Marosvásárhely
egyházi építészeti emlékei |
Római
katolikus egyház
építészeti emlékei |
Református egyház építészeti emlékei |
Unitárius egyház építészeti emlékei |
Evangélikus egyház építészeti emlékei |
Izraelita egyház építészeti emlékei |
Görögkeleti és görög katolikus egyház építészeti emlékei |
Római
katolikus egyház építészeti emlékei
A Keresztelő Szent
János Plébániatemplom (Főtér 60) A ferencesek kiűzése után (1556)
a hívőknek nem volt templomuk 1707-ben a jezsuiták ideérkezéséig, ők építettek
a plébánia udvarán egy kis kápolnát - melyben még II. Rákóczi Ferrenc
is hallgatott misét. Majd 1728-ban megvásárolták Nagy Szabó Ferenc emeletes
sarokházát és 1764-ben fejezték be a kéttornyú templomuk építését. A templom
Scherzer Bálint jezsuita terve szerint, Hammer
Konrád kolozsvári építész kivitelezésében készült el. A zártsorú
egyhajós templom hajójának és szentélyének szélessége azonos dongaboltozatokkal
van lefedve. A dongaboltozaton levő festett képek tárgya Mária mennybemenetele
és a Háromkirályok. (Festette Szirmai Béla). Főhomlokzatát erőteljes főpárkány
tagolja, efölé emelkedő két torony főpárkánya - az óra számlapjánál -
részben íves, a torony homlokzatát két-két széles lizéna díszíti. A két
nagy torony sisakja tipikusan barokk kiképzésű és a harmadik kis torony
is hasonló formájú. A különböző nagyságú és formájú ablakok íves záródásúak.
A főbejárat kőkiképzése és íves szemöldökpárkánya kihangsúlyozza a a homlokzat
középső rizalitját, felette egyházi jelvény kőbe faragva. Az ettől jobbra
és balra levő melléknyílások feletti félköríves falfülkében egy-egy szobor
áll. A baloldali ajtó szélfogóba vezet, a jobboldali mögé az orgonakarzatra
felvezető lépcsőt tették. A templom belső kialakításánál az alkotók a
művészet valamennyi ágát igénybe vették, gazdagon díszítették a falakat,
a fő-és mellékoltár fülkéket, boltíveket. Az orgonakarzat a főbejárat
fölött van, orgonáját Monus Tamás helyi lakos adományozta 1762-ben. A
főoltár nagy korintoszi oszlopos felépítménye a boltozatig emelkedik és
impozánsan foglalja keretbe a közel 9 négyzetméter oltárképet,
melyet Apelles Wienensis készített. A főoltárt Haller
János adományozta 1754-ben. A dongaboltozaton levő hatalmas mennyezeti
kép, a megnyílt égboltozat és a felhőkön lebegő alakok a templombelső
térhatását növelik. A szószék Schuchbauer Antal kolozsvári
művész alkotása. A szószék mellvéde alatt ülő négy apostol szobra gróf
Bethlen Miklós ajándéka 1763-ban készült. . A színes ólomberakásos festett
ablakok későbbi alkotások, (Paul Troger munkája) melyeken a mester a magyar
szentek életéből vett történeteket jelenített meg. A templom alatt befalazott
kripta van. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 54-55. old. |
Ajtólap felirata: DOM. EXTRUCTA A. RESTAURATA A: 1933-35 |
Szent
Miklós plébánia templom. Székelyvásárhely első temploma, mely ma már
nyomtalanul eltűnt. A mai Bolyai Farkas Líceum helyén állt, a Régipiac
mögött, mellette plebániális iskolával, papilakkal és temetővel együtt.
Nagyságáról és formájától korabeli okiratok nem tesznek említést, de feltételezhető,
hogy román stílusban épült. Létezését csak a tér és a térről kivezető
széles utca neve, a Szent Miklós utca őrizte meg, melyet később Gecse
Dánielnek neveztek el. Romanus nevű plébánusa pápai tized címen 1332-ben
4 dénárt küldött. A reformáció után a templom hívő nélkül használaton
kívül állt, romosodott, majd nyomtalanul eltűnt. A reformátusok 1602-ben
leégett várbeli templomuk tetőzetét, a plébánia templom cserepeivel pótolták.
