból a református egyház tulajdona. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
2004 |
 |
 |
Szentgyörgy
utca 9. szám Sancta Maria római Katolikus Leányiskola - Zárda. (Művészeti Liceum). A kétemeletes épületet 1890-1892 között építették, Fogarassy Mihály püspök és Weszely Károly prépost hagyatékából. Az épület tervét id. Jelinek Antal mérnök készítette, klasszikus barokk homlokzattal, Soós Pál kőművesmester kivitelezésében. 1890-ben ide költözött az 1784-ben a ketté vált jezsuita vegyes iskola leány tagozata a Lábasházból. Az iskola irányítását 1892-ben a mallersdorfi nővérek veszik át. Az iskola 1898-tól négy elemi és négy polgári osztállyal működött. 1908-ban a mallersdorfi egyház támogatásával gróf Majláth Gusztáv püspök idején megvásárolják a szomszédos épületet, és megszervezik a Ferenc-rendi nővérek zárdáját és internátusát a vidéki tanulók részére. 1933-ban az épületet Jaross Béla apátblébános korszerűsítette saját költségén. Az 1948-as államosítást követően 1949. augusztus 20-án a szerzetes rendet feloszlatták, a zárda elhagyására kényszerítették. Itt működik a Művészeti Líceum. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 55. old. A zeneiskola története |
|
|
|
 |
 |
| Szentgyörgy
utca 10. A Rákóczi-lépcső melletti sarokház, 2004-ben felújítva. |
|
 |
 |
Szentgyörgy
utca 13. szám. Holbach-ház. XIX. századi, eklektikus egyemeletes épület. A kereskedő Holbach család építette. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 93. old. |
|
 |
 |
Szentgyörgy
utca 14. szám Jenei-ház. A XIX. század elején épült, homlokzata korai eklektika, késő barokk díszítőelemei keverdnek. Építtetője ismeretlen. A későbbi tulajdonosától a Hints családtól a mezőcsávási földbirtokos Jenei család tulajdonába kerül házasság révén. Jenei István 1811-ben táblai nótárius volt. Államosításig a család tulajdonában volt. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 94. old. |
|
 |
|
Rákóczi
lépcső. Már a várépítés időszakában is létezett itt egy kaptatós utca, amely a Szentgyörgy utcát a Várral kötötte össze. Dr. Bernády György polgármestersége alatt 1902-ben építették ide ezt a 70 lépcső feljáratot, melyet Rákóczi-lépcsőnek neveztek el, annak emlékére hogy II. Rákóczi fejedelmet, a marosvásárhelyi Dinnyeföldön iktatták be Erdély fejedelmévé 1707. április 5-én. A feljáró Soós Pál építőmester vezetésével készült. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
|
 |
 |
Szentgyörg
yutca 19. szám. Egyemeletes épület, melynek csupán emeleti homlokzati része őrzi eredeti eklektikus jellegét. Csak az emeleti rész díszítései maradtak meg, a földszinten az üzlethelyiségek kialakításával megszünt az egységes homlokzat. Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000 |
|
 |
 |
| Szentgyörgy
utca 21. szám. Egyemeletes épület, a homlokzat emeleti része őrzi eredeti eklektikus jellegét. Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000 |
|
 Szentgyörgy utca 19-21 alatti házak |
 |
 |
| Szentgyörgy
