Jegyzetek
a) A francia mellett a német nyelv tanára volt.
b) A természettan tárgyait rímes versekbe foglalva adta ki:
Rövid természet história, melyet a tanuló gyermekek számára készített és elméjekhez alkalmaztatva, rövid kérdésekben és versbeli feleletekben foglalva kiadott Borosnyai Lukáts János professor (M. Vásárhely, 1836.)
Májusi bokréta vagy is fűvész-tudomány, mellyel az azt tanulni igyekezőknek, együgyüen ugyan, még is, amint lehetett
gyönyőrködtetőleg és tudományos renddel, versekbe foglalva kiván kedveskedni B. L. J., (M. Vásárhely, 1837-1843.)
c) Gyermekei: János orvos (ennek gyermekei: Károly, Mária - Barcsai Janosné, Lajos), Anna özv. Szathmári Lajosné, Dániel kataszteri biztos (neje: Dengelegi Mária, gyermekeik: Dániel ügyvéd, neje Benkő Anna, Juli-Gálfi Sándorné, Kati-Elekesné, Póli tanítónő), Károly gazda (gyermekei: Károly,László, Zsuzsa-Koháryné), Zsuzsa-Szilágyi Dániel tanácsnok özvegye, Erzsébet, P o l i x é n a Falucska Lajos ügyv. neje és Simon bonyhai ref. pap (ennek fia: Lajos).
Koncz József tanár életrajzi ismertetésében azt írja, hogy a legkisebb gyermek (Simon) élete az édesanya életébe került. De ezt a feltevést maga B. L. J. cáfolja meg akkor, mikor feleségéről, Galambos Zsuzsáról a II. füzet 11. oldalán megemlékezve írja:
"Nem álhatta a szerző, mint elérzékenyedett öreg, hogy fájdalmát itt is ne jelentse, és körül állásait, melynél fogva 1817-ben az akkor uralkodó dögletes forró nyavajában elvesztett kedves házas társát Galambos Szuzsánnát, ki is a szerzőt négy fiával, és négy, leányával hagyta özvegységbe, melynek 21-dik évit tölti, magával együtt ne említse."
d) Az I. füzet 36. oldalán is a császár-hűség túlzott megnyilatkozása tör ki az ősz professzorból,amint zengi:
Szerencsés vagy Hazánk, hogy van ki viseljen
Rád gondot, ki nézzen, s ki reád ügyeljen.
Őriznek kétfejű Sasunknak szárnyai,
Áldottak légyenek melyeknek tollai
Azoknak alatta, hogy mű is nyughassunk
S maradékainknak sok jókat írhassunk.

Pedig alig hihető, hogy B. L. J. uram, 12 évvel a szabadságharc előtt olyan nagyon jól érezhette ma gát a kétfejű sas "áldott" szárnyai védelme alatt!

Nyolc nyermeke által, 1848. október 16-án kiadott gyászjelentés a következő:
"Nyugalmazott Tanár Borosnyoi L. ]ános édes atyánk, 81 évre terjedt munkás életét f. h. 15-re virradólag bevégezvén: hűlt tetemet f. h. 17-én délután 2 órakor, a reformátusok temetőjibe kivitetnek; mely utolsó tisztesség tételre minden rendű felebarátokot fel kérnek. Marosvásárhelyen October 16-án 1848-ban."
Nyolc felnőtt gyermeke kísérte utolsó útjára a 81 éves öreg professzort. A 48-as zavaros idők forgata gában lezajlott gyászszertartás egyszerű volt, mert a tanári karnak még ideje sem volt arra, hogy ősz nesz-
torának végtisztességén megjelenhessen.

JEGYZETEK

Technikai akadályok folytán, az egyes magyarázatra szoruló verssorok jegyzeteit, az eredeti kiadástól eltérőleg, nem hozhattuk a megfelelő oldalakhoz iktatva, hanem külön összesítve, az a-b-c betűi alatt, mint alább következik, adjuk. Ehhez néhol, zárójel közé ékelve, hozzáadjuk a magunk, közelebbi meghatározást kiemelő megjegyzéseinket is (Ezt dölt betűkkel jelöltem F. Cs.)

