Egykor
Udvarhelyszék, 1334-ben Ers, 1525-ben Ders néven szerepel. Bástyás kastélya
a XV.sz elején épült, egyidős a templommal. Később Derzsi Petki Farkas,
Báthori Kristóf kancellárja gyakran tartózkodott itt, majd a székely generális
székhelye volt. Az unitárius templomvára a falu középpotjában egy enyhe
magaslaton áll, a XIII-XIV. sz., valamint a XV.-XVI. sz. fordulója táján
két szakaszban épült. A hajó és szentély együtteséből álló, védelmi emelettel
ellátott keletelt templomot négyszög alaprajzú erődítmény övezi, sarkain
egy-egy négyszögletes védőtoronnyal. A déli védőfalba illeszkedik a középkori
eredetű, utólag magasított kaputorony, a nyugati oldalhoz 1834-ben egy
újabb négyszögletes védőtornyot csatoltak. A templom építése első formájában
a XIII-XIV sz. fordulójára tehető. 1419-ben -amikor a falképeit festették-
régi hajóját meghosszabbították. A XV. sz.-ban gótikus stílusban átépítették
az ide települt Petki család támogatásával. A déli csúcsíves bejárat portikusában
van elhelyezve a XVI.sz.-i Petky-címeres sírkő. A hajónál alig keskenyebb
szentély támpillérei közt a déli oldalon csúcsíves, kőrácsos ablak nyílik.
Az ÉK-i falszakaszban most ajtó nyílik az orgonakarzatra, a támok között
épített lépcsővel. A hajó és szentély falait gazdagon tagolt koronázópárkány
zárja le, az épületre egységes nyeregtető borul. A templom belső tere
boltozott, nyugati felében tömör mellvédes gótikus karzat áll. A karzat
alatt táglabordás hálóboltozat feszül. A boltozat változatosan d1sz1tett
gyámkövekre fut. Ezek a gyámkövek mind más és más díszítő elemekkel bírnak
tetejókön: kiugró kehely, ágfonatos dísz, kiálló kehely ostyával. Az ötötdiken
címerpajzs látható rajta fiait tápláló pelikán )Petky-címer). A hetediken
a székely címer )kardot tartó lefele fordulókar, ötágú csillag és holdsarló).
A következőn groteszk, szakállas férfifej, széthúzott szájjal (a "csúfolódó"),
majd újra egy koszorús férfifej és az utolsón ekevas-ábrázolás. A templom
védelmi emeletének építési idejéről semmiféle adat nem maradt fönn. A
támpillérek nélküli, lőréses torony a templom épületétől külön, harangtoronyként
épült és minden bizonnyal a védelmi rendszer legkorábban épült része.
Építését a csúcsíves bejárat, a keskeny magas lőrések alapján a XV-XVI.sz
fordulójára tehető. 1606-ban a templomon és tornyon tetemes ácsmunkát
végeztek, ekkor készültek a ma is látható vaspántos ajtók. A XVII. sz.-ban
felépítették még a templom köré a ma is épségben álló saroktornyos várat.
A saroktornyokat a XVIII.sz-ban cseréppel fedték, majd 1834-ben egy ötödik
védőtornyot csatoltak, amely már kimondottan raktározás céljára épült
(gabona, értékes ruhanemű). A gótikus templomra, a hálóboltozatos mennyezet
fölé védelmi emelet épült, amely a hajóra és a szentélyre egyaránt kiterjedt.
A védelmi emeletre csigalépcső vezet. A mellvéden fordított kulcslyuk
alakú lőrések és szuroköntők láthatók, és három egymás után következő
gyámra támaszkodik. A templomot téglalap alaprajzú sarokbástyás erőd övezi.
A déli oldalon a kaputorony található. A torony fala kb. 11 m magasságig
középkori eredetű, az övpárkányon felüli hangablakos részt a mult század
második felében építették. A két csúcsíves ajtónyílást később beszűkítették
védelmi okokból, a külvilág felé nyíló, 8 cm vastag tölgyfadeszkából készült,
vaspántokkal erősítve. A belső ajtó szemöldökfája alatt egy fából álló
csatorna vezet a kapualjba, ezen forró vizet lehetett zúdítani az ellenségre.A
tornyot tört vonalú bádogsisak borítja. A DK-i sarkon található a legkisebb
méretű háromszintes védőtorony, földszintjén, valamint emeltein lappancsos
lőrések vannak. A K-i falszakszon is lőrések és szuroköntők láthatók.
E védőtorony közelében egy vaspántokkal erősített ajtó van, melynek érdekessége
az ajtót záró lakat, melyet csak több biztongási lappancs elmozdítása
után lehet kinyitni. Az ÉK-i sarokra épült a legnagyobb -földszintre és
két emeltre tagolt- védőtorony, lappancsos lőrésekkel, és egy befalazott
ablakkal. A védőfalak peremétől az udvaron sorakozó pillérekre nyeregtető
ereszkedik alá, ennek védelme alatt sorakoznak a gabonatartó szuszékok.
Az ÉNY-i védőtorony ugyancsak földszintre és két emeltre tagolt, legfelső
emeletén kisméretű ablakkal. A nyugati falszakasz közepén egy 1834-ben
épült újabb védőtorony áll. A DNy-i saroktorony is három szintre tagolt,
lappancsos lőrésekkel és két kisméretű ablakkal. A mai unitárius vártemplom
egyik freskóját a hajó északi falán látjuk. A szentélynek az orgonakarzattal
való csatlkozásánál előkerült falképtöredék a Kálvária egy részét ábrázolja.
A Szt. László legenda festménye ferde hálókeretbe illeszkedő, csillagos,
virágmustrás háttér előtt játszódik. A képsor eleje hiányzik (a csatajelenet).
Szt. László páncélja mindegyik jelenetben egyforma: koronás feje szabadon,
védelem nélkül áll, öt oromdíszes gyöngyös koronája abroncskorona, felsőtestét
és karját könyökig láncpáncél fedi, hastól lefelé lemezpáncél, lábán hosszúszárú
csillagos sarkantyú. Ilyen pontos a kun öltözete és fegyverzete, csúcsos
süvege alól két varkocsba font haja borul a vállára. Az elrabolt lány
kibontott hullámos hajú, aki bárdjával a kun bal lábának horgasinába vág.
A freskó sárga, vörös, kékes-fekete és fehér színeken és aháttérben vastag
fehér temperafestés figyelhető meg. E pompás falfestményt Pál mester,
Ungi István fia megrendelésére készítette 1492-ben, amit az ugyanezen
a falon megmaradt - Saul (Szt. Pál) megtérését ábrázoló - freskó felírata
bizonyít. Sault három lovas vitéz kíséri. Az egyik lovas kezében zászló
felirattal: HOC OPuS FECit De PINGERE SEU ProePARARE MAGistER PAULuS FILIuS
STEPHANI De UNG ANnO DomiNI MillesiMO CCCCmO X NONO: SCRIPTUM SCRIEBEBAT
ET PULCHRAM PUELLAm iN MENTE TENEBAT. Saullal szemben az őt megkeresztelő
S.ANANIAS püspök. A csoport mögötti hátteret virágszirmok díszítik. A
Szt. László legenda után, világos keretvonallal elválsztva, egy önálló
kép töredéke maradt meg, rajta két, egymás felé forduló női szent alakja
áll, mellettük pedig egy fehér sakállú férfiszent. |
