I. APAFI MIHÁLY 1661-1690
1632-ben született.
Apja Apafi György. Felesége BORNEMISSZA
ANNA. 1661-ben kerül Erdély trónjára
törökök segítségével. miutána
nagyszöllõsi
csatában leverik KEMÉNY
JÁNOS hadait. A Szultán hűbéreseként
részt vett a törökök több Ausztria elleni hadjáratában,
de titokban már 1664-tõl alkudozott a Habsburgokkal. A
vasváron kötött
békeszerzõdésben azonban a császár
elismeri hogy Partium és Erdély a szultán vazallus
tartománya, a török ellál a fegyveres támadásoktól.
Apafi politikusai között találjuk
TELEKI MIHÁLY-t, BÁNFFI
DÉNES-t, aki a katonai ügyekért felelõs-,
a nagyműveltségû történetírót BETHLEN
JÁNOS-t és BETHLEN
MIKLÓS politikus-irodalmárt. Az 1658-as tatárdúlás
után a gyulafehérvári kollégiumot Apafi Mihály helyezte át Nagyenyedre,
egyik legkiválóbb tudósa PÁPAI
PÁRIZ FERENC. Apafi tehetetlen uralkodó volt, helyette
a hatalmat felesége Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár gyakorolta.
1687-ben
I. LIPÓT elfoglalja Erdélyt, és Apafit behódolásra
kényszeríti. CARAFFA
generális gyakorlatilag tejhatalmat kap Erdély fölött.
1681-ben Erdélyszerte pestisjárvány pusztít.
Apafi miután elveszíti feleségét, 1690-ben
halt meg Fogarason, Almakeréken temették el. Földi
maradványait többször áthelyezte az utókor:
1909-ben az egész családot Almakerékrõl a
kolozsvári Farkas utcai református templomba, majd a Magyar
utcai református templomba, végül 1942-ben fejedelemhez
méltó ünnepélyességgel a Farkas utcai
templomba helyezték. Szarkofágját, amely Nicollai
Illés munkája az 1900-as évek elején Budapestre
szállították a Nemzeti Múzeumba, a gipszmintája
a világkiállításon is részt vett. Érdekességként
említhetõ, hogy Apafi alatt kezdõdött el Erdélyben
a dohányzás. Fellendítette az ipart,
megjavítatta a görgényi papírmalmot
(a könyvnyomtatáshoz szükség volt rá),
a vajdahunyadi vashámort, újraindult az
üveggyártás, a posztószövés.
Udvarát Fogarason és Ebesfalván tartotta (Erzsébetváros,
az Apafi kastély ma börtön). (EP )
|
|
|
Bánnfy Dénes |
|
|