A jezsuiták templomuk építéséhez a plébánia köveit is felhasználták. Egy
kődarab maradt fenn, mely a plébánia templomban a bejárattól balra, a
sekrestye lábazati falában található (75x44 cm beépített faragott kő),
mely három római harcost ábárzol.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 13-14 old. . A Ferencesek építkezései.
A Várdombon épült a Szent Ferenc rend szerzeteseinek első templom-épületegyüttese,
melynek legrégebbi része a kolostor. 1557-ben a reformátusok
tulajdonába került a gyermekek iskolai nevelését tanítómesterek végezték,
a kolostort Schola Particulának nevezték. A máig fennálló
részét, melyet 1985-ben restauráltak - a keresztboltozatot visszaállították
a földszinten emiatt gótikus terem néven említik - a reformátusok iskolának
és gyűlésteremnek használták. A XVIII. sz. -ban az osztrák katonaság raktárnak
használta. A XIX. század elején miután a katonaság ezt az épületrészt
szabaddá tette, egy lakást alakítottak ki az emeleten. 1940-41-ben az
egyház a kertet is visszakapta, újabb átalakításokkal, belső falépcsős
feljárokkal, a helyiségek boltozatainak megsemmisítésével két lakás került
kialakításra.
Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 14-15 old.
A Nagytemplom szentélye, gótikus terem, régitemplom szentélye
A régi templom. A ferencesek kolostora mellé építették úgy, hogy a templomhajó déli fala a kolostorral közös falként állt. A szentély a nyolcszög három oldalával zárul és hosszanti falait támpillérek és csúcsíves, mérműves ablakok tagolják arányossá. Hogy az építkezéssel mennyire jutottak el nem tudjuk, a kolostor és a hajó közös fala ma is látható, ebből úgy tűnik, hogy ereszmagasságig juthattak el. Sajnos a templomhajó területét az 1988 évi helyreállítási munkák során lebetonozták, az alapfalak a beton alá kerültek. A Nagytemplomot ma Vártemplomnak emlegetik. A reformáció kora Székelyvásárhely lakosainak az új hitre való átállása 1556-1579 között történt. A reformáció hívei a Szent Miklós templomot, majd a ferencesek templomát is birtokukba vették. Az új vallás követelményeinek megfelelően mindent eltávolítottak onnan, ami a régi vallásra emlékeztetett, ki tudja mennyi felbecsülhetetlen, pótolhatatlan művészi alkotást semmisítettek meg. A későbbiek során a reformátusok igyekeztek a templomokat régi szépségükben megőrizni. A Nepomuki Szent János
kápolna Nepomuki Szent János Csehország védőszentje (a prágai Károly-híd
korlátján is ott áll szobra), a hidak szentjeként tisztelik. Marosvásárhely
és környéke lakóit többször is sújtotta pestisjárvány, egy ilyen után
építették fel a kápolnát, a hajdani Híd utca sarkán, ott áll ma a Mezőgazdasági
Középiskola. 1930-ban még állt az épület és a benne levő szent szobra
és a gazdasági iskola építésekor bontották le. |
A Ferences barátok
temploma és kolostora (Főtér 10) A régi templom ma hiányzik a város
főteréről, csak magányos tornya emlékeztet a "Barátok templomára", A reformáció
idején a mai Vártemplomukat elvették és csak a XVIII. sz. -ban telepedtek
le újra városunkban. Petky család adományából 1745-1747 között felépítették
kolostorukat és templomukat, melyet csak 1777-ben tudtak végleg befejezni,
a tornyot pedig 1802-ben, A kolostor mögött a barátok zöldségeskertje
terjeszkedett, az udvaron a négyosztályos elemi iskola épülete állott,
csak fiúgyermekek oktatására. A templomot a piaci házsor vonulatában helyezték
el. A kétszintes kolostor árkádos folyosói, a stukkódíszes cellái és szobái
klasszikus barokk stílusban készültek. A templom belső kiképzése a barokk
finom ízlésében készült, boltozatos mennyezeteinek és falainak díszítő
festése szakavatott mesterek munkái. A templom padlózata alatt téglából
készült sírbolt van. Ezt az egész komplexumot a Nemzeti Színház építésekor
teljesen lebontották, kegyeletből a tornyot az alatt levő kriptasorral
meghagyták. Az ólomba foglalt színes üvegfestményeit a Szabadság úti új
római katolikus templom építésekor annak ablakaiban helyezték el. A templom
mögötti területen az un. Papok kertje, majd Lázár Ödön pihenő- és szórakóztató
park volt (1948-ban épült szabadtéri színpaddal) Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 31. old. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 46 old. |
1971-ben
a Színház tér kiépítésekor lebontott ferences templom pótlására Gyenes
Tibor műépítész tervei alapján kialakították a Fuvaros utcai templomot,
egy 1941-42-ben épült autószerelő műhely egyik helységéből, amely Munkás
néven moziként is üzemelt. A lebontott templom 1899-ből származott ablakfestményeit
és szobrait ide helyezték át. Az új templomot 1972-ben szentelték fel.
Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, II. kiadás Impress Kiadó, Marosvásárhely, 155 old. |
A minoriták temploma
és rendháza (Köteles Sámuel 2) A minoriták hajdan a város életében
fontos szerepet játszottak, de a reformáció elterjedése után, elhagyták
városunkat. A feljegyzések szerint 1726-ban visszatelepedtek gróf Keresztes
József várbeli házába. 1740-ben Széles Mihály telkén Lobkovitz herceg,
Erdély katonai parancsnokának védnöksége alatt megalapítják klastromukat.
1741 és 1767 között felépítették barok stílusú templomukat Páduai Szent
Antal tiszteletére. Ezt a szentély jobb oldalán lévő tábla is tanúsítja.
A Nagypiac fölé emelkedő domboldalon épített egyhajós templom magasságával
uralta a magaslatot. Torony nélkül épült, külső kiképzése egyszerű, belső
díszítésének vonalvezetése a barokk jegyeit viseli. A templomhoz közvetlenül
kapcsolódik a rendház, hangulatos celláival és boltozatos szobáival. Csak
1902-ben épült a sisak nélküli torony, egy évre rá még bővítették a rendházat
egy hosszú homlokzattal. 1973 ill. 1994-ben a templomot feljavították.
A templom alatti kripában, jelentős vásárhelyi polgárok nyugszanak. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 30. old. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 68. old. |
Református parókia épülete a Gecse utcában |
Gecse Dániel utca
22. szám A református Kistemplom ( A XIX. sz.elején épül Kistemplom helyén a Református Egyházközösség 1628-ban a szegények részére ispotályt építettek a Sásvári család egy hajadon tagjától (Benkő Károly) hagyatékából kapott területen. A XVII. század elején az ápolda mellé Kolozsvári Szőcs Dániel költségén kis méretű fatemplomot építettek, melyet a korabeliek Külsőtemplomnak neveztek. Egy 1767-es okirat szerint Ispotály templomnak említik. 1788 után az ispotály gondozását a város vezetése vette át, de az ispotály épülete, a fatemplom, a kántori, papi, harangozói lakás, valamint az elemi iskolaház az egyház tulajdonában maradt. Az elöregedett épület helyére 1815-ben kezdtek hozzá egy empire stílusú, új templom építéséhez, a falazási munkálatok 1818-ra befejeződtek, de pénzhiány miatt a templom fedetlenül állt, míg végül 1829-ben a torony magasításával és díszítőmunkálatok (Schaffner Ignác kőművespallér munkája) befejezésével a templomot 1830. július 11-én adtak használatba. A szabadságharc után 1854-ben az épületet katonai kórházként, majd raktárként használják, 1856. október 5-én szentelik fel újra. A széles utcára merőlegesen elhelyezett, félköríves fallal végződő egyhajós templomba a bejárat a magasba emelkedő toronytest boltozatos helyiségén át történik. A toronytest két oldalán a hajó szélességében nagy karzat készült, az orgona részére pedig az ellenkező végében egy kisebb méretű. A torony törtsíkú, homorú-domború tetőzete ívesen követi a nagy kiülésű főpárkány óra feletti vonalvezetését. A kevés de finom vonalú dísszel kialakított homlokzatok a késői barokk-empire stílusban készültek. A homlokzatokat dórfejezettel ellátott lizénák osztják mezőkre, ezek tengelyében egyszerűen keretelt, félköríves ablakok állnak. A bejárati kapu kerete kőből faragott. A templombelső kialakítása, az ablakok füzérdíszei és keretezése, valamint az öt mezőre osztott mennyezet stukkódíszítése a kivitelező Schaffner Ignác jó ízlésére vall. Az orgonát 1855(66?)-ben helyezték el a karzaton. A bejárat feletti táblán olvasható: "Menjetek bé az Úr kapuján Hála adással". A Lantos András tervei alapján épült magas tornyában lévő négymázsás harangot Nemes dániel, míg a 10 mázsás harangot 1929-ben özvegy Páll Domokosné ajándékozza az egyházközségnek férje és fiai emlékére. 1938-ban a templommal szemben iroda és papilak épül. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, Difprescar Kiadó, Marosvásárhely, 1998, 37-38 old. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 71-72. old. |