a) Maros Vásárhelynek, vagy régentén Székely Vásárhelynek napkeleti oldalánál nyúlik fel egy magossatska hegy, melynek felső lapja Somos-tetőnek neveztetik, és a' délre fekvő oldalai körül egyik Nagy - másik déli - lapja Trébej Szöllőnek neveztetik, min deniken jó bor termő szöllök szoktak termesztetni. Igen kies, és egyenes tagos hely vagyon ennek tetején, mely keleti oldalainn szép tserjés erdőkkel vagyon körül véve, és tiszta időben, mikor a' nap fel jő, ditsőséges pompával mutattva magát a' természetben gyönyörködőknek, kik innen láthattyák kivált, meszsze látótsővel, majd mind azokat a' havasakat, melyek Erdélyt körül veszik.
b) Az Erdélyi havasokán található szép áldásokat más alig tudhattya és betsűlheti úgy, mint az, a' ki az azokat érteni, és használní taníto tudományokban, t. i. a' Természeti Históriában, Vadászatban, Chémiábani, Fisikában, Gazdaságban, Geográfiában, históriában; sőt Bányászságban, mathesisban 'sat, jártos is, gyönyörködik is; de ezeknek gyakorlása a' mi Honnyunk fiai által mitsoda tűzzel folytattassék? meg Ítélni, az azokhoz értökre bizom.
c) t. i. a' Hajnal, a' mely a' naptol láttatik költsönözni ragyogó arany színét, melyet reggelenként szokott mutatni.
d) Ide, és az alább lévő erdők gyepes pásintjaira szoktak tavaszszal ki járni a vígabb polgárok ház népeikkel, és jó étel s italbeli költségekkel megjelenni, hogy a Városbeli áért változtassák, gyermekeiket hintáztassák. A tanulok is tanítóikkal reggeltől fogva estig, hogy tanulásokat inkább egymás utána s nagyobb kedvel fojtathassák, mint azon szobákban, hol meleg nyári napokon az áer is könnyen betegséget okozhat a népesebb klassisokban, ottan kapnak engedelmet, az ide való jövetelre,
e) Ezen hegynek két déli oldalai vannak, melyeken jó borok szoktak teremni, mint felyebb is emlitetett; de van egy jó inni való forrás is az észk oldala öblibe, mely magyaros kútjának neveztetik, némmelyek szerint, a mint beszéllik, egy Magyaros nevű faluról, mely régen itt lehetett nem messze.
f) Az előbb politiae Director és Sénátor, azután Városi Fő Biró Nemes Györgynek, ki első fel tálalója és le vivője volt azon város forrásának, mely a Vár déli oldala alól vészi eredetit.
g) A szerző múzsája abban az időben képzeli a' maga ülő helyit, a mikor még az Apolló képe a' rézzel borított fedél felett sugárosan, a nap után magára meg tette minden 24 óra alatt a maga fordulásait, és felette a réz fedél alá rejtett muzsika reggel hat, és délbe 12, estve hat, és éjjéli tizen két órakor is hallottatta magára zengedezését. (B. L. J. átveszi azt a tévhitet, hogy a Bodor-kút kúpján Apolló-szobor lett volna. Pedig Mikolai Tóth István kancellista hiteles rajza a kút kupola tetején Neptun-szobrot ábrázol.)
h) Bodor Péter, egy szerentsétlen, de nagy mesteri ésszel biró székely miv mester, már koros ember a ki ezen mesterséggel magát igen sméretessé; de szép mesteri talentumával viszsza élvén, erössen szerentsétlenné is tette. Az a próbája pedig, a melyet a piaci szökő kuttal vitt végbe, csak addig tartott, mig ö mellette lehetett, azután a muzsika nemcsak el hallgatott, mestere eltávozásával; hanem darabjai is széllyel hullottak, és éppen Dec. 8-án 1836-ban az Apolló képe is, melyet ő palástal, és szép sugárokkal fel ékesítve, a réz fedél tetejére álitott, hogy a nap után tegye fordulásit, nagy szél támadván, messze le vetette, és öszve is rontotta.
i) t. i. A Maros vize, és a poklos patakja, sőt az alsó Városunk merittő kuttyai is essös időben zavarosok szoktak lenni, ellenben a napkeleti oldal hegyből mind igen szép, tiszta források szoktak jöni, mellyek noha nem egyforma ízűek; de többire mind jó ihatok, és szárazságban is, úgy, mint télben használhatók.
