Sírkövek a marosvásárhelyi református temetőben
Magasan
a Maros völgye fölött, a Somostető lankái alatt, a Borsos Tamás utca és a Tisztviselőtelep
között fekszik a református temető. Kelemen Lajos szerint a temető a XVII. század
első felében keletkezett. Nagy Szabó Ferenc szabómester, az emlékíró, a város
lovasságának vicehadnagya feljegyezte, hogy 1617. január 7-én Kolozsvárról 17
forinton egy ormos koporsókövet hozatott, melyet a nemrég vásárolt saját temetőkertjébe
helyezett. Nemsokára a város ezt a fertály megvásárolta és bekerítette temetőnek,
ekkor Szabó Ferenc saját kerítését lebontotta. Így sírkertje beolvadt a köztemetőbe,
melynek első lakója az 1616. május 8-án meghalt kisfia Nagy Szabó Istók volt.
Ezt az ormos követ a múlt században már nem találták. A temető bejáratától nem
messze található, Erdély legrégibb cinterme, a négy fülkés, cserefából épült,
zsindelyes fedélzetű XVII. század végi ravatalazóval. A ravatalazó 1698-ban
épült, abból az adományból, melyet Teleki Mihály özvegye Veér Judit juttatott
a református egyháznak férje emlékéül. Ez az építmény egyetlen vasszeg nélkül,
faszegekkel, kizárólag cserefából épült. A tető alatti öreg mestergerendán a
következő felirat olvasható: " Istenünk dicsőségére, tiszteletire, az
néhai és boldog emlékezetű Méltóságos Úr T: N; széki Teleki Mihály özvegye T:
N: Vér Judit Asszony Eclessiankhoz conferalt beneficiumából épített Tekintetes
Halmágyi Mihály uram bíróságában 1698". A ravatalazó körül lettek elhelyezve
a temetőkert legrégebbi sírkövei: a XVII. századból nyolc sírkő, melyből a két
legrégebbi latin feliratú, a többi magyar nyelvű.
Sírkőtár
|
Nagy Szabó Mihály sírkőve 1627 |
Wirágh Szabó Kata Sírköve 1634 |
Koncz Mihályné Kepe Kata 1637 |
Polgár Bálint két gyermeke 1636 |
Koncz Márton 1648 |
|
Egyedi Szőcz István 1649 |
Kolozsvári Székely István 1650 |
Görög György felesége Erzsébet 1690 |
Görög István 1726 |
Görög Györgyné Török Szappanos Anna 1728 |
Térkép
|
Nagy Szabó Ferenc sírkőve (1627) |
1616-ban, amikor Bethlen Gábor Marosvásárhelyt szabad királyi várossá emelte, ő volt a város főbírája. Felirat nélküli sírkövének azonosságát dr. Farczádi Elek, tudós-tanár és mester István vártemplomi lelkész állapították meg, 1960-ban. Pálmay József szerint a sírkövön az alábbi felirat állott: |
|
MONVMENTVM
EGREGII AC AMPLISSIMI VIRI DOMINI ..EIOSDEM
SAEVIT IN AETERNVM PATVLO MORS |
|
|
E SÍREMLÉKET
A JELES ÉS KIVÁLÓ (Dr Horváth Ágoston fordítása) |
 |
Wirágh Szabó Kata sírkőve (1634) valószínűleg az 1634-ben dühöngő pestis ragadta el, 9 éves korában. Atyja Virágh Szabó István a szabók többszöri céhmestere |
|
FILIA
CIRCVMSPECTI
STEPHANI WIRAGH SZABO CONCIIVS (concivis) MAROSVÁSÁRHELY CATERINA NATA DIE OCTAVA OCTOBRIS ANNI 1625 E VIVIT EXCESSIT DIE 24 7 BRIS ANNI 1634 QVA SVB HAC MOLE TVMVLATA IACET HIC |
 |
Koncz Mihályné Kepe Kata és gyermekeinek sírköve (1637) Kelemen Lajos szerint Koncz Mihály Bethlen Gábor 1618-i hadjáratában esett el a köpcsényi csatában. |
|
[I]T
NIVGSIK ISTEN-
BEN ELNIVGOT NEHAY KONCZ MINALINE KEPE KATHA ASZONI HARMADMAGA- VAL EOMAGA MVLT KI EZ VI- LAGBOL 1637 ESTENDOBEN 26. DECMB. |
 |
Polgár
Bálint gyermekeinek (Bálint és Judit) sírkőve, a legrégebbi
magyar felíratú sírkő (1636)
|
|
1636