Unitárius egyház építészeti emlékei
Az unitáriusok
imaháza (Gecse Dániel utca 15) Az 1571-ben Marosvásárhelyen tartott
országgyűlésen mondták ki, hogy Isten igéje szabadon prédikálható - mellyel
megerősítették az unitárius vallás befogadását. Marosvásárhely lakóinak
több mint fele unitárius hitre tért. Feljegyzések szerint szép templomukat
és iskolájukat mely a Fazekas és Szent-Miklós utca sarkán állt, Mihai
vajda és Basta csapatainak pusztítása megsemmisítette. Ennek következtében
a hívek száma lecsökkent, 1843-ig templomuk sem volt. 1849-ben Benkő Pál
ügyvédtől megvették a Fazekas utca és szent-Miklós utca sarkán lévő telket,
amelyre 1869-ben néhány hónap leforgása alatt imaházat és ahhoz csatlakozó
épületszárnyat építettek, melyben előbb "Mátyás király"-hoz
címzett vendéglő, majd 1920-tól kezdve az "Oroszlán"
vendéglő működött. 1929-1929-30-ban az egyházközség tagjainak
adományából, Halmágyi János esperes vezetésével, felépítették a mai látható
nagy templomukat az imaház és a vendéglő épülete mellé. A tervező Petrovits
Kálmáén mérnök, a vállalkozó Bustya lajos, az épításvezető Lénárd Imre
volt. Erre emlékeztet a bejáratnál lévő emléktábla. Az "Anno
1697" -es körfeliratot viselő 25 kg-os harang, a marosszentkirályi
egyház tulajdona volt. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 38. old. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, 74. old. |
Marosvásárhelyi
unitárius templom
Nagy László:
70 éves az Unitárius templom (Népújság, 2000. nov. 17.)
Evangélikus egyház építészeti emlékei
Az evangélikusok
temploma (Régikórház utca 5) 1818-ban hozták létre első egyházközségüket
Nagypiac és a Hajós- köz sarkán, majd a papilakás egy részét 1829-ben
templommá alakították. A század közepén a hívek száma kb. 200 volt, nagyrészt
elmagyarosodott szászok. 1862-ben a templomot megnagyobbították, 1902-ben
bővítették a lelkészi lakást és egy kis tantermet is létesítettek. A fokozatosan
növelt épületet egységes tetőzettel fedték be. A Hajós köz felöli homlokzatnál
a tetőzetre egy tornyot építettek. A térre néző ablakok csúcsívesek voltak,
két homlokzata klasszicizáló neogótikus képet mutatott. A Rózsák tere
rendezésekor a templomot és a szomszédos házakat lebontották, az Egyház
részére a Régikórház és a Toplica utca sarkán levő lakóházat templommá
és lelkészi lakássá alakították, a régi templom tornyát teljes egészében
ráépítették a templom tetőzetére. A templomot elmúlt években német anyagi
segítséggel átépítették. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 39. old. Fodor S. Sándor : Marosvásárhelyi Útikalauz, Impress Kiadó, Marosvásárhely, old. |
Izraelita
egyház építészeti
emlékei
Az izraelita hitközség zsinagógája (Iskola utca 21) Az ortodox hitközség 1857-ben építette az első zsinagógáját az Iskola utca 5 szám alatt. A kisméretű, szabadon álló épület utca fele néző klasszicista homlokzata, magas oromzatával és szerény díszítésévek is a jellegzetes zsinagóga külsejét mutatta. A Nemzeti Színház építésekor 1972-ben az épületet lebontották. A hitközség lélekszámának gyors növekedése szükségessé tette egy új zsinagóga építését, melyet 1898-ban Gartner Jacob bécsi építész tervezett ugyancsak az Iskola utcában a 21-es szám alatt, kivitelezője Soós Pál vállalkozó volt. Az épület az utca vonulatától hátrahúzva áll, homlokzata szimmetrikus tengelyében áll a nagy és magas centrális kupola, míg a főhomlokzat két sarkára egy-egy kisebb méretű keleties kiképzésű és díszítésű kupolát helyeztek. A belső tér világítását a félkör záródású és kerek rózsaablakok biztosítják. Főhomlokzatán héber betűs felírat, a kupolák csúcsain Dávid-csillag. A zsinagóga közelében a Baross Gábor utca sarkán több tantermes iskolát építettek, melyet az államosítás után ma általános iskolának használják. (Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi
épületei, 26-40 old, részletek) |
Görögkeleti Székesegyház |
Görög katolikus templom |
Görögkeleti
Székesegyház . A Bodor -kútja
helyén épült 1925-1934 között, a belső díszítéseket 1986-ban fejezték
be. A képen látható freskón a Jézust bántó emberek magyaros jellegű ruhákban,
a Jézusért aggódó síró emberek román népi ruhában vannak ábrázolva (sic!) Görög katolikus templom. 1926-1936 között építették. A háromszög alaprejzú területen épült templom kupolája a Szent Péter székesegyház kisméretű utánzata. 1948-tól a görögkeleti vallásúak birtokába került. Fodor S. Sándor: Marosvásárhelyi útikalauz, II kiadás |
|
A görög katolikus
Kőtemplom (Román templom utca 11) A XVIII. sz-ban a város románajkú
lakosai is templomépítkezésbe kezdtek. Mária Terézia engedélyével 1750-ben
Grecu Andrei görög kereskedő költségén előbb egy fatemplomot építettek
a város peremén melyet tűzvész pusztított el 30 év múlva. 1792-1794-ben
annak helyén épült fel a ma is álló Kőtemplom Topler János építész kivitelezésében,
barokk stílusban. Az egyhajós templom szentélye félköríves záródású, bejárata
a nyugati homlokzat alá emelt magas torony földszinti boltozatos előterén
át vezet. A belépő elé a keleti vallásra jellemző misztikus templomi hangulat
és kép tárul. A templom oltárterét a hívektől az ikonosztát - ikonokból
álló oltárfal - választja el. Az ikonok sajátos előírások szerint ábrázolják
Krisztust, Szűz Máriát, a szenteket és azok életének jeleneteit, melyeket
fára, üvegre temperával, olajfestékkel festettek aranyozott vagy ezüst
rámákba helyezve. A sírokkal körülvett templomot a gyorsan növekvő város
utcái vették körbe. A második világháború óta a görögkeletiek (ortodoxok)
használják, korabeli bútorzatát kicserélték keményfájúra és gazdagon díszítették
faragott motívumokkal. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 32. old. |
A görögkeletiek
Fatemploma (Román templom utca 13) Az ortodoxok 1793-ban engedélyt
kaptak templomépítésre, melyet Constantin Hadji Stoina görög kereskedő
adományából 1794-ben fejeztek be. Külső képe katolikus templom benyomását
kelti, de belseje tipikus román templom, a misztikusan megvilágított ikonosztáz
szentképei és azok aranyozása, a szentély falaira festett szentképek,
a falak mentén elhelyezett padsorok a mindenkori román templom hagyományait
őrzi. A fatemplomon népi építkezés hatása is felismerhető, így a fedett
(torony alatti) léckerítéses tornác. Alaprajza a templom hossztengely
mentén elhelyezett előtérből, templombelsőből és szentélyből áll. A templombelsőt
nem a szokásos fal választja el, hanem csak egy faragott gerendákból kialakított
tömör könyöklőfal. A két rész padloszíntje különböző. Barokkos tornya
nagy magasságával és karcsú finom vonalvezetésével a korabeli erdélyi
magyar egytornyos templomok mintájára készült. A favázas, nyolcszögletes
barokk tornyot négyszög alaprajzú toronytestre helyezték és kilátója fölé
a bizáncí stílus hagymatetős gömbje került és zsindelyekkel fedték be
A templom díszítése egyszerű, a deszkaboltozat felületét olajfestékkel
kék színűre festették és színes képekkel díszítették. A szentély falain
a Szentháromság képe, angyali üdvözletek képei, különböző bibliai történetek,
valamint főpapok portréi, az ikonosztázon szentek ábrázolásai, a 12 apostol
képe, a dongaboltozaton a Világmindenség Ura és Szűz Mária képe. A nagyon
rossz állapotban levő fatemplomot 1957-ben restaurálták teljes egészében.