j) Vásárhelynek ivó, és nem iható vizei is vannak, melyek meg érdemelnék a chemiai tudákosság által való probáltatást, mert hosszas utánna való járás, s még is sok idő kivántatnék, hogy ki tanulhatná valaki, ki melyik vizet szereti inni; sőt konyhára is használni, mindazonáltal úgy tetszik még is, hogy az emberek inkább ahhoz a vízhez vágynak ragaszkadva, a melyhez vannak szokva, kivévén a király, és papok kutját, vagy böv forrásait, melyek az italra közönségesebben kedvesebb forrás vizeknek tartatnak Városunkban.
k) A krágli egy német nyelvből eredett szó, mely jelenti a nyakra való alól kinyúlni szokott és kikeményittetett fáin fejér darab gyolcsot.
l) Rendszerént a gazdasszanyok, és szakácsok, s cselédjeik, és a borbély legények is, inasaik által a Marosról hozattatnak vizet, még pedig mentől több szükség van reá, mint az Uraságok udvaraikban; annál nagyobb költséggel, és fáradsággal, mivel hogy ezáltal jobban fel habzik a szappan lév, és legalkalmatosabbá tétetik a szappanozásra.
m) A mit itt al Városnak ezen helyit illeti, ott is régen a Maros fojt, a mint ezt az Elődalban elő hozott malmak, és gátok itten találtatott romjai bizonyítják, s Vásárhelyt itt csak annyiban neveztetik fel s alsó városnak,
amenyiben a napkeleti oldala feljebb emelkedett helyen fekszik, de voltaképpen nem választódik el egymástól, az oldalba is szakasztás nélkűlt házokkal, kertekkel, s egyéb épületekkel lévén be építve.
n) Ugyan is említett: Nemes György úrnak ősi jószága ugyan, és Háza, melyben Nemes György nagy Apja lakott, mikor bíróságot viselt, az a jószág volt, mely teszi a Várbeli Templomból le jövő grádicsísos úttal szembe lévő szegelet jószágot, és a mellyen régen a Templomtol le jövő grádicstol fogva az eml1tett; szegelet házig sárba mint egy ötös darab, és két végin két vastagvagy fog, (így!) földbe ásott cövekre vésett lépcsöken kelletett lejöni a piacra; de édes apja, Nemes Mihály Sénátor lakott a Calvariára kimenő utcában, mely szembe néz a Reformátusok temetője alatt szembe menő utcájával, itt született ezen néhai Biro Nemes György Úr is, innen kellett lefelé járni az alsó, vagy alább fekvő városunknak azon részébe, hol volt a piac, és van most is a Város tulajdon Tanáts Háza.
o) Az az: nem kell gondolni, hogy ő csak egyedül és tetszése szerint minden határ nélkül szabadan folytatta légyen ezen munkát. Ugyan is akkor úgy szolgált, mint Politiae Director és az akkori nemes Tanácsnak ezen dologra kiválasztott, és meg bízott tagja, de minden dolgait közlötte, nem csak a nemes Tanáccsal, hanem a Felséges Fő igazgató kormányszékkel is, és úgy folytatta ezen munkálodását.
p) Minthogy az egyesült, és nem egyesült vallású Oláhoknak, meg van az a régi szokások, hogy ha a tehetősebbeknek meg halálozik valamely kedves hozzá tartozójuk, a közelebbi vásárban annyi korsokat, és viz merítő fa kártyákat vásárolnak, a mennyit csak lehet, hogy azokat szegényebb sorsú Oláhoknak ki osztogassák, kik is azokat meg töltvén mindennap friss vízzel, ki rakják utcájokra nyilt ajtójuk mellett kívül álló, s ülő padjaikra, hogy azokból minden utosok, kik azok előtt mennek, és meg szomjuhoznak, minden akadály nélkül szomjuságokat olthassák, ezt hozván magával az ők vallásokban a meg holtak Lelkekért buzgolkodó tudományok egyik sarkalatas cikkelye is.