utca 23. szám. (baloldali kép) Szentgyörgy utca 25. szám. (jobboldali kép) XIX. század második felében újklasszikus (barok) homlokzattal készült. Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000 |
|
 |
 |
| Szentgyörgy utca 27.-29 szám. | |
 |
 |
| Szentgyörgy utca 30. szám. | |
 |
 |
 |
Szentgyörgy
utca 31. szám Bernády-ház. 1912-13-ban építette Bernády György, haláláig lakott benne. Az épületet Radó Sándor tervezte. 1999. október. 29.én az épület falára a Bernády György Közművelődési Alapítvány kezdeményezésére egy bronztáblát helyeztek el, melyet Hunyadi László, Kiss Levente és Balogh József alkotott. Államosításkor a házat a Jenei család lakta mint örökös. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000 |
||
 2000 |
 2004 |
Szentgyörgy
utca 33. szám Petky-ház. A XIX. században épült, barokk, empire stílusban, tulajdonosa a Petky család volt. Művészettörténeti szempontból a város egyik legjelentősebb épülete. A fölszinten téglaboltozatos szobák, emeleten nagy szalonok. 1948-ban államosították, és a szomszédos kórházhoz csatolták. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 107. old. |
|
 |
|
Szentgyörgy
utca 34. szám Régi szülészeti kórház. A régi kórházzal szembeni épület, a XIX. század első negyedében építették, magas földszinttel és emelettel, eredetileg lakóháznak. A század elején rendeztek be itt szülészeti kórházat, melynek egyik híres orvosa volt dr. Schmidt Béla. Mikolai Tóth István városkép sorozatán, a Szentgyörgy utca keleti házsorának épületei között azonosítható. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 52. old. |
|
 |
|
Szentgyörgy
utca 35. szám A Szentgyörgy utcai kórház. Az 1811-ben, Szotyori József által létrehozott és közadakozásból épített 12 ágyas kórház már kicsinek bizonyult, ezért egy új kórház építését vették tervbe. A telek egy részét báró Apor Lázártól vásárolták, a másik részét gróf Bethlen Sámuelné gróf Korda Zsuzsanna adományozta, s ezekre 1854-ben építették fel az új 16 szobás, 70-80 ágyas "Schwarzenberg Károly" kórházat, melynek megteremtéséhez Viola József Moldovába elszármazott kiváló magyar orvos 500 arannyal támogatott. 1879-ben a kórházat tovább bővítették, majd Knöpfler Vilmos kórházi bizottsági elnök javaslatára tervbe vették egy új kórház építését, melynek alapkőletétele 1880-ban volt, és amit 1881. április 16-án fel is avattak 150 ággyal. Ezt örökíti meg az utcai homlokzat attika falán lévő évszám: MDCCCLXXXI. A kórházépítés vezetője Ottendorfer Gáspár mérnök, Antalffy János kőművespallér és Sófalvi József ácspallér volt, amint ez olvasható a kórház bejáratának falán lévő márványtáblán. 1901-ben Országos Kórház intézményeként állami kezelésbe került. 1940-es években felújították, sajnos a homlokzatot díszeitől megfosztották. Az 1960-as években a szomszédos Petky ház hozzácsatolásával bővítették. . Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 51. old. |
|
 |
 2000 |
 2004 |
 |
 |
 |
Szentgyörgy
utca 45. szám "..ma
a református egyházmegye birtokában lévő épület, melyben, 1773-ban II.
