Vajda György: Kövek vallatása
Népújság, VI. évfolyam 177. (15747.) sz. , 2004. július 30., péntek

Az idén nyáron megyénkben több régészeti munkatelepen végeznek ásatásokat a megyei múzeum munkatársai. A marosvásárhelyi várban a tavaly elkezdett kutatást folytatják, ezenkívül a görgényszentimrei Rákóczi- várnál nyitnak újabb telepet, mi több, gazdag leletanyagot találtak a történészek Ernyében is. Mindezekről Soós Zoltán régész számolt be lapunknak.

A marosvásárhelyi várban tulajdonképpen már május 18-án újrakezdődtek a munkálatok, kisebb-nagyobb megszakítással mélyítették a kutatóárkot. Mintegy két hete intenzívebben folytatódik a munka. Tavaly a történészek a volt ferences kolostor keleti szárnyát, az idén pedig a nyugatit tárták fel. Megtalálták a kolostori építészetre jellemző ún. "kerengőnek" a maradványait. A kerengő tulajdonképpen azt a fedett folyosót jelenti, ami a kolostor udvarát teljesen körbezárta. A keleti szárny alatt valószínuleg pince is volt. Jelenleg 1,80 méter mély a gödör, várhatóan 2,70 méteren megtalálják majd a pince alapjait is, remélhetőleg gazdagabb leletanyaggal. A tavaly és az év elején talált tárgyak közül Pokorny Attila képzőmuvész restaurátornak sikerült rekonstruálni öt középkori edényt és egy kerámia kályhacserepet. Ez utóbbi azért jelentős, mert megtalálták rajta a Drágfy család címerét és a Georgius feliratot. A krónikák alapján sikerült azonosítani a név viselőjét, aki nem más, mint az 1510 körül élt Drágfy György nemesember, akinek viszont a környéken nem voltak birtokai. A ferences kolostornak ő volt az egyik adományozója. Így sikerült kiteljesíteni azok névsorát, akik támogatták e fontos egyházi központot. A Drágfyak mellett még adományozott az Apafy, a Barlabássy, a Bethlen és a Báthory család. Szintén a restaurálásnak köszönhetően azonosítottak egy XV. század körüli perugiai pénzérmet, amiből arra következtettek, hogy élénk kapcsolat létezett a marosvásárhelyi és a perugiai ferences kolostorok között. Ez utóbbiról tudni kell, hogy a rendet alapító Assisi Szent Ferenc egyik kedvelt templomegyüttese volt.
A várban augusztus 15-ig folytatják a munkálatokat, majd szeptember 6-ától a hónap végéig tartanak a kutatások.

Vajda György: Gazdag leletanyag a várban
Népújság, LV. évfolyam 222. (15490.) sz 2003. szeptember 24., szerda