r) Az az: 1803-ban csak piramis formában állította fel azon szökő kutat eml: N. Nemes György Úr, mint akkori Politiae Director de 1822-ben tétetett a költségesebb készület, és rakatott ki újabban az a kő kád, melyben 3000 veder víz mindenkor egy helyben gyűlve most is úgy tartatik, hogy égés idején, mind a három csőn oly bővőn, eresztethessék, a mint csak a szükség kivánja. Ekkor esett az a sok fáradságban, és költségben került munkája a Városnak, mely noha szép, és hasznos célra volt rendelve, és fordítva, még is panaszban a Felsőség előtt meg fordult.
s) Ugyanis gyönyörködhetik akárki is azon énekben melyet a templom ablakán belől szépen énekelni szokott catholikus kántor az orgona mellett.
t) Az 1702-dik Esztendőben szállottak bé ide M. Vásárhelyre a Páter Jésuiták, a’ midőn itt tsak kilentz Catholicusok találtattak; de ezen szerzetesség 1773-ban mindenütt, 's itt is el töröltetvén, 's javaik a' Királyi Fiscusra szálván, 1778-ban állíttatott azokból, királyi adomány is járulván hozzá, a' mostani Plébánia, melynek egész fekvése mintegy 2460 négyszegű közönséges ölnyi ki terjedésre tétethetik, 's északra nyúló 's három ablakos vége a' mintegy 30 ől hoszszuságu templomnak, a' két hólyagos báldoggal fedett tornyával együtt tizenkét közönséges ől kiterjedésre ált szembe a piatzal, melynek sorában van még két felőli annyi felső emelet, hol laknak most a' Plébánus, a' Concionator és Professzor urak, észkos napkeleti sorában is, vagyon professor, kik Klassisokban gyermekeket tanítanak.
u) Első plébánus volt Szegedi Josef Ex Jésuita, ki 1786-ban meghalálozván, következett 1788-ban Ferentzi András, ez is 1795-ben múlván ki a' világból, helyiben resolvaltatott Cserei Josef 1796-ban, kinek 1809-ben octoberben esett halálával lett Cserei Imre, és ez is meg halálozván 1815-ben_Martiusban, ugyan azon esztendőben Junius holdnapján plébánusnak resolvaltatott, 's Julius véginn bé iktattatott Felső Bükki Horváth Pál, Meszesi Szent Margitai Apátur.
v) Ezen két emeletű, 's mintegy tizennégy ől hosszuságú épület tsak ezelőtt mintegy három esztendővel emeltetett, az úgy nevezett studiorum fundus cassájábol, és azon uttza, mellyre nyilik, fellyűl hét, alatt hat ablaka, a' leg sárosobb uttza volt M. Vásárhelyen, a' honnan máig is sáros uttza a' nevezete. (Ezt az épületét a kat. egyház már jóideje eladta.)
z) t. i. azon három emeletü palotára, melynek alyán most patika és áruló bolt, közép során szállók, és legfelyűl az Apolló szálája vagyon, hol szoktak télbe bálokat adni, nyárba a' Théátrálisták játzodni, és közönségesen Apolló szálájának is neveztetik. Az ebből jöni szokott jövedelem, annak építtetője, a' néhai b. e. R. Sz. B. Gróf, és Erdélyi kancellarius Széki Teleki Sámuel Ur ő excelentziájának a' haza közjovára tzé!ozo kegyes rendelése által, a' Szent Miklós uttzában álitott Bibliothéca számára hozatandó könyvek vásárlására hagyattatott. (Az Apollót háromemeletűnek úgy számítja, hogy a földszinti bolthelyiségeket is egy emeletnek sorozza. Mostani tulajdonosa, Bürger Albert sörgyáros mintegy 14 évvel ezelőtt építtette a kétemeletre a tulajdonképeni harmadik emeletet.)
a) Városunk egy nevezetes, és gazdag polgárja vala Görög Josef, aki itt a magyarok között annyira vihette kereskedését, hogy ezen épületet, melynek fundussa igen drágán vásároltatott, meg kezdhesse, és fele részét egészszen három emeletre, úgy a' mint van, felépíthesse; de az 1336-ban oly kegyetlenül uralkodni kezdeti görts mirigy nevezetű nyavalyának őis hirtelen áidozattyává lévén, szegeletes fele részének fundamentuma hátra maradott, özvegye és gyermekei által tsak ugyan ásattatik, igyekezvén maradéka is, a meg holtnak tzéljait tökélletességre vinni. (Takarékpénztár épülete ez.)