[IT] FEKZIK POLGAR BALINT [UR]AMNAK KET SZEP KED [VE)S GIERMEKE. BALINT [DE]AK-ES IVDITAZONI. KIK [N]EK ADGION ISTEN AZ [IEO]VENDEO DÜCZÜSEGNEK ELVETELE[BE] BOLDOH [F]EL TAMADAST |
 |
Koncz Márton sírkőve (1648) Nagy Szabó Ferenc krónikaíró veje, Anna nevű leányát vette el. 1646-ban pestisben meghaltak gyermekei. 1648. június 9-én a padlásra ment galambokat etetni, s onnan leesvén június 11-én meghalt. Özvegye Köőeczi Miklóshoz ment férjhez. (2) |
|
EZER
HAT SZÁZ HOCI EL FVTA
NEGYVEN NYOLCZ VTÁNNA IVTA KONCZ MÁRTONNAK ÉLTE FOT[TA) (fogyta) LŐN IVNIVSBAN VR NAPIA. HARMINCZ HÁROM EZTENDEIE E' VILÁGRA MIKOR IEOVE NEMES VÉRBŐL EREDETE VOLT,TIZTESSÉGES ÉLETE EZ KŐVET EMLÉKEZETRE SZABO ANNA KÉSZITTETTE NYVGODGYÉK TSENDESEN TES[TE] EZ ALATT FÉRIE TETEME AMAZ VTVLSO NAGY NAPON A FŐLDBŐL FELIS TÁMADGYON KRISTVS IOBJA FELŐL ÁLLYON MENNYORSZÁGBAN BODOGVLLYON |
 |
Egyedi Szőcz István síremléke (1649) A szűcsők céhének mestere volt, nevével többször találkozhatunk a szűcscéh számadáskönyveiben. (2) |
|
IT
FEKSZIK AZ BŐCZŰLETES
EGYEDI SZŐCZ ISTVÁN, KI HOLT MEG ELETENEK, 52. ESZTENDEIBEN 1649 ESZTENDŐBE, HVSVET NAPIAN DELBEN. |
 |
Kolozsvári Székely István sírkőve (1650) Özvegyét 1651-ben Nagy Szabó Ferenc feleségül kérte, de kosarat kapott.(2) |
|
IT
FEKSZIK AZ ISTENBEN BODO-
GVLT VRAM, AZ BECZVLETES, COLSVARI SZÉKELY ISTVÁN KI VIL- AGI ELETET TISZTESSÉGESEN ELVEN A- TAL ÉLETÉNEK 52 ESZTENDEIÉBEN BOLDOGVL KIMVLT IN ANNO 1650 ESZTENDOEBEN 19. NAPIAN BŐITELEÖ HAVÁNAK KINEK ISTEN ADGYON BOLDOG- H FEL TÁMADÁST |
 |
Görög
György Deák felesége Erzsébet asszony síremléke (1690)
|
|
IT
NYGSIK AZ VRBAN
GÖRÖG GYÖRGY DEAK KEDVES HAZAS TARSA ERSEBET ASZ SZON..........SEGE S GY................ANIA ................KIT AZ EO CNRISTVSSANAK AD........ELTENEK 67 DIK ESZTENDEIE A.D. 1690 DIE 3 APR. |
|
|
|
Görög
István sírköve, a legrégebbi sírkő a XVIII. századból (1726)
|
|
D
T 0 M S
Ao D 1 7 2 6 Die 7 Aug Elérkezvén amaz rendelt fátális vég A kegyes emberrel osztozik a föld s ég , Két részre osztatik aki egy volt nem rég Az utolso napon egygyé leszen a még E sírban nyugoszik GÖRÖG ISTVÁN te[ste] Kinek halál által szomoru el este Le.....e lelkét az Ég bé fogatta s... Mint hogy életében serényen kere... Kereskedő ember lévén kereskedett Nyeresége, Égre s földre ki terjedett A kegyesség által nagyra nevekedett ............[Égre] emelkedett ........Vásárhely........[sossa volt] ...........nem............ .........Haza jo fia............ ..........bezárta............. ............esztendöt............ ..........ességben Hajdu......... ..........[rnekekk] jo szülő......... Ezek) közzül hárman Menyb....... [Esztendei] Ötvenhét........... [Amelyekk] Istentöl............ Nyomorruoruságosak s........jo........ [De immár] mindezek [tőlle]el marattak |
 |
Görög
Györgyné Török Szappanos Anna síremléke (1728)
|
|
EMLÉKEZETNEK
ITT NYUGSZIK AZ ÚRBAN BOLDOGUL KI MÚLT TÖRÖK SZAPPANOS ANNA N. GÖRÖG GYÖRGY URAM HÁZAS TÁR SA ÉLETÉNEK 17. ESZTENDEIBEN LELKIT IDVEZITÖ XTUSSÁNAK TESTET AZ FÖLDNEK Ö ANYÁNAK MEG ADVÁN AZ 1728. ESZTENDŐK PINKÖSD HAVÁNAK 26. NAPJÁN. |
Irodalom
1. Csekme István: A marosvásárhelyi temető 1988-ban, Marosvásárhely, 1994, Infopress RT.
A honlapon felhasználtam a könyvben szereplő temető rajz egy részletét, ill. a sírkő feliratokat.
2. Kelemen Lajos : A marosvásárhelyi református temető legrégebbi sírkövei, in: Művelődéstörténeti tanulmányok,Kriterion, Bukarest, 1977.
