"Ha valamikép lehetségessé válna, hogy hátralévő életem Erdélyben töltsem, Marosvásárhelyt választanám ki székhelyül s a Teleki-Tékából csinálnék koporsót magamnak...Ez az a könyvtár, melyben Teleki Sámuel vendége Kazinczy, "összerázkodtaték az álmélkodástól" ... Az alapító egy magyar Göttingát akart Vásárhelyből csinálni." Németh László: A minőség forradalma, 1943 |
Teleki-Téka - Wesselényi-ház
(Gecse Dániel 17) A XVI-XVII. században könyvtárak csak az iskolák
mellett létesültek. A XVIII. században lángra lobbant a könyvgyűjtés szenvedélye,
akkor létesült a gyulafehérvári Batthyáneum (1792-ben Batthyány Ignác
létesítette), a szebeni Brukenthal-múzeum (Brukenthal Sándor alapította)
és a marosvásárhelyi Bibliotheca Telekiana (Teleki Sámuel alapította),
melyet ma Téka néven emlegetnek. Gróf Teleki Sámuel ifjúkorától gyűjtötte
a könyveket, itthon és külföldön megjelenteket, klasszikusokat és a tudományos
műveket. Teleki gróf a felvilágosodás híveként és a klasszicizáló barokk
építészeti műemlékek rajongójaként új könyvesház építését tervezte egy
bécsi építész és saját rajzai alapján, a kivitelezést Ignac Schlaff Bürgl
építőmester végezte. Az alapkövet 1799-ben tették le. A könyvesházat a
meglévő L alakú Wesselényi épülethez építették úgy, hogy azok együttesen
egységes épületet eredményezzenek. Az udvari könyvtári szárnyban van az
emeletre vezető impozáns lépcsőház és a bejárati ajtaja, mely fölött kőtábla
az alapító nevével: "Musis Patriis Gratisque Posteris D.D.Samuel S.R.T.
Comes Teleki". A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti
kialakítása, a falak és a pillérek körül beépített könyvszekrények ünnepélyes
hangulatot adnak a helyiségnek. A háromajtós nagy belmagasságú termet
két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja,
a szabadon maradt középső részén csehsüveg-boltozatos mennyezet. A nagyterembe
belépő látogató szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár nagy méretű,
füzérkoszorúval díszített és aranyozott rámába helyezett képével (festette
Tusch János), melyet az emelet magasságában helyeztek el. A könyvszekrényeken
elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai díszítik az egyszerű, de
finom ízlésű profilokkal díszített termet. Az éveken át Bécsből hazaküldött
könyveket Teleki utasítása szerint helyezték el a dróthálós szekrényekbe.
A könyvállomány 1955-ben bővült, a Református Kollégium könyvtárának 90.000
kötetével, valamint a két Bolyai levél, kézirat hagyatékával. Az egyesített
könyvtár ma - Teleki-Bolyai Tudományos Könyvtár néven
ismeretes. A Teleki Téka 40.000 és a Bolyai Könyvtár 80.000 kötete képezik az állomány törzsanyagát. Az épületben levő lakások átalakításával az Akadémia helyi fiókjának könyvtárát és olvasótermeit is idetelepítették. A régi Wesselényi-ház földszinti belső ajtókerete fölött ma is látható a kőbe faragott családi címer és a család kezdőbetűi. Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme a magyarlakta területek legszebb empire stílusú csarnokterme, és szekrényeiben az európai művelődés leggazdagabb hagyatékát őrzik. Az épület földszinti termében helyezték el a Bolyai Farkas és János Emlékmúzeum kiállítási anyagát. (Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 60 old, részletek) Teleki könyveit Európa 25 városából vásárolta. 