b)(Az "Elődal" (30. oldalán írja:) A' Gyéra nevű Erdő most is meg van a Várostol északi n. keletre mint égy három puska lövésnyi távolságra, de a melynek széle is közelebb nyulhatott, tsak 50 Évekkel is ezelőtt bokros, tseplesz Fákkal bé lévén nőve az oda való járás uttya.
c) E' szerint egyik szegelet háztol a' másikhoz által, söt a' mostani Tanáts ház észak kelet felé álló szegelet épűlettyei, mind két lábánál íogva földbe ásott tserefa léptsőkkel voltak őszve foglalva a' más sorral.
d) (Az útközépen felcsatolható hosszú falábakon közlekedhetett a gyalogos.)
e) (Hörpintve.)
f) Régen meg volt a' mester emberek között is inkább a' vendégi, és barátsági szeretet, mini most, azért a' czéhok gyűlésében többször is, mértékletlenebben is vigadozván, mint most, a' meg kajdulás, kivált a' vének között inkább is meg eshetett, de providéálva voltak az öregek, mert mindenkor iffjabbak által kísértettek haza, kik, ha meg kivántatott, mint erőssebbek segítségűl lehessenek.
g) Lsak két három esztendeje inkább, hogy az ugy nevezett pantallont, vagy kurta szaru tsizmán kivűlt le eresztett hoszszu, 's talpalos bőv nadrágot kezdették viselni hozentragerrel az Ifjak, az előtt tsattas szijjuval szorították fel tsipőjekre nadrágokat, még pedig mentől feszesebben állott, annál szebbnek tartatott, tsizma szarok pedig a' nadrágon felyűl szinte térdig nyúlt, azért a tsizma szárától a' nadrág nem sárosodoft meg, ha belé kellett is a' sárba lépni, 's a' tsizmát is inkább 'sirral kenték, és feketitették meg.
h) Még gyermekségében is a' szerzőnek a' férfiak hoszszu kordovány bornyu bőr tsizmába, élire tett patkóval, 's az aszszonyok akkor magos fa sarkú, de. bőrrel bé vont piross tsizmába jártanak, és tsak a' Németek, vagy Uraságok kis aszszanyai láttathattak inkább paputsban.
i) Az az: ezt még érték a' közép idejű lakossai is M. Vásárhelynek, mert a' ki köveztetese ezen piatznak nem mehetett végben olyan hirtelen, 's oly tagos helyet tőltegetni, kővel kirakni, több idő kivántatott, hogy-sem esztendő alatt elvégezhették volna.
j) t. i. a' Szent György uttza véginn a' Város földin lakó ujj parasztok azok, á' kik, a' mint hallotta a' szerző, a helyett, hogy közönséges városi dolgokra kénszerittettessenek, kötelezték magokat arra,, hogy minden Szerdán és Vasárnap az estvefelé eső órákon az ezen időben ott tőbszámmal sereglő közönséget, mikor tsak az idő engedi, egész Bandái musikálásokkal gyönyörködtetni.
k) Ugy van; nem is igen mulattyák el,kivált estvénként, mikor szép hold világ vagyom, az iffjak ottan éneklésekkel, gitáros vagy egyébféle musikai szerszámokkal meg jelenni, és a' piatz körűl lakokat 's mulatókat gyönyörködtetni.
l) Tsak a' szerző gyermekkori idejében más Város is, de kivált Vásárhely inkább sár, mint Vásárhely lévén, és semmi politziai rend tartás még a' piatz takarékoson, és az egésség fentartására való ügyelettel nem birván, nem tsuda, ha a' pallérozottabb országok lakossai itten meg nem jelentek. De most, mint az utozok, ugy a' katonák, kereskedők, és igensok mester legények járják Városunkat, kik úgy annyira kedvellik, hogy kivált az idegen országiak igen sokan telepednek, és házasodnak városunkban.