A marosvásárhelyi Vártemplom és környékének altalaja gazdag régészeti leletanyagot rejt. A történészek korabeli dokumentumokból értesülhettek arról, hogy a jelenlegi templom helyén először Árpád-kori kolostor állt, amelyet valószínű, hogy nem sokkal a Szent István-i kereszténység felvétele után alapíthattak hittérítő apátok. Az említett információk alapján fogtak hozzá a marosvásárhelyi múzeum munkatársai 1999-ben az ásatásokhoz, amelyek már akkor az elvárásoknak megfelelő anyagot szolgáltatták a régészeknek. Sikerült több sírt feltárni a jelenlegi templomkertben és előkerültek az épület falai, a kolostor csontkamrája, boltozatmaradványok. 2001-ben a mostani kerítésen kívül ástak kutatóárkot, és sikerült egy 12. századi lakóház nyomára bukkanni, ezenkívül rétegenként több ókori és középkori tárgy került a felszínre. Az idén, május 28- án fordította fel először a talajt a történészek ásója, majd anyagi okok miatt 5 hét szünet után folytatták a munkát. A hét végén pedig ismét betömik az árkot, marad a feldolgozandó anyag restaurálása. Soós Zoltán, a múzeum középkorral foglalkozó régésze számolt be lapunknak munkájuk eredményeiről. Elmondta, megtalálták a kolostor északi szárnyát és a hajdani templomhoz vezető 15. századi téglajárdát, amit nagyon szépen megőrzött az idő. A járda alatt több régészeti réteget azonosítottak. Az egyikben nagyon sok égési nyomot találtak, ami arra utal, hogy valamikor a középkori kőépület helyén egy fatemplom állt, így valószínű, ez lehetett az első keresztény épület az akkori településen. A pusztulás jelei között egy Nagy Lajos király (1342-1382) korabeli ezüstpénzt is találtak, így feltételezik, hogy a fakolostor valamikor 1360-1370 között éghetett le. Egy másik árokból polikrom kályhacserepeket hoztak fel, ezek már a Mátyás király korabeli belső berendezés maradványai lehetnek. Az egyiken kivehető a sárkány motívum és a "Georgius" latin felirat is. Ezenkívül három rekonstruálható középkori edényt is kiástak. Az említettek mellett nagyon sok állat-, és embercsontot is azonosítottak. Ennek az a magyarázata, hogy a kolostort később a hajdani temetőn bővítették s valószínű, hogy a kolostorkonyhát helyezték el a keleti szárnyban. Ami szinten régészeti szenzációnak számít: előkerült egy 14. századi pártadísz- tartó. - Ennek egyértelmuen női viselője lehetett, s ami furcsa ebben, hogy Ferenc-rendi kolostor környékére, illetve a templomba nem temetkezhettek nők. Valószínű, hogy a néhai tulajdonos a templom egyik "donorja", mai szóval élve szponzora lehett, s így nyerte el életében azt az előjogot, hogy ide temessék - fejtette ki a régész. A 15 -16. századi kolostor falainak csak a vonalát azonosíthatták be, ugyanis feltételezések szerint a régi épületet lebontották, és a használható anyagból máshol építkeztek, a törmelékkel pedig feltöltötték a bontásból származó árkot, ezért találhattak heterogén tárgyi bizonyítékokat. A hajdani kolostortemplom köré létesült centrum a későbbiekben a mai Bolyai térre költözött, így későbbi korokból nincsen anyag. Soós Zoltán a Népújságnak elmondta, a járdát télire elföldelik, hiszen ha nem óvják meg, akkor tönkremehet. A leletanyagot pedig pénteken a sajtónak is bemutatják. A múzeum szándékában áll a vár udvarán egy régészeti parkot létesíteni, amennyiben ezt jóváhagyja a polgármesteri hivatal. A munkálatok folytatása az anyagi lehetőségektől függ.

Vajda György : Régészeti park a várban?
Népújság, LV. évfolyam 228. (15494.) szám, 2003. szeptember 30., kedd

A marosvásárhelyi vár területén régészeti parkot hozunk létre, s úgy alakítjuk át, hogy valóságos turisztikai látványosság legyen - mondta Dorin Florea polgármester, miután részt vett a várban ásatásokat végző régészek és a Megyei Múzeum vezetői által tartott sajtótájékoztatón.
Petica Mihai és Soós Zoltán régészek a talált tárgyakból rögtönzött kiállítás előtt részletesen ismertették kutatásaik eredményeit. Amint korábban már beszámoltunk, a feltárt anyag kapcsán megállapították, hogy Marosvásárhely a neolitikumban már lakott hely volt. Előkerültek bronz- és vaskori tárgyak is. A várdombról pedig épségben maradt római mécsest és tálmaradványokat mutattak be. A római kort követően nem léteznek tárgyi leletek, egészen a 8 - 9. századig. A vizsgált területen a kora középkori - feltételezhetően fából, majd az utána kőből épített Ferenc-rendi kolostor északi és keleti falait, egy téglajárdát, használati eszközöket, pénzt, állat- és emberi csontokat találtak a régészek, ami elmondásuk szerint segíti majd megérteni az akkori életet. Hallhattunk még a görgény-szentimrei várnál végzett munkálatokról és a maroskeresztúri ásatásokról is. A sajtótájékoztatóra késve ugyan, de megérkezett Dorin Florea polgármester is, aki miután meghallgatta a beszámolót, elmondta, szívesen támogat egy régészeti tábort, amelyben egy hétig fiatalok kutatnának a várudvar területén. Felkarolta a muzeológusok ötletét, hogy a feltárt anyagot in situ, archeológiai parkban mutassák be. Majd körbejárva a várat, kifejtette elképzeléseit az épületek rehabilitációjáról. Ha majd kiköltözik a sorozóközpont, akkor oda múzeumot rendeznének be, a volt katonai pékség épületébe és a kaszárnyába panziót, a bástyákba kocsmát, turisztikai információs irodát. Mindezt vállalkozók beruházásával, akikhez a polgármesteri hivatal társulna. Azt is elmondta, hogy amennyiben sor kerül az átrendezésre, akkor a Marosvásárhelyi Napokat nem a várban, hanem a lóversenypálya előtti területen szerveznék, amelyet városi parkká alakítanának át. S hogy turisztikailag valóban megérné más rendeltetést adni a várnak, igazolja az is, hogy a kapubástyában berendezett múzeumot az idén több mint 8000 fizető vendég látogatta meg.