1988-89-ben a templomot egészében felemelték és 120 cm magas betonfalra
helyezték. A templom körül levő régi sírkövek archaikus képet nyújtanak,
- ma műemlékként tartják nyílván. Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 34. old. |
A
temetők hiteles történetírók! Évtizedekig vitatták Erdély földjének hovatartozását..a hamis érvekkel szemben, a magyar sírkő volt a koronatanú. Az idegen elvette az iskolát, a templomot, a völgyben idegen szó hangzott, de a temetők a dombon magyarul feleltek az idegen zsivajra, a fejfák magyarul sóhajtottak a nagy Istenhez.... (Cs. Szabó László: Erdélyben,1940) |
A református temető
ravatalozó épülete Erdély legrégebbi temetőszínje-ravatalozó épülete
a reformátusok temetőjében áll, régi sírok környezetében, régi sírkövekkel
körülvéve. Téglalap alakú, eredeti talpgerendáit terméskőből rakott alapfalakra
helyezték és arra állították zömök faragott cserefa oszlopait és az azokat
összetartó koszorúgerendákat, melyek a födémgerendákat tartják - a négysíkú
tetőszerkezetet zsindellyel fedték. A régi mestergerendán a felírat: "Istenünk
dicsőségére, tiszteletére, az néhai és boldog emlékezetű Méltóságos Úr
T.N.Széky Teleki Mihály özvegye T.N.Vér Judit asszony ecclésiánkhoz konferált
beneficiumából építette tekintetes Halmágyi Mihály Uram bíróságában 1698-ban."
Alatta: "Aediles Georgius Tőke et Johannes Gombkötő arhi.Toth.Gas.Patóházi
Geor, Kenyeres" A ravatalozó kétoldalt nyitott, az átépítés után a
huzat miatt a hátsó, északi részt téglával befalazták. Két-két zárható
ravatalozó kamra van. A szószék és a hangvető a barokk idők szép asztalos-munkája.
A hangvetőm egy felírat van: "Elvégeztetett dolog az emberek között,
hogy egyszer meghalnak és azután ítélet legyen." Keresztes Gyula: Marosvásárhely régi épületei, 23. old. |
Református temető híresebb sírjai (feltöltés alatt) | |
Borsos Tamás (1566-1634) | Dósa Elek jogtudós (1803-1867) |
Bolyai Farkas matematikus (1778-1856) | Mentovich Ferenc filozófus (1819-1879) |
Bolyai János matematikus (1802-1860) | Bustya Lajos építész (1868-1933) |
Gecse Dániel orvos (1768-1824) | Antalffy Endre orientalista (1877-1958) |
id. Szász Károly nagyenyedi, majd ref. gimn. tanár (1798-1853) | Simó Géza tanár, szerkesztő (1870-1946) |
Zágoni Aranka György az erdélyi Nyelvmívelő Társaság alapítója (1737-1817) | Farczády Elek tudós-tanár (1890-1974) |
Kibédi Mátyus István Marosszék első főorvosa (1742-1778) | dr. Czakó József orvos (1895-1975) |
Ziegler Károly városi főorvos (1801-1849) | dr. Kótay Pál orvosprofesszor (1910-1986) |
dr. Bernády György polgármester (1864-1938) | Tótfalusi József Vártemplom lelkésze volt 41 éven át (1897-1957) |
dr. Bodolla Ferenc ügyvéd, királyi főügyész, ref. egyház főgondnoka (1868-1948) | bethleni gróf Bethlen Gábor a család utolsó férfi sarja (1914-1980) |
A
honlapon látható képeslapok Gáll József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gáll J.