m) Itten értettetik második Josef ditsőségesen uralkodott Császárunk, és Fejedelmünk elsöbbszöri Vásárhelyt lett meg fordulása, mely volt 1773-ban, a' mikor is a' piatzon nem találtatott oly alkalmatos ház, mint a' mely egy akkori Makariás nevezetű Profiánt tisztől építtetett, a' szent György uttzának, akkor szólva, a' véginn, és most is Makariás Háznak hivattatik, innen vezettetett karjánál fogva fel ö Császári felsége az úgy nevezett palaközön a' Várba, és Várbeli Templombari az akkori Református Pap Borosnyai L. Simeon Ur által, mert más németül akkor a' Városiak közül nem is tudott volna ő felségével beszélleni, a' mi annak tanúi lehetnek a' mostani öreg emberek. (Makariás-ház: a mostani Bethlen Kata leányinternátus.)
n) Még a' szerző gyermekségiben is más nemzetből valók nem igen laktak itt; hanem tsak német absitos vén katonák, és kőmivesek, tsak azok voltak, a' kik, a' mint emlékezik a' szerző, tsak vasárnaponként szép idűbe jártának sétálni paputsban. A' serföző ház is ugyan meg volt és az eml: Makariás profiánt Ur főzetett ott sert; de e' sem lévén olyan jo, mint most, kivált az ide való gazdák elött nem tartatott betsben, mindennek bora teremvén, inkább azt itták, azzal sokkal inkább is viszsza éltek, ha az igazat meg kell vallani a' régiek, mint most, mert minden esmérőjeket azzal a' viszsza élésig kínálták, 's tsak inkább az idegenekre nézve tartottak kortsomákat.
o) Tsak a' szerző gyermekségében is sokkal szerentsétlenebbek voltanak a' rabok, mert a' mellett, hogy igen alkalmatlan, és egességtelen sötét tömlötzbe vettetve, még tsak áereket sem igen változtatták, inkább pellengérben való veréssel, tövissel való seprüztetessél, és páltzákkal 'sat bűntettettek.
p) Ezek ugyan mind hasznos intézetek által is önként is' már így fojnak; de még is sokkal több M. Vásárhelyt a' kutyák száma, hogy sem a' haszna hozná magával, 's ha Bernában inkább rakják az adót a' haszon nélkűlt ugató kutyákra, mint szegény emberek fejeire, és a' kebel kutyákra több adót vetnek, mint nállunk a' leg birtokosobb polgárra, itt is lehetne az efféle jó példát követni, hol úgysem huzattyák a' tejes edényekkél rakott szekeretskéket a' városba, mint Hollandiába Ultrajectumba; sem nem tanittattyák fel keresni a' tolvajokat, mint német országon, vagy a' búzák között legeltetni a' jú nyajokat, mint spanyol országon, hanem éjjelenként, mikor alunni kellene, sokan tsak ugatni tartyák alkalmatlanságunkra.
r) Tud oly Várost a' szerző, melly tsak másfél annyi népességű, mint Vásárhely, még is a' Város szemettyeiert esztendőnként ezer jó forintokat is fizetnek.
s) az az Sárosnak (Lutetia parisiorum)
u) A szerző ugyan egy kis kételkedésben esett, hogy ezen rakott piatz valyon javára szolgál é kedves Anya Várossának, és ditséretire? ne hogy más Erdélyi Városok, hol nints vagy igen ritka az ilyen piatzi, sok konyhai készület, azzal vádolyák, hogy ez mutattya inkább az itt való lakosoknak divatlanságokat, és kényességeket, de azzal még is mentheti_Polgár társait, hogy ezeknek az áruknak, és készületeknek meg szerzése nyilván bizonyítja az ök szorgalmatos igyekezetekét, és ügyességeket is, melyért meg is érdemlik az az által keresett jutalmakat, és commoditássokat, annyival is inkább, hogy ebből részeltetik az itt által utazo Haza fiakat és leányokat; sőt az idegeneket is, kiknek igen jol esik szükségeiknek kipotolása, és elégitése, a' melyek miatt másutt szenvedtetnek.
