A marosvásárhelyi vár.
A marosvásárhelyi vár két időszakban épült.
1. Az első vár nem védelmi céllal készült, azt Báthori István erdélyi vajda a székelyek féken tartására építtette 1492-ben. Lényegében várkastély volt, a templomot és kolostort zárta körül magas fallal és védőbástyákkal. Bástya és Mihály vajda idején lerombolták.
2. A mai formában is látható várat, a hadjáratok idején Brassó ba menekült Borsos Tamás, Nagy Szabó Ferenc és társai javaslatára kezdték el építeni 1602-ben és 1658 körül fejezték be. A vár építését Bocskai István, Báthori Gábor és Bethlen Gábor engedélyezte. A vár alaprajza szabálytalan ötszög és hét bástyája van: Vargák (1620), Szűcsök és Lakatosok (1629), Kádárok (1632), Mészárosok (1656), Szabók (1640) valamint Kapu bástya (1613) és Báthori-bástya (1620). A bástyák jellegzetes középkori bástyák képét mutatják: az ereszek alatti főpárkány magasságában szuroköntő nyílásokat és szintenként kilövőnyílásokat építettek A várat a város polgárainak áldozatkészsége építette fel de különösen kivették részüket az egyes céhek. A bástyákat 900 m hosszú, 9-10 m magas fal köti össze. A század elejéig a várat, a nyugati fal kivételével (itt kettős várfal állt, lőrésekkel és vívófolyosókkal), védőárok vette körül, de az 1910-es városrendezés során megszüntették. A vár 7 kúttal rendelkezett, innen vezették a vizet a Bodor-kútjához. A vár 1704-ben a kurucok kezére került, majd 1711-es nagymajtényi fegyverletétel után az osztrák katonaság vette át. 1775-től katonai célokra a várat lefoglalják, kaszárnyák, raktárak épültek, a várbeli házak lebontásra kerültek. 1962-ig katonai célokat szolgál, ekkor indul meg a helyreállítása, de ez a munka tíz év múlva pénzhiány miatt leállt.
1575-ben a kerelőszentpáli csatában fogságba esett Balassi Bálintot itt őrizték. 1596-os székely farsang után itt csonkították meg a résztvevők egy részét.
A Kádárok és Mészárosok bástyája közötti útszakaszon 1803. június 12-én a vár melletti színpadon a kolozsvári hivatásos színház tartott bemutató előadást, amit rendszeres előadások követtek 1820-ig, míg a Vár parancsnoka azt be nem tiltotta.
1854-ben kivégzett székely vértanúk, a Vargák bástyájában töltötték utolsó éjszakájukat.
A Kapubástyába 1994-ben város történetét bemutató múzeum részleget rendeztek be.

A református Nagytemplom - Vártemplom.
A templomot a XIV. században a Ferenc-rendiek kezdték el építeni. A szentélyt és apszist 1400. november 23-án szentelték fel, a gótikus templomhajót - a torony kivételével - csak a XIV. század utolsó harmadában fejezték be. A templom befejezése 1490-ben, Mátyás király halálának évében történt. A templom jelenlegi hossza 57, a főhajó magassága 12 méter. A torony mellett található épület, a Ferenc-rendi barátok kolostora volt. A szerzetesek valószínű iskolát is működtettek. A reformáció elterjedése idején 1557-1559 között a templom a reformátusok tulajdonába kerül, akik eltávolítják a szobrokat, és az oltárt. A Weit Stoss által készített feszület, amelyet Apafi Mihály adományozott a Szent-Ferenc obszerváns rendnek a nyárádremetei templomba, a szószék Fintaházára kerül. A volt kolostorban kezdi el működését a 1557-től a Schola Particula, a későbbi Református Kollégium. 1559. november 1-én itt tartja ülését az első egyetemes magyar református zsinat. A templomot nem kímélték a háborús dúlások, 1602-ben Basta csapatai égetik fel, 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 1685-93 között részben helyreállították. 1785-1791 között a templom belseje nagy átalakulásokon megy keresztül, amelyeket a bécsi származású Anton Türk építőmester vezet. 1789-ben építik barokk orgonáját. Az orgonaépítő Johann Brause brassói mesterember, az aranyozást és festést Papp Márton végezte. A szószéket és koronáját 1841-ben gr. Teleki Ferenc, a könyvtáralapító Teleki Sámuel fiának tervei alapján készíti el Erdélyi János asztalos. A díszes úrasztal Zalányi György megrendelésére, szintén helybeli, Bertók György asztalos munkája 1841-ből. A templom négy fiatornyos tornya 66 méter magas. Már az 1600-as ével elején óra működött a toronyban! A toronyba vezető lépcsőket a székely ezermester Bodor Péter készítette. 1892-ben órát szereltek a toronyba, mely harangütéssel jelezte az idő múlását. Az órát dél magyarországi Müller Benedek óramester készítette. Az óra hetven évig nem működött (!), 1972-ben javította meg Sántha Pál csittszentiváni lakos. A torny 16,16 mázsás harangját 1834-ben Kolozsvárt öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kg-os kisharangot 1972-ben Sárkámyban öntötte Zlotaru János.
A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond. Ez utobbi, mint Erdély első fejedelme, 1568. január 6-13-i tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot itt erősítette meg 1571. január 6-án. Itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet 1707. április 8-án.
A templomban nyugszik Barabássy Lénárd erdélyi vajda, az udvarhelyi kollégiumot alapító, történetíró Bethlen János kancellár, az emlékíró Bethlen Miklós apja.
A templom 1940-es restaurálásakor a déli oldalon egy befalazott ajtó került napfényre, amelyen egy XVI. század első feléből származó freskó látható: Szent Lénárd megvesszőzése.

Felirat a Kádárok-bástyájának falon

A honlapon látható képeslapok Gál József gyűjteményéből származnak.
További felhasználásuk, kizárólag a tulajdonos hozzájárulásával lehetséges.
2003©Flórián Cs.-Gál J.