József császár is szállásolt, s ott a találkozás örömére derék felköszöntések
közt poharak is ürültek.” ( Székely Néplap 1866. július
21. 3. sz.) E házat 18. század elején egy Makariás nevű gazdag serfőző
építtette. Egy darabig a jezsuiták is lakták. A régi székely fővárosban
a leglakhatóbb épület volt, de megközelítése a Nagypiac felől, a sártenger
miatt úgyszólván lehetetlen volt s így József császár is, 1773. július
11-én, hogy a készültségben álló helyőrség csapatszemléjén megjelenhessen,
a szemközti meredek sikátoron a Palás-közön ment fel a várba. A Makariás
házban eleink jótékony mulatságokat is tartottak. " |
|
 |
 |
|
||
Szentgyörgy
utca 47-49. szám Soós Pál építőmester háza. A XIX. század végén épült, késő barokk-empire stílusban, figyelemre méltó eklektikus díszítésű homlokzata. Az épület tengelyében lévő szalon nagy belmagasságú, díszes belső kiképzéssel. homlokzata. Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 111. old. |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
|
| Szentgyörgy
utca 51. szám Izrael-sarok. Soós Pál építőmester építette bérháznak, később egy Izrael nevű pék vásárolta meg családja számára. A sok átépítéssel elvesztette szecessziós jellegét. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
|
 |
 |
 |
|
Szentgyörgy
tér (ma Köztársaság tér) 4. szám Nagy Jenő patikája. Nagy Jenő gyógyszerész 1925-ben vette meg a telket, melyre építette , földszintes házát, gyógyszertárral. Az utca felöli homlokzatot - a gyógyszertár jele - sárkányölő Szentgyörgy szobra díszítette. Az államosítás után, vagyonát elvesztette, de az épületben folyamatosan napjainkig gyógyszertár üzemel. Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélő házak. Difprescar, Marosvásárhely, 1999 |
|
 |
|
 valamikor régen.... |
..ma |
Szentgyörgy
tér. (ma Köztársaság tér) 10. szám Sámson-udvar. A századfordulón épült, itt működött Sámson Ferenc teherfuvarozási vállalata széles udvarral,nagy istálókkal ahol mecklenburgi lovait tartotta. A színesre festett kocsikat rézveretes lószerszámú lovak vontattás a város utcáin. Államosítás után kenyérgyárrá alakították át. A korabeli fényképet Sámson család leszármazottja küldte a lapszerkesztőnek. Köszönet érte. Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000 |
|
Szentgyörgy
tér. (ma Köztársaság tér) 8. vagy 12. szám A jelenlegi óvoda épületben Ritz Antal (Tóni) közkedvelt vendéglője működött, később Bányai Endre szódavízgyára. Fodor S. Sándor: Mrosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely |
|
|
Szentgyörgy
tér. (ma Köztársaság tér) 16. szám Petelei István szülőháza. A tágas kapu mögött, emelkedő udvar végében hegyoldalnak támaszkodva álló régi téglaépület. Az udvaron hajdanában piacot tartottak. A tér szabályozásakor építették az utcai emeletes házat. A hátsó téglaépületet 1932-35 között id. Kerekes Miklós kocsigíyártó építette, az első emeletes épületen ma emléktábla jelzi, hogy itt született Petelei István író (1852. szeptember 13.-1910. január 6.) a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság egyik vezéregyénisége. Az Erdélyi Helikon 1928. október 18-án márványtáblát helyezett el az épületre, amit 1989 őszén leszereltek, hogy megmentség a városnak. Szépréti Lilla vállalta a megőrzését, a tábla 1991-től látható eredeti helyén. Fodor S. Sándor: Marosvásárhely útikalauz, Impress-Kiadó, Marosvásárhely Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar, Marosvásárhely, 1998, 106. old. Sipos Lajos: Marosvásárhelyi mesélő házak. Difprescar, Marosvásárhely, 1999 |
|
Szentgyörgy
tér 37.
Kós Károly és Toroczkai Wigand Ede épületeire emlékeztet, a magas oromfal favázas sterkezete téglával van kitöltve. Keresztes Gyula: Marosvásárhelyi szecessziós épületek, Difprescar Kiadó, Mvhely, 2000) |
|
 |
 |
Szentgyörgy
utca 38. szám. Állami Elemi iskola épülete. Kezdetben 4-es, majd 7-es iskola. 1905-1906 között épült közadakozásból, dr. Bernády György idejében, az évszázad első éveiben épített öt elemi iskola egyikeként. Később szövetkezeti szakmai iskola, építészeti iskola benntlakása volt, 1994 óta a Petru Maior Műszaki Egyetem jogi fakultása kapoot itt helyett. Az itt elhelyezett, építtetőket megörökítő márványtábla nem látható, csak a kerete maradt a falon (bevakolták vagy leszerelték -2003 október 18) |
|
Székely Vértanúk obeliszkje
A honlapon látható
képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.