v) Ugyan is ezen Tanáts Háznak alatta most a' tömlötz, porkoláb ház, és egy áruló bolt vagyon, 1770-ben építtetett; de egy része omló félben lévén, az Archivum, és egyébb bútorok máshová költöztettek, várván egy újonnan építendő Tanátsháznak építtetése iránt Bétsből a' felsőbb rendelést. (Ez az a Tanácsház, mely a mai görögkeleti katedrális helyén állott, amelyet 1849-ben Gedeon osztrák generális felgyújtatott és romtörmelékeivel a Piac mocsaras helyeit tölttette meg.)
z) Ezen régib Tanáts Ház mikor építtetett légyen, még nem tudatik, mert írásunk nints rolla; hanem hozzá vetöleg, ennek is azután kellett épülni, hogy a' várból a' lakosok le költöztek, és a' Templom mellett volt legrégibb tanáts Házát is, az iskolával együtt oda kellelt hagyni.
a) Magyar Históriáink elég hosszason beszélnek; de az elő dalban röviden ugyan, még is szánakozással lehet olvasni, mely sok terhes hadakozások, döghalálok sat. pusztították, és nyomorgatták eleinket, és mely kevesen lehettek az úgy nevezett litteratusok, vagy pennás 'emberek, nem lévén még abba is sokszor bizonyos székely szűlte nagy Anyánk, ha ki szedheti e' kementzébe vetett kenyerét, vagy az ellenségnek kell hagyni azt.
b) A' szerzőnek volt módja meg ítélni, hogy a' mesterségnek megvetése mely sok nyomoruságot szült légyen azoknak a Frantzia nagy méltóságokban, és sok falukat biro Grófoknak, Márkiknak, kik hazájukból ki kergettetvén, minden onnan remélhető segítség nélkül német országon szerte szélyel kovájogván, szinte húsz esztendeig is, vagy el holtak, vagy a' leg nagyobb ínségre kellett jutni egész háznépekkel együtt, ellenben, kik mesterséget tanultak és tudtak, azt fojtattván, a' békesség bé következésével ujjra előbbi lakhelyeikbe viszsza tétetődhettek.
d) Egy uraságok udvarában szolgált Friedrik nevezetű német volt elsőben az, a' ki itten ezen mostani szebb készűletű vendég fogadóját a' Város elölljároitol árendában kifogadta és tantzolo helyet engedett; söt télenként Bálokat is adott; hanem akkor még szorossabb épületből állott, mint most is, tsak ugyan a' Város sem volt el népesedve, mert a' Városi Házok numerizáll száma, mely ezelőtt mint egy 55 évekkel esett 800ál többre alig ment, az azokban lakok közül is tsak inkább a' király fizetésen lévő tisztviselők és más uraságok gyakorolták a' bálozást farsangban; azért inkább is el férhettek, mint most.
f) Tsak gyermekségében is a' szerzőnek nagy puszta legelő szép mező volt azon helyen, a' hol most nagyobbára fekszik a' Jo'sefstadt, vagy észak napkeleti egyenes padján fekvő része a' várostól Vásárhelynek egészen a' mostani fenn álló oláh templomokig és tornyokig ide járt ki a' szerző; hozzá egy idejűvel tanuló, énekkel, dobbal és zászlóval loptázni és azon akkori mezőnek napkeleti kerületiben laktanak: a' musikus 's kováts mesterséget űző ujj parasztok; de kiknek akkor még tzigány nevek volt, innen tehát könnyen lehetett őket használni.
g) Nem volt ritka, sem szégyen dolog még hetven esztendősöknek is; de még szépnek tartották, meg kezdeni a’ tántzat; hanem tsak halkal és rendszerint szomorú nótákkal, mivel még ekkor jó kedvekben is sok szomorúság érte eleinket, mellyeket könnyen nem felejtettek, a' honnan némely nóták tilalmaztattak is, nehogy azoknak hangja meg illetődést okozzan és valami boszszu állásra kitörjön: de most mennyiben gyakoroltassék ezen régi szokás? minden iffju láthattya és tudhattya inkább, hogy sem arra világositás kivántassék.
h) Vagyon egy régi és már el süjjedett romlott Ház, mely' eddig veress háznak nevezhetett: hanem ez előtt néhány esztendővel a' Város vendég fogadójához vásároltatott meg 's mintv hogy nagyobb és tágosobb alkalmatossága sőt bálházat is akarnak a' közönséges hir szerint ide építtetni, melyre több készületek kivántatnak, azért még nem rontatott el, hanem használtatik egyik része borbély műhelynek, a' másik fele pedig bor árulásra azoktól, a' kik azokat minden hat esztendőben árendába ki veszik közönséges koltya vetyén.