1797. április 15-én indította útnak Bécsből bibliotékáját 17 szekéren. Mintegy hat évtizedes rendszeres gyűjtőmunka során sikerült megszereznie az alapvető tudományos műveket. Gyűjteménye a felvilágosodás eszméit közvetíti. A nagy francia enciklopédia két kiadása is megtalálható a gyűjteményben. Kimagasló értéket képviselnek az ókori világ művészeti hagyatékát bemutató művek: Giovanni Battista, Francesco Piranesi metszeteit és rézkarcolatait tartalmazó 29 kötet (!). Híres képző--művészek alkotásaival illusztrált könyvek: ifj. Hans Holbein, Rubens, Dürer rajzai, metszetei. Kézi színezetű térképek, növény- és állattani albumok, sok-sok városkép, híres emberek portréi, földrajzi felfedezések nyomán kitágult világ képi ábrázolása az utazásokat leíró könyvekben. A könyvtár felbecsülhetetlen kincsei közé tartoznak: 66 ősnyomtatvány (egy corvina sajnos elkerült az Egyesült Államokba), unikumok, első kiadások. Régi híres nyomdászműhelyek mesterremekei: Heltai, Honterus, Tótfalusi Kis Miklós officinák. Meg kell említeni az értékes ásványgyűjteményt is. Teleki összeállította és négy kötetben megjelentette könyveinek katalógusát Bécsben . A Téka igen értékes része Teleki Sámuel feleségének, iktári Bethlen Zsuzsannának (17754-1797) kétezer kötetes magyar nyelvű gyűjteménye, mely teljes épségben fennmaradt. A könyvtár gyűjteményébe került az 1636-ban alapított és 1948-ban feloszlatott mikházi ferences kolostor kb. 1500 kötete (teológiai munkák, jogtudományi, filozófiai, történeti, orvosi stb. tárgyú művek) valamint a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium könyvtára. |
A
Teleki -Bolyai Könyvtár ritkaságaiból Kéziratok *A könyvtár legrégebbi kéziratos könyve a KONCZ-KODEX a XIV. században pergamen lapokra másolt latin nyelvű Biblia. Ez a kódex tartalmazza a hatodik magyar nyelvemléket a MAROSVÁSÁRHELYI SOROK ÉS GLOSSZÁK néven ismert. A könyv néhány lapjának szélére a magyar szavakat és egy rövid összefüggő szöveget - a Biblia néhány sorának magyar megfelelőjét, összesen 55 szót jegyeztek be a XV. század első negyedében * A legkorábbi magyar nyelvű orvosi könyv, az ARS MEDICA XVI. századi kéziratát Lencsés György művét. * CSEREI MIHÁLY, SZEPSI LACKÓ MÁTÉ, NAGY SZABÓ FERENC krónikaíró, BOD PÉTER művei, egy XVI. századi csillagászati munkát, egy pergamenre írott, illusztrált XVIII. századi tóra-tekercset, stb. *BOLYAI FARKAS és fia BOLYAI JÁNOS húszezer oldalas eredeti kéziratos hagyatéka! Ősnyomtatványok (1500-ig kiadott könyvek) *66 nagy értékű ősnyomtatvány! köztük a legrégebbi GALEOTTO MARZIO Liber de Homine (Bologna, 1475) *CICERO, HORATIUS, OVIDIUS, PLINIUS, TEMESVÁRI PELBÁRT, SAVONAROLA művei Unikumok, ritkaságok *APÁCZAI CSERE JÁNOS Magyar Logikátska (Gyulafehérvár, 1654) első magyar nyelven írt logika tankönyv *BALASSI BÁLINT Istenes Énekeink (Bártfa, XVII. század) *BENCZÉDI SZÉKELY ISTVÁN: Chronica ez világnak yeles dolgairól (Krakkó, 1559) *jeles Biblia gyűjtemény, ezek közül kiemelkedik SZENTÍRÁS (Bázel, 1519), Frobenius nyomda terméke, Rotterdami Erasmus gondozásában, KOBERGER-BIBLIA (London, 1657-1669) Hans Sprininkle illusztrációival, nyolc nyelvű párhuzamos szöveget tartalmaz (szamaritai, káldus, latin, etióp, görög, szír, arab, perzsa), VIZSOLYI BIBLIA (1590) *JANSSONIUS Atlas major, Amsterdam, 1657-1682, Kézzel szinezett Külön említést érdemelnek a ritka szépségű könyvkötések és az igen gazdag ex-librisek. Bibliotheca Telekiana, Kiadja a Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely, 1994 |
|