I. APAFI MIHÁLY 1661-1690

1632-ben született. Apja Apafi György. Felesége BORNEMISSZA ANNA. 1661-ben kerül Erdély trónjára törökök segítségével. miutána nagyszöllõsi csatában leverik KEMÉNY JÁNOS hadait. A Szultán hűbéreseként részt vett a törökök több Ausztria elleni hadjáratában, de titokban már 1664-tõl alkudozott a Habsburgokkal. A vasváron kötött békeszerzõdésben azonban a császár elismeri hogy Partium és Erdély a szultán vazallus tartománya, a török ellál a fegyveres támadásoktól. Apafi politikusai között találjuk TELEKI MIHÁLY-t, BÁNFFI DÉNES-t, aki a katonai ügyekért felelõs-, a nagyműveltségû történetírót BETHLEN JÁNOS-t és BETHLEN MIKLÓS politikus-irodalmárt. Az 1658-as tatárdúlás után a gyulafehérvári kollégiumot Apafi Mihály helyezte át Nagyenyedre, egyik legkiválóbb tudósa PÁPAI PÁRIZ FERENC. Apafi tehetetlen uralkodó volt, helyette a hatalmat felesége Bornemissza Anna és Teleki Mihály kancellár gyakorolta. 1687-ben I. LIPÓT elfoglalja Erdélyt, és Apafit behódolásra kényszeríti. CARAFFA generális gyakorlatilag tejhatalmat kap Erdély fölött. 1681-ben Erdélyszerte pestisjárvány pusztít. Apafi miután elveszíti feleségét, 1690-ben halt meg Fogarason, Almakeréken temették el. Földi maradványait többször áthelyezte az utókor: 1909-ben az egész családot Almakerékrõl a kolozsvári Farkas utcai református templomba, majd a Magyar utcai református templomba, végül 1942-ben fejedelemhez méltó ünnepélyességgel a Farkas utcai templomba helyezték. Szarkofágját, amely Nicollai Illés munkája az 1900-as évek elején Budapestre szállították a Nemzeti Múzeumba, a gipszmintája a világkiállításon is részt vett. Érdekességként említhetõ, hogy Apafi alatt kezdõdött el Erdélyben a dohányzás. Fellendítette az ipart, megjavítatta a görgényi papírmalmot (a könyvnyomtatáshoz szükség volt rá), a vajdahunyadi vashámort, újraindult az üveggyártás, a posztószövés. Udvarát Fogarason és Ebesfalván tartotta (Erzsébetváros, az Apafi kastély ma börtön). (EP )

Bánnfy Dénes