i) Mig ezen ujj kőház, mely 1805 épült, nem volt, addig a' más alatson ház oly alá sűjedett, hogy utolyára deszkából tsinált pallokan lehetett tsak a' mellette lévő közön, mely a' Reformatum kollégyumtol jött le, hozzá járulni, vagy itt keresztül menni, melyet okozott a' kis közön és felső Jószágokról lejövő víz: de most minden itt is ki lévén kővel rakva. Ezen köz által kivánnya a' szerző a' piatznak végit meg határozni és elválasztani e' sort az ezután leírandó poklos uttzának déli nyugatra nyulo sorátol.
(Ez a ház a mai lezárt Kis-köz innenső felén lévő Főtér 26. számú Patrovits-ház helyén volt. B. L. J. idejében a Kis-köztől számították a Poklos-utca kezdetét, később már a Nagy-köztől (Bolyai u.), majd a hetvenes években a Piac egészen a lutheránus-templom melletti Hajós-közig nyúlt, ahol a Széchényi-sétány létesült és onnan folytatódott a Poklos-utca, a későbbi Deák Ferenc-utca: mely ma a P. Unirei—Ugrón Gábor-térnek és az Albina-térnek felel meg. A tulajdonképeni Piac még száz évvel ezelőtt csak a plébánia-templom és a Bodor-kút körzete volt.)
j) Az az Hunyadvármegyei N. Fő Ispány Gróf Bethlen Lászlo ur, ki akkor a' Radnothi Dominiumat is birta, és mint buzgó Hazafi megmutatta, hogy fontos talpat, és fáin posztot is lehetett tsinálni azon 'selyem szörü juhaknak vagy birkák' szőreiből, melyeket ő már kezdett akkor szaporítani, még kő szenet is találván kalapok készítésére sat. de melynek folytatását elméje elgyengülése, nagy adakozás béli buzgosága, és nem a' nem tudás miatt kellett félbe hagyni.
k) A' mikor Kolosváron volt az ország gyűlése, akkor fogadtattak, fizetésen oly sebes írok, kik a, Diétán tett beszédeket szóról szóra le tudták irni, 's azokat mindenféle azon szókkal elküldhették.
l) Dákonn értyük azt a' páltzáját a' billiárdon játzodoknak, kik annak ki rendelt törvénnyei szerint hegyessel vékonyobb végivel taszítani szokták az éléfánt tsontbol, és kűlőmbféle színekre festett golyókat.
m) Más kárán az embernek nyerekedni, annyival is inkább örvendeni, nem mutattya a' legjobb erköltsi érzékenységet nem tsak a' keresztények, de mások között is, igen jolkteszik hát, ha olyan kártyázást nem gyakorolnak, mely jádzó társának pénze, 's a' szerint kedve elvesztibe is kerül, kivált ott, hol még az olvasóknak pipa fűstel is alkalmatlankodni kevesen szoktak.
n) Ki terjeded Cassinok tagjainak az az nemes indulatjak a' nem oly tehetős, de tudós, és jó hírű nevű idegenekre is. kiket ha nem fizetnek, és idegenek is bé fogadnak, és betsülettel látnak társaságokban is, még pedig fizetés nülkűlt is, mely szerint az illyenek meg vágynak kimélvé azon esméretség szerzés bajaitol, melyekkel kelletett régi atyáinknak tulajdon házoknál el fogadni, rég nem látott, vagy esmerkedni kiváno tudós társaikat is, de nints is most a tanuló ember úgy belé szoritva sokszor egésségtelen poros tanulószobájában, hogy szüntelen tsak azokkal a' megholt tudósoknak könyveikkel társalkodván, melyek élő szóval nem kedveskedhetnek, az leg érdemesebb tudóst is, tsak nem embert gyűlölővé, és kedvetlen, barátságtalan társalkodóvá könnyen tehették, söt hamarább is betegségbe is ejthettek.

Az eredeti helyesírási módot meghagytam! F. Cs.