A Szent Ligába tömörült országok és a törökök közötti békekötés, mellyel megszűnik a török hódoltság és lehetővé válik az ország területi, politikai és közögazgatási egyesítése. A törökök lemondanak Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről. A szultán ígéretet tett, hogy nem támogatja a magyar Habsburg-ellenes erőket. Thököly Imrét és társait a magyar határtól távol telepíti le a török birodalom belsejében.
- karlóczai béke Fogalomtár, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium JATE
- karlóczai béke R. Várkonyi Ágnes cikke (Élet és Tudomány)
Bethlen Gábor fejedelem első felesége 1622-ben hunyt el, a gyulafehérvári templomban temették el. I. János kapitánya (1534) és tárnokmestere (1539), II. János Zsigmond tanácsura (1542-1548), I. Ferdinánd erdélyi vajdája (1553-1556), majd ismét János Zsigmond tanácsura. Izabella ölette meg Gyulafehérvárott 1558-ban. 1568- ban János Zsigmond kancellária titkára, 1571-tol Báthori István fejedelem bizalmas tanácsosa. 1578-1581 között kincstartó, 1583-1585 között Báthori Zsigmond nevében kormányzó úrak egyike. Amikor Báthori Zsigmond a törökkel fennáló jó viszonyt meg akarta szüntetni, és a Habsburg-házhoz csatlakozni, ezt a tervet Kendi erősen ellenezte. Ezért, a feldühődött fejedelme a három Kendit Sándor, Ferenc és Gábort elfogatta és kivégeztette 1594 augusztus 30-án Kolozsvárott. (Bellus Ibolya jegyzetei alapján) Erdélyi református püspők (1580-1633) előbb nagyváradi predikátor, majd Bethlen Gábor udvari papja és a gyulafehérvári iskola tanítója. Énekeskönyvet adott ki. 1575-ben máramarosi alispán, majd 1590-es években Huszt főkapitánya. 1599-ben főgenerális.1595-1601 között tanácsúr, a Habsburg barátság híve. Mihály vajda gyilkoltatja meg. Apja Kornis Ferenc a naplóíró, anyja Wesselényi Kata volt. Udvari pályáját Kemény János mellett kezdte, résztvett a nagyszöllősi csatában, ezért fej- és jószágvesztésre itélték, de hamarosan kegyelmet kapott. 1673-ban Marosszék kapitánya lett, 1683-ban halt meg kortársai szerint Teleki Mihály mérgeztette meg, aki halálos ellensége volt. Emlékirata a kor sok protestáns írója mellett egy katolikus főúr felfogását tükrözi. A székelység egyik főkapitánya, udvarhelyszéki királybiró. 1599-ben Báthori András csapatában küzdve, Mihály vajda kezébe kerül, aki kivégziKörtvélyfáján született erdélyi államférfi Báthori Istvánnal Padovában tanult, aki mikor fejedelemmé választották maga mellé vette és Lengyelországba is elvitte. Ott 1576-78 között az erdélyi kancellária titkára. Báthory István döntése alapján, 1583-tól 1585-ig, Báthory Zsigmond kiskorúsága idején, az Erdélyt kormányzó hármas tanács tagja, Kendy Sándorral (aki később az apósa lett), és Sombory Lászlóval együtt.
1594-ben, Kendy Sándorral, Báthory Boldizsárral, a fejedelem unokatestvérével, és másokkal együtt, egyértelműen ellenezte a törökkel való szembefordulást, és Báthory Zsigmondnak a Habsburgok oldalára állását, mert azt Erdélyre nézve veszélyesnek, helytelennek tartotta. A fejedelem ezért a Habsburg-szövetséget ellenző főurakat, így Kovacsóczyt is, elfogatta, és közülük többeket ítélet nélkül kivégeztetett. Kovacsóczyt 1594. szeptember 11-én a szamosújvári börtönben megfojtották.
1581-ben kötötte meg az első házasságát, felesége Farkas Katalin. Öt gyermekük született: Erzsébet, Kristóf, Zsigmond, István és Zsuzsanna, de csak István és Zsuzsanna érte meg a felnőtt kort. A felesége halála után, 1593-ban, újra nősült, Kendy Sándor leányát, Krisztinát vette el, akinek ez szintén a második házassága volt, gyermekük nem született. (Krisztina testvérének, Zsuzsannának, pedig Báthory Boldizsár volt az első férje.)
Nagy jelentőségű, latin nyelvű munkát írt Erdély igazgatásáról (De administratione Transylvaniae, 1584.)[KOVACSÓCZY Farkas]: De [ad]ministratione Transylvaniae dialogvs. Adiecta est ad maximvm et victorem Poloniae regem gratvlatio. Clavdiopoli MDLXXXIV ex officina typographica Gasparis Heltj.
Politikai tervezet. – A címlevél hátán kezdodik Marcellus Squarcialupusnak, az erdélyi fejedelem udvari orvosának 1584 augusztus 1-én kelt ajánlása: Martino Bersevitio patrono suo. Ezt követi Kovacsóczy Farkasnak, az erdélyi fejedelem kancellárjának e muve kéziratához mellékelt levele, amelyet Gyulai Pál fejedelmi titkárhoz intézett: Covacciocii ad Julanum epistola cum Dialogum legendum petenti mitteret. A párbeszédes formában szerkesztett forészben a szerzo a kiskorú Báthori Zsigmond fejedelem mellé három tagú kormányzótanács felállítását javasolja. A végén a lengyel királlyá választott Báthori István köszöntése: Gratulatio ad maximum et victorem Poloniae regem; majd Senecta jam aciem hebetante haec remanserunt errata. Az utolsó levélen Kolozsvár fametszetu címere.
A Dialogus szerzojét Kovacsóczy Farkas fejedelmi kancellárt az ajánlás nevezi meg. Kovacsóczynak Gyulaihoz írt levelébol az is kitunik, hogy a párbeszéd szereploi, Philodacus és Eubulos maga Kovacsóczy és Gyulai. A mu kortörténeti jelentoségét Szádeczky Lajos vizsgálta (Kovacsóczy Farkas. Bp. 1891, 39–43, 68). – Egyetlen példányának elso két levele sérült.
Forrás: wwww.arcanum.hu