K

karlóczai béke (1699)

A Szent Ligába tömörült országok és a törökök közötti békekötés, mellyel megszűnik a török hódoltság és lehetővé válik az ország területi, politikai és közögazgatási egyesítése. A törökök lemondanak Temesköz kivételével minden magyar hódoltsági területről. A szultán ígéretet tett, hogy nem támogatja a magyar Habsburg-ellenes erőket. Thököly Imrét és társait a magyar határtól távol telepíti le a török birodalom belsejében.

Károlyi Zsuzsanna
Bethlen Gábor fejedelem első felesége 1622-ben hunyt el, a gyulafehérvári templomban temették el.
kerelőszentpáli csata
Kendi Ferenc
I. János kapitánya (1534) és tárnokmestere (1539), II. János Zsigmond tanácsura (1542-1548), I. Ferdinánd erdélyi vajdája (1553-1556), majd ismét János Zsigmond tanácsura. Izabella ölette meg Gyulafehérvárott 1558-ban.
Kendi Sándor
1568- ban János Zsigmond kancellária titkára, 1571-tol Báthori István fejedelem bizalmas tanácsosa. 1578-1581 között kincstartó, 1583-1585 között Báthori Zsigmond nevében kormányzó úrak egyike. Amikor Báthori Zsigmond a törökkel fennáló jó viszonyt meg akarta szüntetni, és a Habsburg-házhoz csatlakozni, ezt a tervet Kendi erősen ellenezte. Ezért, a feldühődött fejedelme a három Kendit Sándor, Ferenc és Gábort elfogatta és kivégeztette 1594 augusztus 30-án Kolozsvárott. (Bellus Ibolya jegyzetei alapján)
Keserűi Dajka János
Erdélyi református püspők (1580-1633) előbb nagyváradi predikátor, majd Bethlen Gábor udvari papja és a gyulafehérvári iskola tanítója. Énekeskönyvet adott ki.
Kornis Gáspár
1575-ben máramarosi alispán, majd 1590-es években Huszt főkapitánya. 1599-ben főgenerális.1595-1601 között tanácsúr, a Habsburg barátság híve. Mihály vajda gyilkoltatja meg.
Kornis Gáspár
Apja Kornis Ferenc a naplóíró, anyja Wesselényi Kata volt. Udvari pályáját Kemény János mellett kezdte, résztvett a nagyszöllősi csatában, ezért fej- és jószágvesztésre itélték, de hamarosan kegyelmet kapott. 1673-ban Marosszék kapitánya lett, 1683-ban halt meg kortársai szerint Teleki Mihály mérgeztette meg, aki halálos ellensége volt. Emlékirata a kor sok protestáns írója mellett egy katolikus főúr felfogását tükrözi.

Kornis Farkas

A székelység egyik főkapitánya, udvarhelyszéki királybiró. 1599-ben Báthori András csapatában küzdve, Mihály vajda kezébe kerül, aki kivégzi
Kovacsóczy Farkas (1540 ?-1594)

Körtvélyfáján született erdélyi államférfi Báthori Istvánnal Padovában tanult, aki mikor fejedelemmé választották maga mellé vette és Lengyelországba is elvitte. Ott 1576-78 között az erdélyi kancellária titkára. Báthory István döntése alapján, 1583-tól 1585-ig, Báthory Zsigmond kiskorúsága idején, az Erdélyt kormányzó hármas tanács tagja, Kendy Sándorral (aki később az apósa lett), és Sombory Lászlóval együtt.

1594-ben, Kendy Sándorral, Báthory Boldizsárral, a fejedelem unokatestvérével, és másokkal együtt, egyértelműen ellenezte a törökkel való szembefordulást, és Báthory Zsigmondnak a Habsburgok oldalára állását, mert azt Erdélyre nézve veszélyesnek, helytelennek tartotta. A fejedelem ezért a Habsburg-szövetséget ellenző főurakat, így Kovacsóczyt is, elfogatta, és közülük többeket ítélet nélkül kivégeztetett. Kovacsóczyt 1594. szeptember 11-én a szamosújvári börtönben megfojtották.
1581-ben kötötte meg az első házasságát, felesége Farkas Katalin. Öt gyermekük született: Erzsébet, Kristóf, Zsigmond, István és Zsuzsanna, de csak István és Zsuzsanna érte meg a felnőtt kort. A felesége halála után, 1593-ban, újra nősült, Kendy Sándor leányát, Krisztinát vette el, akinek ez szintén a második házassága volt, gyermekük nem született. (Krisztina testvérének, Zsuzsannának, pedig Báthory Boldizsár volt az első férje.)
Nagy jelentőségű, latin nyelvű munkát írt Erdély igazgatásáról (De administratione Transylvaniae, 1584.)

[KOVACSÓCZY Farkas]: De [ad]ministratione Transylvaniae dialogvs. Adiecta est ad maximvm et victorem Poloniae regem gratvlatio. Clavdiopoli MDLXXXIV ex officina typographica Gasparis Heltj.

Politikai tervezet. – A címlevél hátán kezdodik Marcellus Squarcialupusnak, az erdélyi fejedelem udvari orvosának 1584 augusztus 1-én kelt ajánlása: Martino Bersevitio patrono suo. Ezt követi Kovacsóczy Farkasnak, az erdélyi fejedelem kancellárjának e muve kéziratához mellékelt levele, amelyet Gyulai Pál fejedelmi titkárhoz intézett: Covacciocii ad Julanum epistola cum Dialogum legendum petenti mitteret. A párbeszédes formában szerkesztett forészben a szerzo a kiskorú Báthori Zsigmond fejedelem mellé három tagú kormányzótanács felállítását javasolja. A végén a lengyel királlyá választott Báthori István köszöntése: Gratulatio ad maximum et victorem Poloniae regem; majd Senecta jam aciem hebetante haec remanserunt errata. Az utolsó levélen Kolozsvár fametszetu címere.
A Dialogus szerzojét Kovacsóczy Farkas fejedelmi kancellárt az ajánlás nevezi meg. Kovacsóczynak Gyulaihoz írt levelébol az is kitunik, hogy a párbeszéd szereploi, Philodacus és Eubulos maga Kovacsóczy és Gyulai. A mu kortörténeti jelentoségét Szádeczky Lajos vizsgálta (Kovacsóczy Farkas. Bp. 1891, 39–43, 68). – Egyetlen példányának elso két levele sérült.
Forrás: wwww.arcanum.hu