JÁNOS ZSIGMOND 1559-1571

SZAPOLYAI JÁNOS magyar király, és ISABELLA, I. Zsigmond lengyel király lányának fia.Még születési évében 1540-ben, a rákosi országgyûlés magyar királlyá választja, de nem koronázzák meg. Hatalmi a keleti országrészre terjed ki. 1541 május 25-én a török szultán Erdélyt a "fiának fogadott" János Zsigmondnak adta. Isabella, 1551 tavaszán FERDINÁND elõl, kinek hadai megszállják Erdélyt, Lengyelországba távozik, ahonnan 1556 szeptemberében tér vissza. Az országgyûlés János nagykorúságáig, megbízza a királyi teendõkkel. Isabella 1559- ben hunyt el. DÁVID FERENC hatására vallászabadságot hirdetett és megszüntette a törvényes államvallást. Az 1568-ban összeült tordai országgyûlés kimondja a szabad vallásszabadságot, a templomok közös használatát, kiteljesedett a Reformáció Erdélyben és kialakult a négy elfogadott vallás rendszere. A törvényhozás nyelve magyar lett! János Zsigmond igen mûvelt ember volt, nyolc nyelven olvasott és beszélt, szenvedélyes kömyvbarát volt, támogatta BAKFARK BÁLINT Erdélyi tartózkodását. Katolikusnak született, a reformáció hatására áttért lutheránusnak, késõbb reformátusnak, s végül unitáriusként halt meg.1566-ban SZOLIMÁN szultántól szövetség levelet szerzett, amely tartalmazta Erdély számára a szabad fejedelemválasztás jogát. János Zsigmond 1570 speyeri egyezményben lemond választott királyi címérõl, és elõször használja az erdélyi fejedelem cimet. Az egyezmény ratifikálása után négy nappal János Zsigmond 1571 március 10-én elhunyt. sírjánál Dávid Ferenc búcsúztatta a dévai várban. Jelentõsége, hogy Erdély számára kijelölteaz utódai álta is járható külpolitikai irányt: Erdély akkor élhet békességben, ha egyrészt a német, másrészt a török barátságát is bírja. Az õ fejedelmsége idején alakult ki a fejedelmi hatáskör, s a fejedelemség sajátos intézményei is ezalatt születtek meg.